166320. lajstromszámú szabadalom • Eljárás indán-1-karbonsav- származékok előállítására
5 san adagolva szokásos adagja körülbelül 5—200 mg/nap injekció, kúp és egyéb formában. A II képletű kiindulási anyag a Journal of Chemical Society, 3257 (1953)-ban leírt módszer szerint állítható elő. A találmány szerinti eljárást az alább közölt példák illusztrálják. A példákban a ,,rész(ek)" súlyrészt jelentenek, ha egyéb utalás nincs, a ,,rész(ek)" és „térfogat rész(ek)" közti kapcsolat megfelel a ,,gramm(ok)" és „milliliter(ek)" közti kapcsolatnak. 1. példa 60 térfogatrész acetonitrilben 4,9 rész indán-1-karbonsavat oldunk, a kapott oldathoz 4,3 rész klór 50 térfogatrész acetonitrilben képzett oldatát adjuk cseppenként, jegesvizes hűtés és keverés közben. A hűtést és a keverést 3 óra hosszáig folytatjuk majd 10—20 C közötti hőmérsékleten további 7 óráig. Ezután pedig 30 percig nitrogéngázt vezetünk az oldatba. Ezt követően csökkentett nyomáson ledesztilláljuk az acetonitrilt, a maradékot pedig etilacetátban oldjuk. Az oldatot vizes nátriumklorid-oldattal mossuk, nátriumszulfát felett megszárítjuk és csökkentett nyomáson betöményítjük. A maradékot 90 térfogatrész n-hexánból átkristályosítjuk, így megkapjuk a színtelen kristályos 6-klór-indán-l-karbonsavat, olvadáspontja 116—121 C°. Hozam: 52%. n-hexánból való újabb átkristályosítással 125—127 C° olvadáspontú kristályos terméket nyerünk. Analízis a C10 H 9 O 2 Cl képletre: Számított: C =61,05%; H =4,61%; Cl = 18,03%; Talált: C =60,85%; H =4,53%; Cl = 17,97%. 2. példa 100 térfogatrész acetonitrilhez 81 rész vas(III)-kloridot és 8,1 rész indán-1-karbonsavat adunk keverés és jegesvizes hűtés közben. Ezután a kapott elegyhez 4,3 rész klór 86 térfogatrész acetonitrilben képzett oldatát adjuk cseppenként. Az elegyet jeges hűtés közben 5 óra hosszat kevertetjük, ezután 1,1 rész klór 21 térfogatrész acetonitrilben képzett oldatát adjuk hozzá. Ezt az egész elegyet azután 4 óra hosszat kevertetjük, majd 30 percig nitrogéngázt vezetünk bele. Ezután 100 térfogatrész 7%-os sósavat adunk az elegyhez. A kapott elegyet csökkentett nyomáson bepároljuk, a hőmérsékletet 40 C° alatt tartva. Az acetonitril legnagyobb részének eltávolítása után híg sósavat adunk az elegyhez, majd éterrel extraháljuk. Az extraktumot vízzel mossuk és nátriumszulfát felett szárítjuk. Az étert csökkentett nyomáson ledesztilláljuk, a maradékot pedig 300 térfogatrész n-hexánból átkristályosítjuk, így megkapjuk a színtelen kristályos 6-klór-indán-1 -karbonsavat, amelynek olvadáspontja 118— 123 C°. Hozam: 78%. n-hexánból való újabb átkristályosítással 125—127 CD olvadáspontú kristályokat kapunk. Analízis a C10 H 9 O 2 Cl képletre: Számított: C =61,08%; H=4,61%; Cl = 18,03%; Talált: C =61,22%; H=4,58%; Cl = 15,25%. 6 3. példa 5 rész vas(III)-kloridhoz 100 térfogatrész széndiszulfidot adunk és a kapott keverékhez 2 rész 6-klór-indán-l-5 -karbonsavat és 5 rész ciklohexilkloridot adunk keverés és jegesvizes hűtés közben. Az egész elegyet szobahőmérsékleten 9 óra hosszáig kevertetjük és 200 térfogatrész, 7%-os sósav hozzáadása után, éterrel extraháljuk. Az éteres fázist vízzel mossuk, majd 2,5%-os vizes 10 nátriumhidroxid-oldattal extraháljuk. Éteres mosás után az extraktumot híg sósavval megsavanyítjuk, majd etilacetáttal extraháljuk. Az extraktumot vízzel mossuk, nátriumszulfát felett szárítjuk és csökkentett nyomáson bepároljuk. A maradékhoz kevés n-hexánt adunk, és a 15 kapott csapadékot szűréssel összegyűjtve megkapjuk a világossárga, kristályos 6-klór-5-ciklohexil-indán-l-karbonsavat. Hozam: 50%. Kevés aktívszén hozzáadásával a kristályokat n-hexánból átkristályosítva színtelen, 149—151 C° olvadáspontú kristályokat kapunk. 20 Analízis a C16 H 19 0 2 C1 képletre: Számított: C= 68,94%; H=6,87%; Talált: C = 68,77%; H = 6,81%. 25 4. példa 5 rész 6-klór-indán-l-karbonsav és 4 rész ciklohexén keverékéhez 30 térfogatrész folyékony hidrogénfiuoridot adunk, majd az egész keveréket szigetelt edényben kons-30 tans 20 C°-os hőmérsékleten 1 óra hosszat kevertetjük. A reakció lejátszódása után a hidrogénfiuoridot csökkentett nyomáson elpárologtatjuk, a maradékot pedig éterben oldjuk. Az éteres oldatot vízzel mossuk, majd 5%-os, vizes nátriumhidroxid-oldattal extraháljuk. 35 Az extraktumot éterrel mossuk, majd híg sósavval megsavanyítjuk. A kapott csapadékot etilacetáttal extraháljuk. Az extraktumot vizes nátriumklorid-oldattal mossuk és nátriumszulfát felett szárítjuk, majd csökkentett nyomáson bepároljuk. A maradékot kevés n-hexánnal 40 kezeljük, a kapott kristályokat szűréssel összegyűjtjük, így megkapjuk a csaknem színtelen kristályos 6-klór-5--ciklohexil-indán-1-karbonsavat, melynek olvadáspontja 140—145 C°. Hozam: 57%. n-hexánból való átkristályosítással színtelen, 149— 45 151 C° olvadáspontú kristályos anyagot kapunk. Analízis a C16 H 19 0 2 C1 képletre: Számított: C= 68,94%; H=6,87%; Talált: C =68,88%; H=6,79%. 5. példa 25 térfogatrész kénsavhoz 5 rész 6-klór-indán-l-karbonsavat adunk jégfürdőn való keverés közben. Miután 55 teljesen feloldódik a kiindulási anyag, a kapott oldathoz cseppenként 7,0 rész ciklohexanolt adunk. Miután befejeztük a cseppenkénti adagolást, az egész elegyet jéghűtés közben 2 óra hosszat kevertetjük, majd szobahőmérsékleten további 2 óráig. A reakcióelegyet jég 60 közé öntjük és éterrel extraháljuk. Az éteres fázist extraháljuk 5%-os, vizes nátriumhidroxid-oldattal, majd az extraktumot éterrel mossuk és sósavval megsavanyítjuk. A kapott csapadékot éterben oldjuk. Az éteres oldatot vizes nátriumklorid-oldattal mossuk, nátriumszulfát 65 felett szárítjuk és csökkentett nyomáson bepároljuk. 3
