166087. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szubsztituált dioxán-származékok előállítására és az ilyen származékokat

166087 például, ha a cisz : transz arány a 3:2 fölött van, előnyösebb ha 2:1 fölötti és sokkal előnyösebb a legalább 3:1 arány. Az előbb említett dioxo­lán a keverékben mint szennyezés lehet jelen. Amennyiben a kiindulási 5-hidoroxi-dioxán cisz-izomér-tartalma magas, úgy a kapott her­bicid-aktivitású termék cisz-5-arilmetoxi-2-aril-1,3-dioxán-tartalma is magas. Gyakran azt ta­láltuk, hogy a termék kristályosításával (oldó­szert, például xilolt tartalmazó reakcióelegy­ből) ezt követő átkristályosításával (például ben­zol-ligroin vagy benzol-petroléter elegyből) a szilárd termék aktív cisz-vegyület-tartalma- nö­vekszik, míg a transz-vegyület és a dioxolán ol­datban marad. A találmány a herbicid anyagok új csoport­ját képviseli, melyek úgy kihajtás előtti, mint kihajtás utáni aktivitással rendelkeznek. Az anyagok messzemenően felhasználhatók füvek, különösen nem évelő füvek irtására és növeke­désének megakadályozására nagylevelű haszon­növények ültetvényében, mint amilyen a gya­pot, cukorrépa, földimogyoró, szójabab, zöld­bab, lima bab, paradicsom vagy faiskola. A találmány tárgyát képező vegyületek elő­állítását, tulajdonságait és herbicid aktivitását a következő példák szemléltetik. A példákban a nyomás értékének megadása nélküli csökken­tett nyomás alatt a vízsugár-szivattyúval elér­hető nyomást értjük. Az olyan vegyületekre, melyek a 5-helyzet­ben egy szubsztituenst tartalmaznak, a szoká­sos cisz- és transz elnevezést alkalmazzuk an­nak jelölésére, hogy az 5-szubsztituens a 2-hely­zethez képest milyen viszonyban van. Ameny­nyiben a vegyületek az 5-helyzetben két szubsz­tituenst tartalmaznak, úgy az egyik szubszti­tuensre a cisz vagy transz elnevezést alkalmaz­zuk annak jelölésére, hogy a 2-helyzetű refe­rens-szubsztituenshez képest milyen viszonyban van, melyet a továbbiakban r-rel jelölünk, míg a másik 5-szubsztituenst nem nevezzük meg. A gázkromatográfiát és a magmágneses re­zonancia-spektrumot (NMR) a cisz és transz tu­laj donságmeghatározására alkalmazzuk. 1. példa Ebben a példában magas cisz-izomért tartal­mazó fehér, kristályos 5-benziloxi-2-fenil-l,3-di­oxánt alkalmazunk, melynek olvadáspontja 75— 76 °C. A vegyület kihajtás előtti és kihajtás utáni herbicid aktivitását a következő módon tesz­teljük: lima bab, búza, saláta, mustár és pirokujjas muhar magjait egymás melletti sorokban vé­kony talajrétegű, termőtalaj és homokos talaj egyenlő arányú keverékével töltött lapos tál­cákba ültetjük. A kihajtás előtti vizsgálatra a teszt-vegyületet aceton-víz elegyben oldjuk és a talajt 8,96 kg/hektár mennyiségben beperme­tezzük. A kihajtás utáni vizsgálathoz a növé­nyeket az elültetés után körülbelül 2 héttel, 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 6 amikor a búza már 3—4 levelet kihajtott, 8,96 kg/hektár mennyiségben aceton-víz oldattal be­permetezzük. Az alkalmazás után 2 héttel az anyag kihajtás előtti és kihajtás utáni fi to toxi­citását kiértékeljük. A kezeletlen növényeket mindkét eljárás összehasonlítására azonos kö­rülmények között tartjuk. A búzát és a pirok­ujjas muhart a kihajtás előtti és kihajtás utáni állapotban teljesen elpusztította, míg a többi növényt nem károsította. 2. példa Ebben a példában cisz-5-benziloxi-2-fenil-l,3--dioxánt alkalmazunk, melyet a következő mó­don állítunk elő: 16,8 g cisz-5-hidroxi-2-fenil-l,3-dioxánt 150 ml xilolban oldunk, melyhez kis részletekben 4,0 g nátriumhidrid és ásványolaj 60%-os szusz­zióját adjuk. A reakcióelegyet 1 óra hosszat 40 °C-on tartjuk, majd az oldathoz 13,9 g benzil­kloridot csepegtetünk és 6 óra hosszat 110 °C-on keverjük. A reakcióelegyet ezután lehűtjük, szűrjük és csökkentett nyomáson bepároljuk. A kapott szilárd anyagot benzol-ligroin elegy­ből átkristályosítjuk. A termék átkristályosítás utáni olvadáspontja 73—75 °C. Gázkromatográ­fiai vizsgálat és NMR spektrum szerint az anyag 80—90% cisz-5-benziloxi-2-fenil-l,3--dioxánt tar­talmaz. A vegyület kiváló kihajtás előtti és kihajtás utáni szelektív herbicid aktivitást mutat. Eze­ket az eredményeket az I táblázatban, a meg­adott dózisnál az elpusztítás százalékában tün­tetjük fel. I. Táblázat A cisz-5-benziloxi-2-fenü-l,3-dioxán kihajtás előtti és kihajtás utáni herbicid aktivitása Százalékos elpusztítás 6,72 kg hektár mennyiségnél Teszt növény Kihajtás előtt Kihajtás után Búza 100 100 Mustár — — Pirokujjas muhar 100 100 Kakaslábfű 40 100 Gyapot 0 0 3. példa 5-(4-Metilbenziloxi)-2-fenil-l,3-dioxán A 2. példában leírt eljárás szerint 16,8 g (0,1 mól) cisz-5-hidroxi-2-fenil-l,3-dioxánt 14,0 g (0,1 mól) 4-metilbenzilkloriddal reagáltatunk. A reakcióelegy lehűtése titán szilárd anyag válik ki és így az egész elegyet csökkentett nyomá­son betöményítjük. A szilárd terméket vízzel elkeverjük, szűrjük és vákuum-szárítószekrény­ben szárítva 23,2 g szilárd anyagot kapunk; olvadáspont 106—109 °C. Benzol-ligroin elegy­ből történő átkristályosítással 9,1 g 109—110 °C-3

Next

/
Oldalképek
Tartalom