166148. lajstromszámú szabadalom • Heterogén szerkezetű polimerek

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS 166148 j|| Bejelentés napja: 1971. I. 12. (RO-594) Nemzetközi osztályozás: C 08 f 7/02 Ijjj Amerikai Egyesült Allamok-beli elsőbbsége: 1970. IV 06. (26 046) ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1974. VIII. 28. Megjelent: 1976. VIII. 31. •:•' '••• v Feltalálók: BARRETT James Henry vegyész, Feasterville, CLEMENS David Henry vegyész, Willow Grove, Pennsylvania Amerikai Egyesült Államok Tulajdonos: ROHM AND HAAS COMPANY Philadelphia, Pennsylvania Amerikai Egyesült Államok Heterogén szerkezetű polimerek í A találmány olyan heterogén szerkezetű polimerekre vonatkozik, amelyeknél az egyik kopolimer porózus szerkezetének pórusai részlegesen egy másik kopolimerrel vannak kitöltve. Az ioncserélő gyantákat vagy kopolimereket álta- 5 Iában két nagy csoportba sorolják: 1. A gyakorlatilag nem porózus kopolimerek, amelyek általában mint gél-kopolimerek ismeretesek, és 2. a porózus vagy makroretikuláris kopolimerek. 10 Ha a fenti két csoportba tartozó kopolimereket funkciós csoportok bevezetésével vagy funkciós csoportok in situ kialakításával ioncserélő gyantákká alakítjuk át, vagy ilyen gyantákat készítünk, akkor bizonyos előnyös tulajdonságokat 15 érünk el. így pl. a makroertikuláris kopolimerekből készített erősen bázikus gyanták általában fizikai stabilitás és az ioncserélőképesség kinetikája szempontjából jobbak a hasonló gél-kopolimerekhez viszonyítva, az utóbbiaknak pedig általában az 20 oszlop kapacitásuk nagyobb. Ismeretes, hogy nagy porozitású makroertikuláris ioncserélő gyanták a konvencionális gyöngypolimerizáció egyik eljárási változatával állíthatók 25 elő. (Helferich F.: „Ion Exchange" c. monográfiája, New York, 1962, 60—61. old.). Ilyen módszereket írnak le továbbá a 932 125 és 932 126 sz. brit, valamint a 3 275 548 és 3 357 158 sz. amerikai szabadalmi leírások. 30 Ismeretes továbbá, hogy nagy porozitású, nagy mechanikai szilárdságú és aránylag nagy kapacitású, kis szemcseméretű gyanta szemcséit iners kötőanyaggal, pl. fenolgyantával cementálnak, vagy megfelelő szilárdságú, porózus iners hordozóanyagot, pl. habkövet polimerizációra képes monomerekkel impregnálnak, majd azokat in situ polimerizálják (lásd Helferich F. fent idézett műve, 61. old.). Az is ismert, hogy valamely makroretikuláris polimerre a szemcsék méretének és/vagy a gyantakapacitásnak növelése céljából attól eltérő térhálós! tási fokú polimert oltanak. Ilyen eljárást ír le pl. a 48 091 sz. román szabadalmi leírás. A találmány szerinti eljárás abban tér el az eddig ismertektől, hogy olyan hibrid, ioncserélő gyanták előállítását teszi lehetővé, melyek egy aránylag nagy térhálósítási fokú, makroretikuláris gyanta belső üregeibe és pórusaiba bezárt, kémiailag attól független, vagyis ahhoz kémiai kötésekkel nem kapcsolódó, aránylag kis térhálósítási fokú gélpolimert tartalmaznak, amely jelentősen növeli annak kapacitását. A találmány szerinti hibrid gyanták ily módon heterogén szerkezetű rendszerek, amelyekben a két, kémiailag egymástól független, és különböző térhálósítási fokú polimer mindegyike kifejti előnyös hatását. A találmány szerinti eljárás abban is eltér az eddig ismertektől, hogy a gélpolimer adott esetben a már átalakított, 166148