166255. lajstromszámú szabadalom • Eljárás benzo(B) tiofénszármazékok előállítására

166255 9 10 Mechanikus keverővel és visszafolyató hűtővel felszerelt 500 ml-es lombikba 8,8 g(0,02 mól) 2-etil-3<3,5-dibróm4- hidroxi-benzoil)- benzo (b) tiofént, 4,2 g (0,03 mól) vízmentes káliumkarbonátot és 50 ml dimetilformamidot mérünk be. A reakcióelegyet 1 órán át vízfürdőn melegítjük, majd 101 g (0,5 mól) 1,3-dibróm-propánt adunk hozzá. A reakcióelegyet 90 percig vízfürdőn melegítjük, majd vákuumban szárazra pároljuk. A maradékot éterben oldjuk, az étere s oldatot vizzel mossuk, káliumkarbonát fölött szárítjuk, majd az oldószert lepároljuk. 11,2 g 2-etil-3-f3,5-dibróm4-(3-bróm -propoxi)- benzoil]-benzo (b) tiofént kapunk. A nagy viszkozitású, olajos terméket 50 ml benzolban oldjuk, és az oldathoz 5,06 g (0,05 mól) di-n-propilamint és 5 ml dimetilformamidot adunk. A kapott elegyet 2 órán át visszafolyatás közben forraljuk, majd lehűtjük, vizzel mossuk, szá­rítjuk, és az oldószert lepároljuk. A maradékot éterben oldjuk, és a sósavas sót éteres sósavoldattal kicsapjuk. 3,9 g (39%) 2-etil-3-(3,5-dibróm4-7-di-n-propil­amino-propoxi-benzoil)- benzo(b) tiofén-hidroklo­ridot kapunk, op.: 152 C°. A megfelelő kiindulási anyagokból a fenti eljárással a következő termékeket állítjuk elő: 3-(3,5-dibróm4-7 -di-n-propilamino-propoxi-benzoil)­benzo (b) tifoén- hidroklorid, op.: 149 C°, 2-metil-3-(3,5-dibróm4-7-dimetilamino-propoxi-benz­oil)- benzo (b) tiofén- hidroklorid, op.: 177 C°, 2-metil-3-(3,5 -dibróm4-7 -piperidino-propoxi-benz­oil)- benzo (b) tiofén-hidroklorid, op.: 173 C°, 2-metil-3-(3,5-dibróm4-7- di-n-propilamino-propoxi­benzoil)- benzo (b) tiofén- hidroklorid, op.: 149 C°, 2 -etil-3-(3,5-dibróm4-7-dietilamino-propoxi-benzoil)­benzo (b)-tiofén-hidroklorid, op.: 132 C , 2 -e t il-3-(3,5-dibróm4-7-pirrolidino-propoxi-benzoil)­benzo (b) tiofén oxalát, op: 163 C°, 2-etil-3-(3,5-dibróm4^y-piperidino-propoxi-benzoil)­benzo (b) tiofén-hidroklorid, op.: 152 C , 2-etil-3-(3,5-dibróm4-7-perhidroazepino-propoxi­benzoil)- benzo (b) tiofén- hidroklorid, op.: 123 C°, 2-n-propil-3-(3,5-dibróm4-7-dietilamino-propoxi-b­enzoü)-benzo (b) tiofén- oxalát, op.: 152 C , 2-n-propil-3-(3,5-dibróm4-7-di-n- propilamino-prop­oxi-benzoil)- benzo (b) tiofén-oxalát, op.: 120 C , 2 -e t il-3-(3,5-dibróm4-7-di-n-butilamino-propoxi-ben­zoil)- benzo (b) tiofén- hidroklorid, op.: 149 C°, 2-n-butil-3-(3,5-dibróm4-7-dietilamino-propoxi-benz­oil)- benzo (b) tiofén- oxalát, op.: 171 C , 2-n-butil-3-(3,5-dibróm4-7-di-n-propilamino-propoxi­benzoil)- benzo (b) tiofén-hidroklorid, op.: 133 C°, 2-i zo p r o p i 1 - 3-( 3,5-dibróm4-7-dietilamino-propoxi­benzoil)- benzo (b) tiofén- oxalát, op.: 147 C , 2 -i z o p ropil-3-(3,5 -dibr óm4-7-di-n-propilamino-prop­oxi-benzoil)-benzo (b) tiofén-oxalát, op.: 122 C . 