166084. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 7-(amino-adipoil)-amido- 3- acetoximetil- CEF- 3-EM- 4-karbonsav elkülönítésére vizes közegből kinolinsó-képzéssel

166084 5 6 bórsav és nátriumhidroxid elegyével szabályozzuk. Más pufferként kálium- vagy nátriumsókból készült karbonát/bikarbonát elegyet vagy foszfát-puffért használhatunk. Az acilezést a reakcióelegy fagyáspontjának megfelelő és 30 °C közötti hőmérsékleten végezzük. A reakcióelegy hőmérsékletét előnyösen 10 °C és 20 °C, legelőnyösebben 15 °C és 20 °C között tartjuk. Az előnyös hőmérsékletet, ha szükséges, hűtéssel biztosítjuk. Az acilezési reakció befejeződése után a vizes elegy cefalosporin C-tartalmára vonatkoztatva moláris feleslegben adagolva kinolinnal, izokinolinnal vagy ekvivalens bázissal kezeljük a reakcióelegyet. 1 mól N-acilcefalosporin C kezelésére általában 1,5—12 mól kinolint használunk. Előnyösen az N-acilcefalosporin C mólnyi mennyiségére vonatkoztatva legalább 2 mól, vagy több kinolint adagolunk. Az N-acilcefalosporin C teljes átalakításához előnyösen 2—4 mól kinolint használunk 1 mól N-acilcefalosporin C-re vonatkoztatva. Ha a vizes cefalosporin C-t tartalmazó reakcióelegyhez az összes szükséges kinolint hozzáadtuk, előnyös savval, például kénsavval vagy sósavval 2,0 és 3,5 közötti értékre állítjuk be az elegy pH-ját. Gazdaságossági meggondolásokból előnyösen kénsavat használunk. A reakcióelegyet ezen a pH-n, előnyösen keverés közben, 0 °C és 30 °C, előnyösen 10 °C és 20 °C közötti hőmérsékleten tartjuk egy órán át, vagy hosszabb vagy rövidebb időn, előnyösen 20 percen át, amikor kristályosodási folyamat indul meg. A kristályosodás befejeződése után ismert eljárással, például centrifugálással vagy szűréssel elkülönítjük a vizes reakcióelegyből az N-acilcefalosporin C-kinolinsót, a terméket vízzel, majd szerves oldószerrel, például etilacetáttal mossuk, például tálcás szárítóban két órán át, 60 °C hőmérsékleten szárítjuk. Ekkor a termék Kari Fischer-módszerrel mért nedvességtartalma 3%. A találmány szerinti eljárás kiindulási oldata olyan vizes, cefalosporin C-t tartalmazó oldat, amely milliliterenként 30 000 ;xg és 50 000 /xg közötti mennyiségű (nikotinamidos mérés) (30—50 mg/ml), vagy 40 000 f*g és 60 000 ^g közötti mennyiségű (UV-mérés) (40—60 mg/ml) hatóanyagot tartalmaz. Ha több hatóanyagot tartalmazó oldatot kezelünk, úgy olyan N-acilcefalosporin C-kinolinsó keletkezik, amelynek kristályai finom szuszpenziót képeznek, és így nehezen különíthetők el. Ha kevesebb hatóanyagot tartalmazó oldatot kezelünk, úgy a kristályosodás nem teljes és „gyanta eluátum" kezelésekor a termék nátriumszulfáttal szennyeződik. A találmány szerinti eljárást előnyösen úgy foganatosítjuk, hogy az acilezés előtt vagy után a reakcióelegyet töményítjük vagy hígítjuk. A találmány szerinti eljárás legelőnyösebb kivitelezési változata során olyan vizes cefalosporin C oldatot kezelünk, amelynek hatóanyagtartalma 40 000—45 000 /ug/mg (nikotinamidos mérés) vagy 50 000—55 000 /ig/mg (UV-mérés). Az acilezési reakció során a reakcióelegy pH-ját előnyösen nátriumhidroxiddal és boraxszal készített pufferrel biztosítjuk. A puffert 4,5 mól nátriumhidroxiddal és 3 mól nátriumtetraboráttal készítjük. Előnyösen általában 8 mól (25%) nátriumhidroxidot és 1 mól boraxot használunk. Az acilezési reakció legelőnyösebb pH-értéke 9. Ha a reakcióelegy pH-ja 7,5 vagy 10,5, a kitermelés valamivel rosszabb. Az acilezési reakció során a reakcióelegy hőmérsékletét előnyösen úgy állítjuk be, hogy az ne legyen nagyobb, mint 20 °C. Ha a reakcióelegy hőmérséklete 25 °C-nál magasabb vagy 15 °C-nál alacsonyabb, a reakció nem teljes. Az acilezési reakció 2—2,5 perc alatt lényegében teljesen lezajlik. Ennek ellenére 10—15 perces reakcióidőt biztosítunk. Az N-acilcefalosporin C-t tartalmazó reakcióelegyet kristályosodási és más okok miatt esetenként előnyösen állni hagyjuk. Ilyen esetben, stabilitási szempontból előnyösen, az elegy pH-ját 30%-os kénsavval 5,0 és 5,5 közé állítjuk be és 10—15 °C hőmérsékletre hűtjük. A kristályos N-acilcefalosporin C-kinolin sót előnyösen vízzel mossuk, ezzel eltávolítjuk a szennyezőanyagokat, amelyek legnagyobb része vízben oldható, például a bórátokat, szulfátokat, a hidrolízis végtermékeit, a kinolin fölös menynyiségét és az oldható szennyezőanyagokat. A vizes mosás után a kristályos sót előnyösen etilacetáttal mossuk, ezzel eltávolítjuk a szerves oldószerben oldódó szennyezőanyagokat és a víz nagy részét. így könnyen szárítható terméket kapunk. A mosáskor kerüljük a vízzel elegyedő oldószerek (alkoholok, aceton, acetonitril) használatát, ugyanis ebben az esetben csökken a kitermelés és nehezen kezelhető termék (porózus) keletkezik. Az N-acilcefalosporin C-kinolinsót ismert eljárásokkal száríthatjuk. Előnyösen 1,5—3,0 órán át, 60 °C hőmérsékleten szárítjuk addig, míg a termék víztartalma 3,5%-ig vagy ez alá csökken (Karl Fischer módszerével mérve). A következőkben egy jellemző, szerves oldószeres extrakción alapuló, ismert eljárást ismertetünk. Vizes cefalosporin C „gyanta eluátum" 500 ml-éhez (45,27 mg cefalosporin C-t tartalmaz milliliterenként) 8,2 g bórsavat adunk. Az oldat hőmérsékletét jégfürdőben 10 °C-ra csökkentjük és 25%-os nátriumhidroxid adagolásával (44 ml) pH-ját 9,0-re állítjuk be. Ehhez az elegyhez 55 ml klórecetsavas propionsavanhidridet (etilacetátban) adunk (kétszeres ekvivalens mennyiségű anhidrid a cefalosporin C-re számítva). Az acilezés alatt a reakcióelegy pH-ját 9,0 és 9,5 között tartjuk. Az acilezési reakció befejezésekor az elegyet 500 ml etilacetát és 68 ml etanol elegyével extraháljuk. Az extrakciós elegy pH-ját 80 ml 30%-os kénsawal 1,5-re állítjuk be. Ekkor gyenge emulzió keletkezik. Az emulziót szerves és vizes fázisra választjuk szét, amikor 575 ml szerves oldószeres extraktumot kapunk. Ez az extraktum az ultraibolya-mérés szerint milliliterenként 35,7 mg N-acilcefalosporin C-t tartalmaz. A szerves extraktumhoz ezután 34,5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 S3 60 3