166128. lajstromszámú szabadalom • Kerékköpeny és eljárás a köpenyváz előállítására

1 166128 zös OZ oldala van, és az OA, OB ill. OC oldalak az 1'. ábrán vázlatosan ábrázolt kerékköpeny A, B ill. C pontjaiban található rombuszokat képe­zik. Az 1. ábra értelmében az A, B ill. C pontok ugyanazon kör kerületén helyezkednek el, mi­vel a rombuszok oldalai egyenlő hosszúak. A ke­rékköpenyben a rombuszok ZA, ZB ill. ZC átlói a kerületi iránnyal párhuzamosak, és hosszúsá­guk a kerékköpeny forgástengelyétől mért min­denkori távolsággal arányos. A ZC :ZA arány en­nek következtében a bombirozás mértékének jellemzője, és a kerékköpeny szélső helyzetű C ill. A pontjainak a ZZ tengelytől mért távolsá­gainak arányát adja. , Mint ahogy az 1A, IB és IC ábrákból világo­san látszik, a rombusz alakú hálószemek alakja és területe az ismert kétirányú- vagy kereszt­erősítés esetében a kerékköpeny forgásközépten­gelyétől mért távolság függvényében csupán cse­kély mértékben változik. Ily módon az erősítés sűrűsége és kerületi merevsége is a teljes felület mentén csaknem azonos. Amennyiben a futófe­lület alatti tartományban a sűrűséget és a me­revséget növelni akarjuk, úgy a C pontot a C helyzetbe menesztjük. A bombirozás mértékének állandó értéken tartása miatt ekkor az A pontot az A' és a B pontot B' helyzetbe kell hozni. Eb­ben az esetben a futófelület tartományában, va­lamint a futófelület közvetlen közelében levő oldalfelület tartományokban hosszabb, kisebb területű hálószemeket nyerünk. (IC. ábra) A peremmagok tartományában azonban gyakor­latilag nem lép fel számottevő változás. (1 A', áb­ra) Ily módon látható, hogy a fenti, hagyomá­nyos struktúrájú kereszterősítésnél nincsen lehe­tőség arra, hogy a szálak vagy huzalok sűrűsé­gét és irányát a futófelület alatt és a peremek­nél is egyidejűleg kedvezően befolyásoljuk anél­kül, hogy a futófelület szomszédságában nem kívánatos sűrűségnövekedést elkerülnénk. Összehasonlítás céljából a 2—2E ábrákon a találmány szerinti köpeny vázerősítés nyújtotta előnyöket mutatjuk be. E célból parallelogram alakú hálószemekből álló olyan köpenyvázerő­sítést választottunk, melynél az oldalhosszúsá­gok aránya az egyes szögek sinusainak R ará­nyával megegyezik. Az R értéke a bemutatott példaképpeni kiviteli alaknál sin 45° R= =3,144 sin 13° A fenti méretek leegyszerűsítik a hálószemek alakjának és területeinek grafikus meghatározá­sát. A 2. ábra szerkesztéséhez a hálószemek hosz­szabbik oldalát, az OY oldalt választottuk állan­dó értékűre, és ehhez szerkesztettük meg az A, B, C ill. D és E magasságokban elhelyezkedő hálószemek további OA, OB, OC, OD és OE ol­dalait. Az A, B, C, D és E magasságokat a 2.' ábrán látható vázlatos köpenymetszet tünteti fel. A kerékköpenyen az YA, YB, YC, YD és YE átlók a kerületi iránnyal párhuzamosak, és hosz­szúságuk rendre a kerékköpeny YY forgáskö­zéptengelyétől mért távolsággal arányos. A bom­birozás mértéke az YE:YA aránynak felel meg. A 2A, 2B, 2C, 2D és 2E ábrák a hálószemek alakjának és területének változását ill. alakulá­sát mutatják be, ahol is a 2. ábra csupán félné­zetet tüntet fel. Az A magasságtól az E magas­ságig történő haladás közben a hosszabbik OY oldal kerületi iránnyal szembeni enyhe mere­deksége változatlan marad, jóllehet e meredek­ség nagyon kismértékben mégis oly módon vál­tozik, hogy az A—B szakaszon kissé növekszik, majd a B—E kerületi szakasz mentén ismételten csökken. Ezzel szemben azonban a rövidebbik OA, OB, OC, OD és OE oldalak meredeksége lé­nyegesen nagyobb, és az A—B szakasz mentén meredekségük jelentős mértékben tovább na­gyobbodik, majd a B—C—D—E szakaszon csök­kenő tendenciát mutat. Csupán az E magasság­ban közel azonosan enyhe a hálószemek olda­lainak meredeksége, de az OE oldal itt is lénye­gesen meredekebb, mint az OY oldal. Jól látha­tó, hogy az OB oldal a B magasságban radiális irányú, és a C magasságban az oldalak derék­szöget zárnak be, így a hálószem területe itt a legnagyobb. A D magasságban az A magasság­gal azonos meredekséget láthatunk, éspedig YD:YA=1,60 bombirozási arányszám mellett. Világosan látható végül, hogy az E magasságban és az A magasságban képzett hálószemek terüle­tei egymással egyenlők, ahol is az elért maximá­lis bombirozási arányszám YE:YA=1,73. Ily mó­don a hálószemek alakjának valamint területé­nek kerületmenti változása jelentős mértékű. A 2—A—2E ábrákon a rombusz alakú OAXZ, OBXZ, OCXZ, ODXZ és OEXZ hálószemeket vastagvonallal húztuk ki. Oldalaik egymással páronként párhuzamosak, de hosszúságukat te­kintve . a paralelogramma alakú hálószemek hosszméreteitől eltérőek. Látható, hogy a rom­buszok átlói az O ill. A, B, C, D és E sarkokhoz tartozó szögek szögfelezői, és a kerületi iránnyal rendre 29°, 54 lk°, 62 V20 , 74° és 81 y 2 °-os szö­geket zárnak be. A rombuszok átlói a 2A ábrától a 2E ábráig történő átmenet során, tehát az A—E szakasz mentén az óramutató járásával megegyező irányban fordulnak el. ~A fenti, változó mere­dekségű rombuszalakú hálót akkor nyerjük, ha az egymással szemben fekvő hálószemoldalak kö­zötti távolságot, tehát a két erősítőréteg szálai­nak vagy huzaljainak egymástól mért távolsá­gát mindkét rétegben azonosra választjuk. A 3., valmaint 3A—3E ábrák, a 4. ill. 4A—4E ábrák, az 5., valamint az 5A, 5C, 5E ábrák és a 6. ill. 6A, 6C, 6E ábrák a 2. ábrán feltüntetet­tel analóg példaképpeni kiviteli alakokat tüntet­nek fel más, eltérő R arányok alkalmazásával. A 3. ábránál R=5, a 4. ábránál R=2, az 5. ábrá­nál R=2,8, és a 6. ábránál R=2,3. A 3. ábra ily módon viszonylag nagyra választott R értékű ki­viteli példát ábrázol, míg a 4. ábrán bemutatott kiviteli alaknál az R értéke viszonylag csekély. Az 5. és 6. ábrák közepes R értékkel rendelkez­nek, a kiindulási szögek mindkét utóbbi ábránál azonos értelemben irányítottak, a szögösszeg az 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom