166023. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 1-helyettesített 5-fenil-7-halogén-1,3-dihidro-2H-1,4-benzodiazepin-2-ON-4-oxid származékok előállítására

7 166023 8 4. példa 1 g l-(0-metiltioetil)-5-fenil-7-klór-l ,3-dihidro-2H-l,4-benzodiazepin-2-on 50 ml diklórmetánnal készített oldatához, 3,5 mól-ekvivalens 75%-os tisztaságú m-klór-perbenzoesavat adunk és az elegyet 7 óra hosszat keverjük szobahőmérsékleten. Ezután 50 ml vizes 10%-os káliumjodid-oldatot és 50 ml vizes 10%-os nátriumtioszulfát-oldatot adunk a reakcióelegyhez, majd az elegyet diklórmetánnal extraháljuk. Az egyesített diklórmetános kivonatot vizes 10%-os nátriumkarbonát-oldattal, majd vízzel mossuk, vízmentes nátriumszulfáttal szárítjuk, majd az oldószert csökkentett nyomáson elpárologtatjuk. A maradékot izopropilalkoholból kristályosítjuk és ugyanebből az oldószerből még egyszer átkristályosítjuk. Ily módon l-(metilszulfoniletil)-5-fenil-7-klór-l,3-dihidro-2H-l,4-benzodiazepin-2-on-4-oxidot kapunk, amely 214-215 C°-on olvad. Hozam: 90%. 5. példa 1 g 5-fenil-7-klór-l,3-dihidro-2H-l,4-benzodiazepin-2-on-4-oxid 20 ml N,N-dimetilformamiddal készített oldatát hozzáadjuk 0,3 g nátrium-metoxid 20 ml N,N-dimetilformamiddal készített szuszpenziójához, majd az elegyet 1 óra hosszat melegítjük 50—60 C° hőmérsékleten. A reakcióelegyet lehűtjük és 0,7 g /3-metiltioetilklorid 10 ml N,N-dimetilformamiddal készített oldatát adjuk hozzá. Az elegyet 7 óra hosszat keverjük 70-80 C° hőmérsékleten, majd a reakcióelegyet jeges vízbe öntjük és diklórmetánnal extraháljuk. Az egyesített diklórmetános kivonatot telített vizes nátriumklorid-oldattal mossuk, vízmentes nátriumszulfáttal szárítjuk és az oldószert elpárologtatjuk. A maradékot kristályosodás céljából állni hagyjuk, majd izopropilalkoholból átkristályosítjuk. Ily módon l-(ß-metiltioetil)-5-fenil-7-klor-l,3-dihidro-2H-l,4-benzodiazepin-2-on-4-oxidot kapunk, amely 174-175 C°-on olvad. Hozam: 81%. 6. példa Az 5. példában leírt módon dolgozunk, de azzal az eltéréssel, hogy az ott említett /3-metiltioetilklorid helyett egyenértékű mennyiségű j3-alliloxietilkloridot alkalmazunk. Dy módon termékként l-03-alliloxietil)-5-fenil-7-klór-l ,3-dihidro-2H-l,4-benzodiazepin-2-on-4-oxidot kapunk, amely 138-139 C°-on olvad. Hozam: 83%. A fent leírttal egyező módon állítjuk elő a megfelelően helyettesített kiindulóanyagok egyenértékű mennyiségeinek felhasználásával az alábbi hasonló vegyületeket is, 78-80%-os hozammal: l-(ß-alliloxietil>5-(o-fluorfenil>7-klor-1,3-dihidro-2H-1,4-benzodiazepin-2-on-4-oxid, op.: 108-110 C°. l-metilszulfonilmetil-5-(o-fluorfenil)-7--klór-l,3-dihidro-2H-l,4-benzodiazepin-2-on-4-oxid, op.: 155-157 C°. 7. példa 0,3 g l-(/3-metiltioetil)-5-fenil-7-klór-l,3-dihidro-2H-l,4-benzodiazepin-2-on-4-oxid és 10 ml ecetsav 5 elegyehez, jéggel történő hűtés közben 2 ml vizes 15%-os hidrogénperoxid-oldatot adunk. Az elegyet oO C° hőmérsékleten 30 percig, majd szobahőmérsékleten további 1 óra hosszat keverjük. A reakcióelegyet jeges vízbe öntjük, vizes ammó-10 niumhidroxid-oldattal meglúgosítjuk és diklórmetánnal extraháljuk. A diklórmetános kivonatot vízmentes nátriumszulfáttal szárítjuk, majd az oldószert csökkentett nyomáson elpárologtatjuk. A maradékot kristályosodás végett állni hagyjuk, 15 majd izopropilalkohol és izopropiléter elegyéből átkristályosítjuk. Ily módon 1-03-metUszulfiniletil)-5-fenil-7-klór-l,3-dihidro-2H-l,4-benzodiazepin-2--on-4-oxidot kapunk, amely 107-109 C°-on olvad. 20 Hozam: 85%. 8. példa 25 0,5 g l-(ß-metiltioetil)-5-fenil-7-klor-l,3-dihidro-2H-l,4-benzodiazepin-2-on-4-oxid 20 ml diklórmetánnal készített oldatához 2,5 mól-ekvivalens 75%-os tisztaságú m-klór-perbenzoesavat adunk és az elegyet szobahőmérsékleten 4 óra hosszat 30 keverjük. Ezután 10 ml vizes 10%-os káliumjodidoldatot és 10 ml vizes 10%-os nátriumtioszulfátoldatot adunk hozzá és az elegyet diklórmetánnal extraháljuk. A diklórmetános kivonatot vizes 10%-os nátriumkarbonát-oldattal, majd vízzel mos-35 suk, vízmentes nátriumszulfáttal szárítjuk és az oldószert csökkentett nyomáson elpárologtatjuk. A maradékot kristályosodás céljából állni hagyjuk, majd izopropilalkoholból átkristályosítjuk. Ily módon l-(jS-metilszulfoniletil)-5-fenil-7-klór-l,3-di-40 hidro-2H-l,4-benzodiazepin-2-on-4-oxidot kapunk, amely 214-215 C°-on olvad. Hozam: 89%. 45 9. példa 0,5 g l-0?-metilszulfiniletil>5-fenil-7-klór-l,3-dihidro-2H-l,4-benzodiazepin-2-on-4-oxid 30 ml metilénkloriddal készített oldatához 1,5 mól-ekviva-50 lens m-klór-perbenzoesavat (75%-os tisztaságban) adunk és az elegyet szobahőmérsékleten 4 óra hosszat keverjük. A reakcióelegyhez ezután 7 ml vizes 10%-os káliumjodid-oldatot és 7 ml vizes 10%-os nátriumtioszulfát-oldatot adunk, majd di-55 klórmetánnal extraháljuk. A diklórmetános kivonatot vizes 10%-os nátriumkarbonát-oldattal, majd vízzel mossuk, vízmentés nátriumszulfáttal szárítjuk és az oldószert csökkentett nyomáson elpárologtatjuk. A maradékot állni hagyjuk, amikoris a 60 termék kikristályosodik. Ezt izopropilalkoholból átkristályosítjuk, ily módon l-(/J-metilszulfoniletil)- 5-fenil-7-klór-l ,3-dihidro-2H-1,4-benzodiazepin-2-on-4-oxidot kapunk, amely 214-215 C°-on olvad. 65 Hozam: 93%. 4