166271. lajstromszámú szabadalom • Eljárás azol-származékok előállítására
11 166271 12 például valamely (I) általános képletű olyan savat, amelynek képletében A, R2, R 3 és Z jelentése a fenti, míg R1 karboxil-csoportot jelent, a megfelelő alkohollal szervetlen vagy szerves sav, %y sósav, hidrogén-bromid, hidrogén-jodid, kénsav, foszforsav, trifluor-ecetsav, benzol-szulfonsav vagy p-toluol-szulfonsav 5 jelenlétében vagy savas ioncserélő gyanta jelenlétében, adott esetben inert oldószer, így például benzol, toluol vagy xilol jelenlétében, körülbelül 0 C° és előnyösen az oldószer forráspontja közötti hőmérsékleten reagáltatunk. Az alkoholt előnyösen feleslegben 10 használjuk. Alkoholként célszerűen R5 OH és R 5 0H általános képletű alkoholokat használhatunk, ahol Rs és R6 jelentése a fenti, azonban egyik sem jelenthet hidrogénatomot. Dolgozhatunk továbbá vízmegkötő anyagok, például vízmentes nehézfém-szulfátok vagy 15 molekulasziták jelenlétében. A reakcióban képződött vizet azeotrop desztillációval is eltávolíthatjuk; ilyenkor előnyösen szénhidrogéneket (például benzolt vagy toluolt) vagy klórozott szénhidrogéneket (például kloroformot vagy 1,2-diklór-etánt) adunk a 20 rendszerhez. Az észterképződés enyhe feltételek mellett megy végbe, ha a reakcióban képződött vizet kémiai úton kötjük meg karbodiimidek, például N,N'-diciklohexü-karbodiimid hozzáadása útján; ilyenkor inert oldószereket, így étert, dioxánt, ben- 25 zolt, vagy 1,2-dimetoxi-etánt használunk, és bázisokat, így piridint adhatunk a rendszerhez. A metilészterek, illetve az etil- vagy benzilészterek olyan módon is előállíthatók, hogy a szabad savakat diazometánnal, illetve diazo-etánnal vagy fenil-diazo- 30 -metánnal reagáltatjuk inert oldószerben, így éterben, benzolban vagy metanolban. Olyan (I) általános képletű észtereket, amelyek képletében A, R2, R 3 és Z jelentése a fenti, míg R1 észterezett karboxil-csoportot jelent, olyan módon is előállíthatunk, hogy 35 a karbonsavakat (R1 = -COOH) olefinekkel, például izobutilénnel, ciklohexénnel vagy acetilénnel kapcsoljuk, előnyösen katalizátorok (például cink-klorid, bór-trifluorid, kénsav, arilszulfonsavak, pirofoszforsav, bórsav vagy oxálsav) jelenlétében, közelítőleg 0 40 C° és mintegy 200 C° közötti hőmérsékleten, 1 at és 300 at közötti nyomáson és inert oldószerekben, így éterben tetrahidro-furánbán, dioxánban, benzolban, toluolban vagy xilolban. (I) általános képletű olyan észtereket, amelyek 45 képletében A, R2, R 3 és Z jelentése a fenti, míg R1 észterezett karboxil-csoportot jelent, olyan módon is előállíthatunk, hogy (I) általános képletű karbonsavak (R1 = -COOH) fémsóit, előnyösen alkálifém-, ólomvagy ezüstsóját alkil-halogenidekkel, például RS C1 50 vagy R6 C1 általános képletű alkil-halogenidekkel -ahol R5 és R 6 jelentése a fenti - reagáltatjuk adott esetben inert oldószerben, például éterben, benzolban, dimetil-formamidban, vagy petroléterben, vagy a fentebb megnevezett fémsókat alkil-klór-szulfitokkal, 55 például R7 OSOCl általános képletű - ahol R 7 jelentése á fenti - szulfitokkal reagáltatjuk, és ezt követően a kapott adduktumokat termolizáljuk. Az (I) általános képletű olyan savhalogemdeket, _ anhidrideket vagy nitrileket, amelyek képletében A, R2, R 3 és Z jelentése a fenti, míg R1 -COC1, -COBr, illetve -COOacil, illetve -CN csoportot jelent, valamely alkohollal, például R5 OH vagy R 6 OH általános képletű alkohollal — ahol Rs és R 6 jelentése a 65 fenti - való reagáltatás útján is átalakíthatjuk (I) általános képletű észterekké - ahol A, R2, R 3 ' és Z jelentése a fenti, míg R1 észterezett karboxil-csoportot jelent; az ilyen reakciót adott esetben savas katalizátor vagy bázis, így nátrium-hidroxid, kálium-hidroxid, nátrium-karbonát, kálium-karbonát vagy piridin jelenlétében is lefolytathatjuk. A megfelelő ákoholt előnyösen feleslegben használjuk, és 0 C° és forráspont között hőmérsékleten dolgozunk. Terc-alküészterek előállíthatók például a savkloridokból és kálium-terc-alkoholátból inert oldószer jelenlétében. Végül elő lehet állítani olyan (I) általános képletű észtereket, amelyek képletében A, R2, R 3 és Z jelentése a fenti, míg R1 észterezett karboxil-csoportot jelent, olyan módon, hogy egyéb (I) általános képletű olyan észtereket, amelyek képletében A, R2, R* és Z jelentése a fenti, míg R1 -COOR 1 1 képletű csoportot jelent — ahol R1 ' jelentése tetszés szerinti szerves csoport, előnyösen R csoport — a megfelelő alkohol feleslegével átészterezünk, vagy olyan (I) általános képletű karbonsavakat, amelyek képletében A, R2, R 3 és Z jelentése a fenti, és R l karboxil-csoportot jelent, a megfelelő alkohol tetszés szerinti egyéb észtereivel reagáltatunk, ahol a reakciópartnerként használt észtereket célszerű feleslegben alkalmazni. Az irodalomban leírt átészterezési módszerekkel lehet dolgozni, különösen bázikus vagy savas katalizátorok jelenlétében, így például nátrium-etilát vagy kénsav jelenlétében mintegy 0 C° és előnyösen a reakcióelegy forráspontja közötti hőmérsékleten. Az (I) általános képletű, R1 helyén észterezett karboxü-csoporttal helyettesített észterek közül elsősorban azok tarthatnak számot érdeklődésre, amelyek fiziológiai körülmények között könnyen hasíthatok, például a vinil-, terc-butil-, tetrahidro-2-furil- és tetrahidro-2-piranil-észterek, amelyeket például olyan módon lehet előállítani, hogy szabad karbonsavakat acetilénnel, izobutilénnel, 2,3-dihidro-furánnal vagy 2,3-dihidro-piránnal reagáltatunk, különösen katalizátorok, így cink-klorid, bór-trifluorid, kénsav, arilszulfonsavak, pirofoszforsav, bórsav vagy oxálsav hozzáadása mellett közelítőleg 0 C° és 100 C° közötti hőmérsékleten inert oldószerekben, így éterben, tetrahidrofuránban, dioxánban, benzolban vagy xilolban. Elő lehet állítani (I) általános képletű észtereket — ahol A, R2, R 3 és Z jelentésé a fenti, m% R 1 észterezett karboxil-csoportot jelent — olyan módon is, hogy olyan (I) általános képletű vegyületeket, amelyek képletében A, R3, R 2 és Z jelentése a fenti, míg R1 tioészter-, iminoéter-, oximinoéter-, hidrazonéter-, tioamid-, amidin-, amidoxim- vagy amidhidrazon-csoportot jelent, vízzel vagy híg vizes bázisokkal vagy savakkal, például ammóniával, nátrium-hidroxiddal, kálium-hidroxiddal, nátrium-karbonáttal, kálium-karbonáttal, sósavvá vagy kénsavvá! szolvolizálunk a megfelelő alkohol hozzáadása és kén-hidrogén, ammónia, aminők, hidrazin-származékok vagy hidroxil-amin lehasadása mellett. Míg például a legtöbb iminoéter-hidroklorid vizes oldatban már szobahőmérsékleten azonnal az észterre és ammónium-kloridra hasad, egyéb származékok, például egyes amid-oximok vagy tioamidok 100 C°-ig terjedő hőmérsékleteken bomlanak. Olyan (I) általános képletű savak, amelyeknek képletében A, R2, R 3 és Z jelentése a fenti, míg R1 karboxil-csoportot jelent, inert oldószer jelenlétében vagy távollétében átalakíthatók a megfelelő (I) általános képletű savhalogenidekké - ahol R1 például -COC1 vagy —COBr csoportot jelent — szervetlen 6
