166228. lajstromszámú szabadalom • Eljárás üvegtárgyak képzésére és szinezésükre vagy szinezésük módosítására
9 166228 10 1. példa „Úsztatási eljárással egy üveggé olvasztható keverékből 3 mm vastag üvegszalagot alakítottunk ki. A kapott mész-nátron üveg összetétele az alábbi volt: 5 71% Si02 1% A12 0 3 14% NajO 9% CaO 4% MgO 10 kis mennyiségű komponensek, mint Fe2 0 3 S0 3 , K2 0. Ennél a jól ismert eljárásnál a megolvasztott üveget egy olvasztott ónt tartalmazó úsztatókádba engedjük oly módon, hogy az üveg az ónfürdő felületén 15 elterüljön és egy úszó réteget alkosson. Amíg az üveg az olvasztott ónnal érintkezik, az üvegnek a fémmel érintkező felületi rétegeibe redukáló Sn** ionok hatolnak be. A fenti szalagból 1 x 0,5 m-es üveglapokat vág- 20 tunk, azokat előhevítettük, majd KN03 és 0,0002 súly% AgN03 összetételű megolvadt sófürdőbe mártottuk. A fürdőt 470 C° hőmérsékleten tartottuk. 12 óra tartózkodási idő után a lapokat kivettük a fürdőből és lehűtöttük. 25 Azok a kezelés közben sárgára színeződtek. Megállapítottuk, hogy az ónolvadékkal érintkezett felület színeződött sárgára és, hogy bár a másik felület is tartalmazott ezüstionokat, az szemre nem látszott színezettnek. 30 A fémfürdővel érintkezett üvegfelület ónkoncentrációja 1% nagyságrendű volt. Az olvadt ónnal nem érintkezett felület adott esetben szintén színezhető. Az olvadt ón feletti gőzalakú ónt tartalmazó légtérből, mely kevés ónt 35 tartalmaz, szintén Sn** ionok diffundálhatnak az üveglap felső felületébe. A sóolvadék-fürdőben kezelt üveglapok nemcsak színeződtek, de nagy mechanikai szilárdságot is értek el. 40 A húzásra igénybevett üveglap-felületben fellépő maximális feszültségértékben kifejezett hajlítószilárdság 100 kg/mm2 -nek adódott, míg sóolvadék-fürdővel nem érintkeztetett ugyanezen üveg szilárdsága 7 kg/mm2 nagyságrendű volt. Az üveg mechanikai 45 szilárdságának növekedése annak tulajdonítható, hogy az üveglap felületi rétegeiben a két oldalon szimmetrikusan az üveg nátriumionjai a fürdő káliumionjaira cserélődnek ki. 50 2. példa Az 1. kiviteli példa szerinti összetételű, és ott leírttal azonos eljárással készített 1 x 0,5 m méretű és 55 3 mm vastag üveglapokat 8 órára egy 92,5 súly% KN03 és 7,5 súly% - 0,001 súly% AgN0 3 tartalmú - KQ összetételű 470 C°-os fürdőbe mártottuk. A kapott eredmény ugyanaz volt, mint az 1. példa esetében, az üveg olvasztott ónfürdővel érintkeztetett 60 oldala sárgára színeződött és mechanikai szilárdsága megnőtt. Ezután ugyanezt a kísérletet megismételtük egyrészt úgy, hogy az üveget 120 órán át merítettük a 400 C -os sóolvadék-fürdőbe, másrészt úgy, hogy a 65 bemerítést 15 percig 550 C°-os fürdőben végeztük. Az eredmény ugyanaz volt, de úgy tűnt, hogy a hőfok csak igen rövid időre haladhatja meg az 550 C°-ot, mert különben a nyomófeszültségnek ideje van kiegyenlítődni és lehűtés után az üveglap felületei elvesztik nyomófeszültségüket, aminek következtében a szilárdság nem lesz nagyobb, mint amilyen kezelés előtt volt. Ugyanezt a kezelést 470 C°-on 8 órán át egy olyan fürdőben is megismételtük, mely a fenti mennyiségű AgN03 -ot tartalmazta, de amelyben a KCl-ot és KN03 -ot 40 súly% KCl-al és 60 súly% ZnCl 2 -al helyettesítettük. A kapott eredmények ugyanazok voltak, mint a fentiek, azzal a különbséggel, hogy az üveg fényábszorbciója nagyobb volt, ami azt mutatja, hogy a cinksók bizonyos hatást gyakorolnak a kezelési eljárásra. 3. példa Az előző kiviteli példákban leírtakkal azonos üveglapokat 8 órán át 1 súly% Ag2 S0 4 tartalmú KN03 fürdőbe mártottunk 465 C°-on. A sóolvadék-fürdőből kivett üveglap olvasztott ónfürdővel érintkeztetett oldala sárgára színeződött és a húzásra igénybevett felületben fellépő maximális feszültségértékben kifejezett hajlítószüárdság 100 kg/mm2 volt. A szín sötétebb (ámbra-sárga) volt, mint az előző példáknál elért. Ugyanezt a kísérletet úgy is megismételtük, hogy az ezüstszulfát mennyiségét 8 súly%-ra növeltük. Az eredmény azt volt, hogy az üveg barnára színeződött. 4. példa Az alábbi összetételű üveglapot: 80 % 2 % 13 % 3,5% 1 % igen kis mennyiségű Fe2 0 3 950 C°-os olvasztott ón felületére csúsztattuk. Az üveglapot ezután a 3. példában leírttal azonos sóolvadék-fürdőbe mártottuk. A kapott boroszilikát üveg olvasztott ónnal érintkeztetett felülete barnás színű volt. Si02 A12 0 3 B2 0 3 Na2 K2 0 5. példa Az úsztatási eljárással az 1. példában leírttal azonos üveglapokat készítettünk, majd azokat 12 órára 92,5% KN03 -ból és 5 súly% CuCl-ot tartalmazó 7,5% KCl-ból álló fürdőbe mártottuk 470 C°-on. Az üveglapok fürdőből való kivétele és lehűtése után azt tapasztaltuk, hogy az olvasztott ónnal érintkeztetett felületük rózsaszínűre színeződött, másrészt hajlítószilárdságuk jelentősen megnőtt (a húzásra igénybevett felületen fellépő maximáis feszültségértékben kifejezve 100 kg/mm2 nagyságrendű volt). Ugyanezt a kísérletet megismételtük úgy, hogy a hígítósót 57 súly% K2 S0 4 -al és 43 súly% ZnS0 4 -al helyettesítettük. Azt találtuk, hogy ebben az esetben 5
