166045. lajstromszámú szabadalom • Berendezés középütközős kapcsolatokhoz való vonó- és ütközőszerkezet előlről vagy alulról végrehajtandó utólagos beépítéséhez

3 166045 4 hasznosteher szempontjából nagy jelentőséggel bír. A kapcsolótartónak az ezen ismert szerkezet szerint való kialakítása a bevezetőben említett irányelvek nyújtotta lehetőségek értelmében nagyfelületű szerkezetet eredményez, ami igen tetemes költségráfordítás mellett a vezetékek és járulékos szerelvények beépítési lehetőségeinek korlátozását vonja maga után. Ezenkívül ez a konstrukció hátrányosan korlátozza a vonó- és ütközőszerkezet elölről, tehát a homloktartó felől való beépítését is, e szerkezet függőleges beépítésére itt nincs lehetőség. Végül sínhezkötött járművekhez ismeretes olyan vasúti kocsi alváz-homloktag, amely lényegében oly módon, mint a találmány szerinti megoldás előreszerelt szerkezetegységként van kiképezve, és mint fő alkotóelemekből, egy a fő- vagy hosszirányú tartót összekötő bázistartóból és egy hajlítással szemben merev lemez-kerettartóból áll. Ennek a keretnek két, egymástól távközeggel elrendezett, bordákkal merevített, egyenlőszárú háromszög alakú lemeze van, a hosszirányú főtartókon és az ezzel határos bázistartórészen belül van elhelyezve, és az először említett tartókkal hasonló, valamint a bázistartóval azonos módon, mint az előbb említett publikádókban ismertetett megoldásoknál, össze van hegesztve, ez a publikáció az itt tárgyalt esetben a középütközős kapcsolat csatlakozási helyének az elrendezése vonatkozásában is hasonlóságot mutat (DAS 1 259 927). A most leírt megoldás szerkezeti felépítéséből következően a rugószerkezet maximális igénybevételével a már említett UlC-irányelvek szerinti lehetőségek értelmében ugyanazok a hátrányok jelentkeznek, _ mint a már korábban leírt, régebbi konstrukdóknál. Ehhez további hátrányként járul az a szükségszerűség, hogy az átépített járműveknél meglevő homloktartókat a hossztartóktól, és bizonyos járműtípusoknál a homlokfalaktól el lehessen oldani, és az előreszerelt szerkezetegység újonnan elhelyezendő bázistartóját a járműtípusonként változóan elrendezett, a levegő- és fűtővezetékekhez, lépcsőkhöz és kapaszkodókhoz szükséges tartószerkezetekkel el lehessen látni. A találmány feladata, hogy olyan a bevezetőben említett jellegű berendezést szolgáltasson, amely az előírt beépítési tér maximális határáig kialakított vonó- és ütközőszerkezeteket kedvező súlyviszonyok mellett felveszi. Az átszerelendő járművek nagy számára való tekintettel a berendezésnek előállítási és szerelési költségek vonatkozásában kedvezőnek kell lennie. A szerkezetnek ezenkívül a középütközős kapcsolatú üzem során fellépő vízszintes, hosszirányú erőket az eddigi, oldalütközőkhöz kiképzett hossztartószerkezetre kell átadnia, anélkül, hogy így a járműkeret után elrendezett részei az ilyen erők fellépése következtében igénybevételnek lennének kitéve. Végül követelmény a jó hozzáférhetőség szempontjából a lehető legnagyobb szabad tér biztosítása a homloktartórészben a szokásos vezetékek és járulékos szerelvények elhelyezése céljából. A feladatot a találmány szerint azáltal oldjuk meg, hogy a szerkezetegységnek, a felvevőrész homloktartóval ellentétes oldalát kengyelszerűen körülfogó, a homloktartó és a hosszirányú főtartók csomópontjaihoz csatlakoztatott erőátviteli szerkezete van, és a homloktartóval szembenlevő végén csúszó-, vagy csuklós tagokkal hosszirányú mozgást megengedő módon van a járműkereten rögzítve. 5 Nyomáslöket esetén a vonó- és ütközőszerkezet rugózva támaszkodik fel a kengyelalakú erőátviteli szerkezetre. Az ezután következő erőelosztás az oldalsó hosszirányú főtartókra a könnyű építési mód feltételei között az erőátviteli szerkezet 10 keresztmetszeteinek különböző meghatározását követeli meg. E statikai adottságok, és egyidejűleg a gazdaságos gyártás követelménye miatt is, abból a célból, hogy az átszerelt járművet az átmeneti időben még oldalütközőkkel és hagyományos át-15 menő vonószerkezettel is lehessen alkalmazni, a találmány szerinti berendezés egy további kiviteli változata szerint a kengyelszerű erőátviteli szerkezet két támrúdból és egy, a felvevő részt lezáró nyomódarabból áll, amelynek a talplemezében 20 átvezető nyílás van kialakítva. A meghatározott kinyúlással átépített járművek egész soránál lehetséges, hogy az alvázkereten különleges csavarozással vagy hegesztéssel rögzítendő hidakat a jármű hosszirányában fekvő, a 25 tengelyfékrudazathoz való fékfixponttámokkal a találmány egy további kiviteli változata szerint azáltal takarítsunk meg, hogy a nyomódarabot alsó oldalán a jármű hosszirányú középvonalában egy, a keréktengely felé nyúló fékfixponttámmal látjuk el. 30 A jármű erőátviteli szerkezetére keresztirányban feltételezhetően ható hajlítónyomaték kiküszöbölése egy további találmányi ismérv értelmében úgy történik, hogy a támrudak vízszintes súlyvonala a vonó- és ütközőszerkezet hosszirányú közép-35 vonalának vízszintes síkjában van elrendezve. A járművön maradó homloktartó falazatában kialakított elegendő nagyságú kivágással a találmány egy további kiviteli alakjának a helyze-40 tében az oldalirányú eltérések kiegyenlítése azáltal lehetséges, hogy a közdarabnak két, a homloktartó falazatsíkjában függőlegesen elrendezett pereme van. Abból a célból, hogy olyan típusú járműveknél 45 is alkalmazni lehessen a találmány megoldási alapelvét, amelyek kisebb kinyúlásokkal vannak kialakítva, és amelyeknél ennek következtében a beépítési tér maximális hossza nem áll rendelkezésre, s amelyeket így a vonó- és ütközőszerkezethez 50 rövidebb rugókkal kell felszerelni, a találmány szerinti berendezés egy további kiviteli változata értelmében olyan megoldást javasolunk, amely szerint a szerkezetegység hosszirányú mérete a járműtípus szerint kiképzett vonó- és ütközőszer-55 kezet beépítési hosszainak megfelelő méretfokozatokban van kialakítva. Ez a kiviteli forma az átszerelésre kijelölt járművek típusonkénti, azonos vonó- és ütközőszerkezettel bíró csoportokra való felosztása révén, amely vonó- és ütközőszerkezetek 60 azonban hosszukat tekintve mindig kisebbek, mint a maximális beépítési térnek megfelelően kialakított vonó- és ütközőszerkezet, a találmány szerinti berendezések nagyságbeli korlátozására vezet, ami nagymérvű súly- és költségelőnyökkel jár az egész 65 átépítési programra vonatkozólag. 2