166230. lajstromszámú szabadalom • Eljárás elektromágneses alakítással és ragasztással létesített kombinált kötések létrehozására

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1973. IX. 17. (GE-943) Közzététel napja: 1974. VIII. 28. Megjelent: 1978.1.24. 166230 Nemzetközi osztályozás: F 16 b 11/00 Feltaláló: Balázs Gyula oki. gépészmérnök, Erdó'si József oki. gépészmérnök, Budapest Tulajdonos: Gépipari Technológiai Intézet, Budapest Eljárás elektromágneses alakítással és ragasztással létesített kombinált kötések létrehozására 1 A találmány tárgya eljárás fém-fém vagy fém-nem­fém alapanyagú alkatrészek közötti kötés létre­hozására. A műszaki gyakorlatban az alkatrészek kötésének számos módszere ismeretes, így az elektromágneses alakítással létrehozott kötés és ragasztással történő 5 kötési eljárás is. Az elektromágneses alakítás az alkatrészek kötésé­nek korszerű és számos esetben gazdaságosan alkal­mazható módszere, de bizonyos nehézségekkel, korlá­tozásokkal van egybekötve. Egyik hátránya pl., hogy 10 elektromágneses alakítással sima felületen létrehozott kötéseknél csupán a létrejött súrlódási ellenállásból származik kötéserő, mely acél alkatrészek esetében a legkedvezőbb körülmények között sem haladja meg a 90 kp/cm2 értéket; kedvezőbb kötésszilárdság biztosi- 15 tásához felületi alakítással nyírásra igénybevett eleme­ket (recézett, rovátkolt felületeket) kell létrehozni, ami növeli a gyártás költségét. Ugyancsak kedvezőt­len, hogy elektromágneses alakításnál szakító igénybe­vétellel szemben nincs kötési ellenállás. Az elektro- 20 mágneses alakításnál fémalkatrészek esetében fennáll a kontakt korrózió veszélye, továbbá a kötés gázokkal és folyadékokkal szembeni jó tömítése nem mindig érhető el biztonságosan. A technika számos területén sikerrel alkalmazott 25 ragasztással létesített kötések is sok esetben csak tökéletlen megoldást nyújtanak. így például a nyíró­szilárdság ragasztás alkalmazása esetében a fellépő adhéziós erők révén jobb ragasztók alkalmazásával 300-350 kp/cm2 értékre növekszik, de egyes esetek- 30 ben a térhálósodás befejezésé előtt ez nem elegendő a kötendő alkatrészek viszonyított helyzetének biztosí­tásához az utólagos megmunkálásoknál fellépő igény­bevétellel szemben. Bizonyos konfigurációjú kötések (pl. hornyos hengeres testbe illesztett egy darabból álló gyűrű rögzítése), ragasztással nem hozhatók létre. A találmány az elektromágneses alakítással vagy a ragasztással létrehozott kötések alkalmazásánál a fen­tiek szerint jelentkező hátrányok kiküszöbölését célozza olyan eljárás létrehozásával, melynek alkal­mazásával biztosíthatók az elektromágneses alakítás és a ragasztás egyenkénti alkalmazásából származó előnyök. A találmány alapja az a felismerés, hogy az elektromágneses alakítás és a ragasztás együttes alkal­mazásával létrehozott kötésnél a két ismert eljárás alkalmazásával járó hátrányok elmaradnak, s a kom­binált eljárás alkalmazásakor a külön-külön alkalma­zott eljárásokból eredő előnyökön túlmenő előnyök is jelentkeznek. Így pl. a kombinált kötés szilárdság, korrózió-, vegyszer- és vízállóság tekintetében jelentős mérték­ben felülmúlja a csupán elektromágneses alakítással vagy ragasztással létrehozott kötéseket. Az elektro­mágneses alakításnál fellépő nyomás hatására kiala­kult egyenletes, vékony ragasztóréteg ugyanis na­gyobb kötésszilárdságot biztosít, mintha azt nyomás nélküli illesztéssel hozták volna létre. Az elektromág­neses alakításnál alkalmazott külön tömítőelemek feleslegessé válnak, u.i. a ragasztás jól tömít a külön­böző gázokkal és folyadékokkal szemben. A ragasztó­réteg szigetelőképessége következtében az illesztett 166230

Next

/
Oldalképek
Tartalom