166230. lajstromszámú szabadalom • Eljárás elektromágneses alakítással és ragasztással létesített kombinált kötések létrehozására

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1973. IX. 17. (GE-943) Közzététel napja: 1974. VIII. 28. Megjelent: 1978.1.24. 166230 Nemzetközi osztályozás: F 16 b 11/00 Feltaláló: Balázs Gyula oki. gépészmérnök, Erdó'si József oki. gépészmérnök, Budapest Tulajdonos: Gépipari Technológiai Intézet, Budapest Eljárás elektromágneses alakítással és ragasztással létesített kombinált kötések létrehozására 1 A találmány tárgya eljárás fém-fém vagy fém-nemfém alapanyagú alkatrészek közötti kötés létrehozására. A műszaki gyakorlatban az alkatrészek kötésének számos módszere ismeretes, így az elektromágneses alakítással létrehozott kötés és ragasztással történő 5 kötési eljárás is. Az elektromágneses alakítás az alkatrészek kötésének korszerű és számos esetben gazdaságosan alkalmazható módszere, de bizonyos nehézségekkel, korlátozásokkal van egybekötve. Egyik hátránya pl., hogy 10 elektromágneses alakítással sima felületen létrehozott kötéseknél csupán a létrejött súrlódási ellenállásból származik kötéserő, mely acél alkatrészek esetében a legkedvezőbb körülmények között sem haladja meg a 90 kp/cm2

értéket; kedvezőbb kötésszilárdság biztosi- 15 tásához felületi alakítással nyírásra igénybevett elemeket (recézett, rovátkolt felületeket) kell létrehozni, ami növeli a gyártás költségét. Ugyancsak kedvezőtlen, hogy elektromágneses alakításnál szakító igénybevétellel szemben nincs kötési ellenállás. Az elektro- 20 mágneses alakításnál fémalkatrészek esetében fennáll a kontakt korrózió veszélye, továbbá a kötés gázokkal és folyadékokkal szembeni jó tömítése nem mindig érhető el biztonságosan. A technika számos területén sikerrel alkalmazott 25 ragasztással létesített kötések is sok esetben csak tökéletlen megoldást nyújtanak. így például a nyírószilárdság ragasztás alkalmazása esetében a fellépő adhéziós erők révén jobb ragasztók alkalmazásával 300-350 kp/cm2

értékre növekszik, de

egyes esetek- 30 ben a térhálósodás befejezésé előtt ez nem elegendő a kötendő alkatrészek viszonyított helyzetének biztosításához az utólagos megmunkálásoknál fellépő igénybevétellel szemben. Bizonyos konfigurációjú kötések (pl. hornyos hengeres testbe illesztett egy darabból álló gyűrű rögzítése), ragasztással nem hozhatók létre. A találmány az elektromágneses alakítással vagy a ragasztással létrehozott kötések alkalmazásánál a fentiek szerint jelentkező hátrányok kiküszöbölését célozza olyan eljárás létrehozásával, melynek alkalmazásával biztosíthatók az elektromágneses alakítás és a ragasztás egyenkénti alkalmazásából származó előnyök. A találmány alapja az a felismerés, hogy az elektromágneses alakítás és a ragasztás együttes alkalmazásával létrehozott kötésnél a két ismert eljárás alkalmazásával járó hátrányok elmaradnak, s a kombinált eljárás alkalmazásakor a külön-külön alkalmazott eljárásokból eredő előnyökön túlmenő előnyök is jelentkeznek. Így pl. a kombinált kötés szilárdság, korrózió-, vegyszer- és vízállóság tekintetében jelentős mértékben felülmúlja a csupán elektromágneses alakítással vagy ragasztással létrehozott kötéseket. Az elektromágneses alakításnál fellépő nyomás hatására kialakult egyenletes, vékony ragasztóréteg ugyanis nagyobb kötésszilárdságot biztosít, mintha azt nyomás nélküli illesztéssel hozták volna létre. Az elektromágneses alakításnál alkalmazott külön tömítőelemek feleslegessé válnak, u.i. a ragasztás jól tömít a különböző gázokkal és folyadékokkal szemben. A ragasztóréteg szigetelőképessége következtében az illesztett 166230