166276. lajstromszámú szabadalom • Eljárás alfa-olefinek sztereospecifikus polimerizációjára

3 166276 4 nitrogén-atomon keresztül kapcsolt két vagy Jtöbb alumínium- atomot tartalmazó alumíniumalkil vegyület addíciós reakcióterméke, ahol a reakció­termékre jellemző, hogy az elektrondonor vegyü­lettel kombinált formában jelenlevő alumínium­organikus vegyület egy mól kiindulási alumínium 5 vegyületre számítva 0,01 — 1 mól mennyiségben van jelen és b) valamely két-, három- vagy négy-vegyértékű titán halogén-tartalmú vegyületének, célszerűen egy elektrondonor vegyülettel képzett addíciós vegyü- 1 0 létének magnézium- vagy mangán-bihalogenid vegyületből készült vagy üyent tartalmazó hordo­zóval képzett terméke, amelynek jellemző vonása az, hogy fajlagos felülete 3 m /g értéknél nagyobb, vagy e komponens röntgendiffrakciós porspektru- 15 mában a normál, nem aktivált magnézium- és mangán-dihalogenidekre jellemző legintenzívebb diffrakciós sávok szélesebbek, további jellemzője, hogy a bennelevő titán-vegyület mennyisége titán­-fémben kifejezve 0,3 gramatomnál kisebb a katali- 20 zátorban kombinált alakban jelenlevő összes elektrondonor vegyület 1 mólnyi mennyiségére számítva. Egy elektrondonor vegyületnek az alumínium- 2 5 -alku-vegyülettel képzett „addíciós vagy szubsztitu­ciós reakciótermék"-én a) szerint olyan terméket értünk, amelyet egy elektron-vegyületnek alumínium­alkil vegyülettel képzett komplexéből állítottunk elő vagy ilyen vegyületet tartalmaz és egy olyan reakció- 3 Q terméket, amely egy alumínium- trialkil vegyületnek valamely az alumínium-trialkil reakcióképes aktív hidrogén-atomot tartalmazó elektrondonor vegyület­tel szubsztituciós reakció útján képzett terméke, ahol a szubsztituciós reakció pl. az alábbi reakcióegyenlet- 35 tel írható le: A1R3 + RNH2 —3rR 2 Al - N - A1R 2 + R -H Az alumínium- alkil vegyületekkel a) szerint addí­ciós és/vagy szubsztituciós re akció terméket eredmé­nyező tetszés szerinti elektrondonor vegyület (vagy Lewis-bázis) megfelel a) reakciókomponensként a katalizátorok előállításánál. Az a) komponensben elektrondonor vegyületként a következők alkalmazhatók: aminők, amidok, éte­rek, észterek, ketonok, nitrilek, foszfinok, sztibinek, arzinek, foszfor-amidok, tioéterek, tioészterek, savak, aldehidek, alkoholátok, szerves karbonsavak amidjai és a periódusos rendszer I, II, III és IV csoportjába tartozó fémekkel képzett sói. A tipikus vegyületek a következők: trietilamin, N,N,N',N'-tetrametiléndiarnin, N,N'-dime­tilpiperazin, dimetiléter, dietiléter, dimetoxietán, tetrahidrofurán, benzoesav-etilészter, etilacetát, aceton, acetofenon, benzonitril, acetonitril, etil-dietil­-kéntioacetát, tetrametilkarbamid, veratrol, dimetil­maleát, dietilkarbonát, nitrobenzol, etilszilikát, trietil­borát, litium-butilát, dimetilaminofenil-litium-nát­rium- dimetilamid. A katalizátorok aktivitása és sztereospecifikussága szempontjából a legfigyelemreméltóbb eredményeket olyan a) komponenssel értünk el, amely egy alumíni­um-trialkilnak egy elektrondonor vegyülettel képzett addíciós termékéből áll. Elsősorban pedig egy elektrondonor vegyület észterét alkalmaztuk, amelyekre példaként a következő vegyületeket sorol­juk fel: benzoesav-etilészter, p-metoxi-benzoesav-etil­észter, dietilkarbonát, etilacetát, és diaminok, mint N,N,N',N'-tetrametil-etiléndiamin, 1,2,4-trimetil­-piperazin. Az a) komponensben az előnyös Lewis-bázis/alu­mínium organikus vegyület mólarány I-nél alacso­nyabb és ha a bázis egy észter vagy egy diamin, akkor 0,3-0,5. A katalizátor aktivitását és sztereospecifikusságát általában a bázis/alumínium organikus vegyület mól­arány fordított irányban befolyásolja: éspedig minél magasabb az arány, annál alacsonyabb az aktivitás, és ez összefüggés fordított arányban is érvényes a sztereo specifikusság szempontjából. A következő alumínium-trialkil vegyületek különö­sen jól megfelelnek a) komponensként: A1(C2 H 5 ) 3 A1(CH 3 ) 3 Al(nC 3 H 7 ) 3 Al(iC 4 H 9 ) 3 Az alumínium- trialkilekre pl. a következőket amlítjük: A1(CH2 -CH-(CH 2 ) 2 -CH 3 ) 3 : CH3 A1(CH2 -CH-(CH 2 ) 3 -CH 3 ) 3 A1(C, 2 H 2 5 ) 3 C2 H 5 Az oxigén- vagy nitrogén-atomon keresztül kap­csolt két-vagy több alumínium atomot tartalmazó fémorganikus vegyületeket úgy állítjuk elő, hogy egy alumínium-trialkil vegyületet ismert eljárások szerint vizzel, ammóniával vagy primer aminnal reagáltatunk. Ilyen vegyületekre példaként a következőket sorol­juk fel: (C2 H s ) 2 Al-0-Al(C 2 H 5 ) 2 ; (C 2 H 5 ) 2 A1-N­C6 H 5 A1(C2 H 5 ) 2 Az a) katalizátor-komponenst különböző módsze­rekkel alíthatjuk elő: az előnyös módszer szerint az elektrondonor vegyületet előreagáltatjuk az alumíni­um-organikus vegyülettel megfelelő mólarányban, a b) reakciókomponenssel való érintkeztetés előtt. A bázis/alumínium- organikus vegyület kezdeti mólaránya általában 0,05 - 1 között ingadozik. Egynél magasabb mólarányokat is felhasználhatunk azonban, ha az addíciós vegyület képződésének entalpiája alacsony mint pl. a diíeniléter és etil-fenil­éter esetében, ahol az arány 1,5-re emelhető. Másik alkalmas módszer az a) komponens előállí­tására, amely egyidejűleg a találmány szerinti katali­zátor készítési módszer szerint egyben lehetővé teszi magnézium- és mangánhalogenid aktív alakban tör­ténő előállítását is, abból áll, hogy valamely mag­nézium- vagy mangánhalogenid és egy elektrondonor vegyület addíciós vegyületét egy alumínium- trialkülel reagáltatjuk olyan mólarányban, hogy az alumínium-

Next

/
Oldalképek
Tartalom