166037. lajstromszámú szabadalom • Szintetikus alapanyagú papir és eljárás előállítására

5 166037 6 A rideg poliolefinnel inkompatibilis polimert (B) komponens), amely adalékanyag nélkül extrudálva üvegszerű, kemény, törékeny filmet képez, oly módon állítjuk elő, hogy túlnyomórészt sztirolt, vinilkloridot vagy egy 1—3 szénatomos alkanollal képzett akril-, vagy metakrilésztert tartalmazó mo­nomert polimerizálunk. A találmány szerinti eljá­rással előállított szintetikus alapanyagú papíroknak az utóbbi polimer szilárdságot és szakítással szembeni ellenállást biztosít. Nyilvánvaló, hogy a polimert (B. komponens) tulajdonságai módosít­hatók, ha a polimerbe a termék összsúlyára számítva legföljebb 49 súly% mennyiségben olefin­vagy diolefín-jellegű elasztomereket, pl. izobutilén-, butadién-, izoprén- stb. alapú elasztomereket dol­gozunk be. A polimert természetesen külső kép­lékenyítők felhasználásával is módosíthatjuk, ebben az esetben képlékenyítőanyagként a vinilgyanták kezeléséhez felhasználható anyagokat, pl. dioktil­ftalátot, trikrezilfoszfátot stb. alkalmazhatunk a polimer súlyára számított 0,1-30 súly% mennyi­ségben. A polimer (B. komponens) olvadási indexe 10 dg/percnél, előnyösen 6 dg/percnél kisebb érték. A készítmény előállításához a polimert (B. kom­ponens) 0,1-30 súly%, előnyösen 5-30súly% mennyiségben használjuk fel. Az (A) és (B) komponens között kompatibi­litást teremtő makromolekuláris anyagot (C. kom­ponens) kétféle módszerrel állíthatjuk elő. Az egyik, módszer szerint két monomert, amelyek egyike a rideg poliolefinnel (A. komponens), másika pedig a polimerrel (B. komponens) kom­patibilis, kopolimerizálunk. Az első monomer­típusba pl. az etilén, propilén és butilén, míg a második monomertípusba pl. az izobutilén és butadién tartozik. A makromolekuláris anyagot úgy is előállíthatjuk, hogy valamely, az (A) kompo­nenssel kompatibilis polimert előzetesen valamely, a (B) komponenssel kompatibilis polimerrel össze­keverünk. A makromolekuláris anyagok (C. kom­ponens) közül példaként az 50 : 50 arányú etilén­izobutilén kopolimert, az (A) komponenssel, ill. a (B) komponenssel kompatibilis polimerek elegyeire példaként a nagysűrűségű vagy kis sűrűségű poli­etilén és poliizobutilén 50 : 50 arányú elegyét, nagy­sűrűségű vagy kis sűrűségű polietilén és polibutadién 75 : 25 arányú elegyét, nagysűrűségű polietilén és bu­tilgyanta 70 : 30 arányú elegyét, polibutén és poliizo­butilén 50:50 arányú elegyét, valamint polipropilén és poliizobutilén 50 : 50 arányú elegyét említjük meg. Nagy sűrűségű polietilénen 0,94 g/cm3-nél nagyobb sűrűségű, kis sűrűségű polietilénen 0,915-0,935 g/cm3 sűrűségű polietilént értünk. A makromolekuláris anyag (C. komponens) jelen­létének tulajdonítható, hogy a találmány szerint kalanderezés nélkül is homogén elegyet állíthatunk elő, az elegy homogenitását egyszerű keveréssel és extrudálással biztosíthatjuk. A makromolekuláris anyag (C. komponens) olvadási indexe 2 dg/perc vagy annál kisebb, előnyösen 1 dg/percnél kisebb. A makromolekuláris anyagot az összsúlyra szá­mított 0,1-35 súly%, előnyösen 0,1-25 súly% mennyiségben használjuk fel a találmány szerinti készítmények előállításához. Szervetlen töltőanyagként (D. komponens) olyan szervetlen anyagokat alkalmazunk, amelyek a ta­lálmány szerinti szintetikus alapanyagú papíroknak átlátszatlanságot és megfelelő felületi szerkezetet 5 biztosítanak. Töltőanyagként pl. talkumot, titán­dioxidot, kaolint, zeolitokat, szilíciumdioxidot, cinkoxidot, természetes vagy lecsapott kalcium­karbonátot, magnéziumkarbonátot, baritot vagy hasonló anyagokat alkalmazhatunk. 10 A szervetlen töltőanyagok szemcsemérete nem lehet 50/n-nál nagyobb. Az ennél az értéknél nagyobb átmérőjű szemcsék hátránya, hogy rö­göket képeznek, és ezek a rögök rontják a papír simaságát és egyenletességét. A szervetlen töltő-15 anyagot a készítmény összsúlyára számítva 5—45 súly%, előnyösen 5-25 súly% mennyiségben alkalmazzuk. Adalékanyagként (E. komponens) a következő ismert anyagokat használhatjuk fel: 20 (a) hőstabilizáló anyagok, így difenil-tiokar­bamid, alfa-fenil-indol, bárium-, kadmium- vagy cink-palmitát vagy -sztearát, trisz-nonilfenol-foszfit stb. 25 (b) Antioxidánsok, pl. 4,4'-tio-bisz-(6-terc.butil­-metakrezol), 4,4'-metilén-bisz-(2,6-di-terc.butil-fe­nol), butilezett hidroxitoluolok stb. (c) Optikai fehérító'szerek, pl. szulfonált sztil­bén-származékok. 30 (d) Szerves színezékek, pl. ftalocianinok, diazo­színezékek, klórozott indantrén-vegyületek stb. (e) Szervetlen pigmentek, pl. cinkkromát, kad­miumszulfid, vasoxid stb. (f) Kenőanyagok, pl. magnézium- és kalcium-35 sztearát, paraffinolaj stb. (g) Antisztatikus anyagok, pl. 12-18 szénatomos alkilaminok és 12-18 szénatomos alkil-részt tartal­mazó N,N'-bisz(2-hidroxietil)-alkilaminok keve­rékei. "" 40 Az adalékanyagokat 0—10súly% mennyiségben adjuk a találmány szerinti szintetikus alapanyagú papírhoz. A szintetikus alapanyagú papír komponenseit - azaz az (A), (B), (C), (D) és (E) komponenst -45 hagyományos keverőberendezésben, előnyösen forgó keverőberendezésben keverjük össze egy­mással. A találmány szerinti szintetikus alapanyagú papírt extrudálás előtt nem szükséges kalanderezni és granulálni, ennek megfelelően a gyártási költ-50 ségek jelentős mértékben csökkennek. A szintetikus alapanyagú papír-elegyet előnyösen úgy állítjuk elő, hogy az (A), (B) és (C) komponenst a kenőanyaggal együtt forgó keverőbe töltjük, ott elegyítjük, majd a kapott elegyhez a 55 por^ alakú (D) és (E) komponenst adjuk. Nem szükséges a fenti technológiát követnünk, ha az (E) és (D) komponenst előkeverék formájában alkalmazzuk. Az elegyet rendszerint szoba­hőmérsékleten, legföljebb 60 percig, előnyösen 60 10—45 percig keverjük a forgó keverőberende­zésben. A fenti módon kapott homogén elegyet szo­kásos szerkezetű extruziós berendezésekben extru­dáljuk. Az elegy az extrudálás során legföljebb 65 290 C°-ra melegedhet fel. Az extrudálás hőmér-3

Next

/
Oldalképek
Tartalom