2. példa 2-Metil-3-(3,5- dibróm4-ő-piperidino-butoxi-benz­oil)- benzo (b) tiofén-hidroklorid 3,1 g (0,0225 mól) vízmentes káliumkarbonátot tartalmazó 40 ml dimetilformamidban 6,39 g (0,015 mól) 2-metil-3-(3,5-dibróm -4-hidroxi-benzoil)-benzo (b) tiofént oldunk. Az oldathoz keverés közben 16,2 g (0,075 mól) 1,4-dibróm-butánt adunk, és a reakció­elegyet 1 órán át vízfürdőn melegítjük. Az elegyet lehűtjük, a sókat kiszűrjük, és az oldószert lepároljuk. A kapott maradékot éterben oldjuk, az éteres oldatot vízzel mossuk, vízmentes nátriumszulfát fölött szárít­juk, majd az étert lepároljuk. Az 1,4-dibróm-bután 5 fölöslegét desztillációval eltávolítjuk, és a maradékot petroléterből (forrásponttartomány: 100-120 C°) átkrisályosítjuk. 3,8 g 2-metil-3-(3,5-dibróm 4^­bróm-butoxi- benzoil)- benzo (b) tiofént kapunk: op.: 10 1 g (0,0018 mól) 2-metil-3-(3,5-dibróm4-ő-bróm­butoxi-benzoil)- benzo (b) tiofén és 0,51 g (0,0053 mól) piperidin 15 ml benzollal készített oldatát 72 órán át szobahőmérsékleten állni hagyjuk. A kivált sókat kiszűrjük, és a benzolos oldatot szobahőmérsék-15 léten vákuumban bepároljuk. A maradékot éterrel elegyítjük, az oldhatatlan anyagot kiszűrjük és a bázist éteres sósavoldattal kezelve hidrokloridjává alakítjuk. 5 mg 2-metil-3-(3,5-dibróm-4-S-piperidino­butoxi-benzoil)- benzo (b) tiofén-hidrokloridot ka-20 punk, amely acetonos átkristályosítás után 180 C°-on olvad. 3. példa 2-Etil- 3 - (3,5 -d ibr óm4-co-d ietilam ino-pentox i­benzoil)- benzo (b) tiofén-oxalát 4,14 g (0,03 mól) vízmentes káliumkarobnátot tartalmazó 100 ml dimetilformamidban 8,8 g (0,02 mól) 2-etil-3-(3,5-dibróm4-hidroxi-benzoil)- benzo (b) tiofént oldunk. Az oldathoz keverés közben 92 g (0,4 mól) 1,5-dibróm-pentánt adunk, és az elegyet 1 órán át vízfürdőn melegítjük. Az elegyet lehűtjük, a sókat kiszűrjük, és a szűrletet bepároljuk. A kapott maradékot éterben oldjuk, az éteres oldatot vizzel mossuk, vízmentes nátriumszulfát fölött szárítjuk, majd az étert lepároljuk. Az 1,5 -dibróm-pentán fölös­legét desztillációval eltávolítjuk, és a maradékot meta­nollal mossuk. Olajos termék alakjában 8,1 g 2-etil-3-(3,5-dibróm4-ű>bróm-pentoxi- benzoil)- benzo (b) tiofént kapunk. 4,5 g (0,0075 mól) 2-etil-3-(3,5-dibróm- 4<j-bróm­pentoxi-benzoü)- benzo (b) tiofén és 2,36 ml (0,0225 mól) dietilamin 35 ml dimetilformamiddal készített oldatát 48 órán át szobahőmérsékleten keverjük. A nyers terméket vízbe öntjük, és az elegyet éterrel extraháljuk. Az éteres oldatot szárazra pároljuk, és a kapott bázist alkoholos oxálsav- oldattal reagáltatjuk. 0,8 g 2-etil-3-(3,5-dibróm4-a)-dietilamino-pentoxi­benzoil)- benzo (b) tiofén-oxalátot kapunk, amely acetono§ átkristályosítás után 125 C°-on olvad. Ho­zam: 16%. A fenti eljárással állítjuk elő a megfelelő kiindulási anyagokból a 2-etil-3-(3,5-dibróm- 4-co-dimetilamino­pentoxi-benzoil)- benzo (b) tiofén-oxalátot: op.: 154 4. példa 2-Etil- 3- (3,5-dibróm-4-6j-d imetilam ino-hexoxi­benzoil)- benzo (b) tiofén-oxalát 1,05 g (0,0076 mól) vízmentes káliumkarbonátot tartalmazó 25 ml dirnetilformamidban 2,2 g (0,005 mól) 2-etil-3-(3,5- dibróm4-hidroxi-benzoü)- benzo (b) tiofént oldunk. Az oldathoz keverés közben 24,4 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom