166031. lajstromszámú szabadalom • Eljárás rétegezett szerkezetű, szálon kifejlesztett reaktív és/vagy térhálós szerkezetű appretúra előállítására textiltermékeken
3 állapítják, hogy ez vizes közegben nem valósítható meg. Aszal felületére felvitt vízoldható, térhálósítható monomer eltávolítására víz-etilalkohol vagy víz-aceton elegyet alkalmaznak. Másik javasolt megoldásuk az, hogy a szálba lassan bediffundáló katalizátorméreggel kívánják a térhálósítást megakadályozni, illetve a savas jellegű katalizátorokat alkoholos lúgoldattal inaktiválják. Lauchenauer, A. E. [Text. Res. J. 39, 585-603 (1969)] és munkatársai a szálfelületen levő katalizátort ammóniával inaktiválják. Meier és Zoliinger szerzők [Textilveredlung 5, 709-720 (1970)] kísérletei szerint a katalizátor a szál külső rétegében poláris oldószerben feloldott trietiléntetraminnal hatástalanítható. Willard, J. szerző [Text. Res. J. 39, 413-421 (1969)] és munkatársai eljárást dolgoztak ki a pamutszál keresztmetszetében végrehajtható irányított térhálósításra azáltal, hogy a térhálósító monomert a kondenzálás előtt a szál külső rétegéből szerves oldószeres leoldással távolították el. Az iparban a felsorolt módszerek egyike sem terjedt el számottevő mértékben. A jelen találmány célja két vagy háromrétegű, heterogén eloszlású, szálon kifejlesztett műgyanta-appretúra rendszer előállítása textiltermékeken viszonylag egyszerű technológiai eszközök alkalmazásával olyan eljárás segítségével, amely egyrészt biztosítja a kezelt termékek optimális nedves és száraz gyűrődésfeloldóképességét és formatartását, másrészt a lehető legkisebb mértékre csökkenti az appretúra előállításával járó és elkerülhetetlen szakító szilárdság, illetve kopási ellenállás csökkenést a kiinduló anyaghoz képest. A találmány szerinti eljárás rétegzett szerkezetű szálon kifejlesztett, műgyanta alapú appretúra előállítására szálas anyagokon és textiltermékeken azzal jellemezhető, hogy az egy komponensű szálas anyagokból álló vagy szintetikus szálas anyagokkal kevert textiltermékeket vagy szálakat egy térhálósítható műgyanta-monomerrel célszerűen karbamid, melamin, etilénkarbamíd, dihidroxi-etilénkarbamid, propilénkarbamidmetilolszármazékaival, és/vagy oligomereikkel, tetrakisz-hidroxi-metil-foszfónium-kloriddal és katalizátorral, célszerűen Lewis-savakkal, cinksókkal, magnéziumsókkal, ammóniumsókkal telítjük, a kezelt anyag felületét vízben oldható vagy diszpergálható, szálas anyag felületén szétterülő, de belsejébe nem, vagy csak korlátozottan diffundálni képes rugalmas filmképző makromolekuláris anyaggal, célszerűen keményítővel, keményítőéterrel, cellulózéterrel, kolloid eloszlású aminoplaszt kondenzátummal, polivinilalkohollal, zselatinnal, agar-agarral kezelve annak felületéről a műgyanta monomert és katalizátort kiszorítjuk, adott esetben a filmképző anyag legfelső rétegét a szálas anyaggal kovalens kötés kialakítására alkalmas valamely (I)—(VI) általános képletű vegyület -ahol R = CH3 (CH 2 ) n és n = 10-16- vizes oldatával kezeljük, majd a felvitt két vagy három réteget a nedves műveleteket követő szárítás és kondenzálás közben a kezelt anyaghoz rögzítjük. Í6031 4 A szálas anyaggal kovalens kötés kialakítására alkalmas vegyület képviselőiként megemlítjük az N-sztearilakrilamidot, sztearil-metil-piridinium-étert, N-sztearil-metilamido-metilén-piridinium-kloridot. 5 A fümképző, makromolekuláris kolloid anyagot olyan vizes oldatban alkalmazzuk, amely a térhálósítható monomeren és/vagy oligomeren kívül katalizátort is tartalmaz, előnyösen olyan koncent-10 rációban, amely az első telítő oldatban alkalmazott koncentrációnak legalább 50%-át és legfeljebb 200%-át teszi ki. Előnyösnek találtuk azt, hogy ha a térhálósít-15 ható műgyanta-monomerrel és/vagy oligomerrel továbbá a katalizátorral történő telítést fulárral vagy ezzel egyenértékű hatású gépi kezeléssel végezzük. Hasonló módon járunk el a filmképző makromolekuláris anyaggal való kezelésnél és adott 20 esetben a textiltermékre felvitt harmadik réteg előállításánál is. A találmány szerinti eljárás egyik jellemző vonása az, hogy különböző anyagokkal végzett 25 műveletek között a szárítást, ill. kondenzációt mellőzzük, ennek ellenére a kívánt műszaki célt az eddigieknél kielégítőbb mértékben sikerült megvalósítani. A kezelendő anyag pamut- vagy háncsrostszövet, kender, rami vagy ezek regenerált 30 cellulózzal készült keveréke, poliészterrel kevert pamutszövet, regenerált cellulóz alapú vagy lenszövet lehet. 35 A találmány azon a felismerésen alapszik, hogy a kezelni kívánt szálas anyag keresztmetszetébe a megadott eljárással két vagy három különálló heterogén eloszlású réteg alakítható ki. Erre a célra a legegyszerűbb megoldásnak tűnne az irányított 40 térhálósodás megoldása egy olyan vizes oldattal történő öblítéssel (ozmózis nyomás alapján), amelynek mosóhatása kizárólag a szál felületére korlátozódna. Mivel a térhálósító monomer diffúziója a behatoláskor és a szárításkor az öblítéssel 45 ellentétes hatású, a vízzel végzett mosási vagy öblítési kísérletek nem vezettek eredményre. A monomer rendkívül gyors bediffundálásából és visszadiffundálásából adódó nehézséget a szál duzzadásának csökkentésével, szerves oldószerekkel 50 történő mosással, illetve felületi katalizátor mérgek alkalmazásával igyekeztek ismert módon kiküszöbölni. A találmány lényegét abban látjuk, hogy a 55 térhálósító monomer és a katalizátor kiszorítását a textiltermék felületi rétegéből fümképző kis diffúziósebességű makromolekulás anyag vizes oldatával végezzük a textiliparban mosásra általában nem alkalmazott kis mosóhatású berendezéssel. 60 Ilyen célra a fulár vagy ezzel azonos mosóhatású berendezés felel meg. A térhálósító anyag fulározását egyszer vagy kétszer elvégezve olyan heterogén eloszlású szálszerkezet alakítható ki, amely a műveletet követő szárítás és kondenzálás 65 folyamán is megmarad. 2
