166228. lajstromszámú szabadalom • Eljárás üvegtárgyak képzésére és szinezésükre vagy szinezésük módosítására

7 166228 8 felületének többi részét például egy időszakos réteggel vagy bevonattal lefedjük. Ha a tárgy alakja ezt lehetővé teszi, akkor csak a kezelendő részt mártjuk a kezelőközegbe. Egy másik eljárás-változat abban áll, hogy a kezelőközeget a kezelendő felülettel úgy érintkeztetjük, hogy a köze- 5 get egy, a kezelendő felület határvonalán vezetett végtelen védőfalon belül alkalmazzuk. A kezelőközeg a színezendő felületen végig is folyatható. A folyatás természetesen abban az esetben is kivitelezhető, ha a tárgy teljes felületét kell színezni vagy színében 10 módosítani. Ha egy testnek csupán egy részét kell színezni vagy egy részének színét kell módosítani, akkor a kezelés nemcsak a második eljárási lépés során, de már az első eljárási lépés — vagyis a redukálószer bediffundáltatása — alatt is a test e részére korlátozható. A második eljárási lépés kivitelezése alatt - amikor a színezendő testet bizonyos mennyiségű, olvadt állapotban lévő kezelőközeggel érintkeztetjük — az 20 egyenletes kezelés a közeg mechanikus keverőberendezéssel végzett keverésével segíthető elő. A kezelőközeget pneumatikusan, gázbevezetéssel is keverhetjük. A redukálható fémionok olvadék-közegből kiinduló diffúziója alatt a megkívánt, redukálható fém- 25 ion-koncentráció fenntartható egy, a szükséges ionokat szolgáltató szilárd vagy folyékony anyag bizonyos mennyiségének az olvadékba történő elektrolitikus beoldása útján is. A második kezelési lépés alatt használt közeg 30 előnyösen egy vagy több cinksót tartalmaz. Azt tapasztaltuk, hogy egy vagy több cinksónak a jelenléte a közegben adott esetben elősegíti a redukálható fémionok diffúzióját az üvegtestbe. Ha rézsót tartalmazó kezelőközegbe megfelelő 35 cinksót adunk, akkor ezzel a kezelőközeggel sötétebb árnyalatú színezést vagy zöld, sőt szürke színezést érhetünk el. A második kezelési lépésben alkalmazott közeg előnyösen legalább egy, redukálható fémionokat szol- 40 gáltató nitrát-, klorid- vagy szulfátsót tartalmaz. Ezek a sók általában könnyen állíthatók elő, kezelhetők és használhatók. Ezen túlmenően fenti sók megolvadt állapotban magas hőmérsékleten sem bomlanak. Annak következtében, hogy az eljárás első lépése 45 alatt az üvegtest felületi rétegei redukálószerben feldúsulnak a második kezelési lépés alatt könnyen érhető el gyakorlati szempontból megfelelő intenzív színeződés még abban az esetben is, ha olyan kezelőközeget használunk, amelyben a redukálható ionokat 50 szolgáltató vegyület(ek) 3 súly%-nál kisebb - sőt optimális esetben 100 súlyrész/millió súlyrésznél kisebb — koncentrációban jelenlévő ezüstvegyület(ek). A második kezelési lépés során használt közeg ezüstion-koncentrációjától és/vagy egyéb tényezőktől ~55 így például segédanyagok vagy esetleg egy cinksó jelen- vagy távollététől - függően olyan színezés érhető el, amely sugárzó ténnyel szemben védelmet biztosít. A második kezelési lépés időtartama ilyen körülmények között átlagban egy negyed óra és 120 b0 óra között van 400 C° és 540 C közötti hőmérsékleteken. Ha 40-60 súly% közötti koncentrációjú rézvegyületet tartalmazó közeget használunk, akkor 2-30 Eércig terjedő idő alatt és 550-600 C° közötti őmérsékleten rézzel igen jó minőségű színezést lehet elérni. A fentiek csupán a második eljárási lépés lehetséges körülményei szemléltetését célozzák és biztosra vehető, hogy a fent említettektől lényegesen eltérő időtartamok és hőfokok is alkalmazhatók. A második eljárási lépés kezelőközegének hígítószerét alkotó só(k) hígító szerepén kívül további funkciót is betölthet(nek). A hígítószer például egy, az üvegtestbe ioncsere útján diffundáló fémionokat szolgáltató fémsót tartalmazhat. Ezek a fémionok tovább módosítják az üveg tulajdonságait. A találmány egy kiviteli alakjánál a hígítószer olyan fémionokat — előnyösen alkálifém ionokat -tartalmaz, amelyek kisebb ionok cseréje útján nevezett testbe diffundálnak. Olyan diffúzió megy végbe olyan hőmérsékleten, hogy az üvegtestben nyomófeszültségek ébrednek, amelyek a kezelési idő alatt nem tudnak teljesen kiegyenlítődni. Az üvegtest ily módon vegyi úton edződik, következésképpen húzóigénybevétellel szemben szakadási ellenállása megnő. Ilyen, vegyi úton végzett edzés folyamán az üvegbe a kisebb nátriumionok cseréjére előnyösen káliumionokat juttatunk be. Az ioncserét előnyösen az üveg „alakváltozási pontja" alatti hőmérsékleten hajtjuk végre. A találmány szerinti eljárás fontos kiviteli alakjánál a hígítószer teljesen vagy nagyrészt káliumnitrát, a kezelőközeg többi része pedig teljesen vagy nagyrészt ezüstnitrát. Az ilyen összetételű kezelőközeg különösen hatásos színezést és vegyi edzést biztosít a színezési eljárás második lépése során. A találmány szerinti eljárás természetesen nemcsak színtelen üveg színezésére, de egy már színezett üvegtárgy színének módosítására is használható. Már színezett üvegtárgy esetében ugyanúgy járunk el mint színtelen üveg színezésénél. A színezés módosítása állhat a meglévő szín vagy színárnyalat megváltoztatásában, vagy egy meglévő szín intenzitásának növelésében, elmélyítésében. A találmány szerinti eljárás felhasználható egy üvegtest különböző részeinek különféle színezézésére is. így például az eljárással az üvegtest egymással ellentétes oldalainak felületi rétegei különböző színre színezhetők. A két ellentétes oldal például különböző intenzitású sárga színre színezhető. A találmány tárgyát képezik továbbá a fenti eljárással színezett, vagy színükben módosított üvegtárgyak. A találmány tárgya továbbá jármű szélvédőüveg, amely legalább egy üveglapból és legalább egy műanyaglapból áll, mimellett nevezett üveglap(ok) legalább egyik oldala a fentiekben ismertetett eljárással színezett vagy színében módosított és az üveglapok szélük mentén vagy teljes felületükön egy természetes - és/vagy műanyagragasztóval egy közbenső réteggel vannak összeragasztva. Ragasztóanyagként epoxigyanta használható. A közbenső réteg előnyösen egy előre alakított lap, mint például polivinilbutirál-lap. Különös jelentőségűek azok a szélvédőüvegek, melyek két üveglap között (melyek közül legalább az egyik színezett vagy színében módosított) egy előre alakított, közbenső lapot - például polivinilbutirállapot — tartalmaz összeragasztva. Az alábbi kiviteli példák kapcsán a találmány jobban érthető és előnyei nyilvánvalókká válnak. 4