165903. lajstromszámú szabadalom • Eljárás helyettesített aminohalogén-piridinek előállítására
5 165903 6 A hatóanyag szükséges dózisát a növény milyensége, a növény ellenállóképessége és az alkalmazás módja határozza meg. A hatóanyagot általában 0,0005—4 kg/hektár mennyiségben alkalmazzuk. Az egyik vizsgálat szerint 2-amino-6-klór-4-(triklórmetil)-piridint a növények növekedését stimuláló anyagként vizes diszperzió formájában gabona és gyapjú magok esetében 0,125 kg/100 kg dózisban alkalmaztuk. A növények fejlődésében mutatkozó növekedés a gyapot tenyészeten 15—25%-os volt, gabona esetében 25-50%-os volt kártevőktől mentes talajban hat héttel a kezelést követően. Másik vizsgálatban 2-amino-6-klór-4-(triklórmetil)-piridint alkalmazva növényi növekedést elősegítő anyagként borsómagokon, 0,0625 kg/100 kg dózis mellett a borsó 70%-os hozamnövekedést mutatott a pythium ultimum organizmust tartalmazó földön termesztett borsó növényekhez képest. Egy másik vizsgálat szerint 2-amino-6-bróm-4--(triklórmetil)-piridin, 1 -[6-klór-4-(triklórmetü)-2--piridilj-hexametilénamin és a 2-amino-6-fluor-4-<triklórmetil)-piridin 100, 75 és 90%-ban pusztította el a vörös pókatkát. A vizsgálathoz a vegyületeket vizes készítmény formájában, 500 p. p. m. koncentrációban alkalmaztuk. Egy másik vizsgálat szerint az l-[6-klór-4-(triklórmetil)-2-piridil]-hexametilénimin és a 2-klór-6--(metilamino)-4-(triklórmetil)-piridin 90 és 100%-os eredménnyel pusztította el a sárgaláz moszkító lárváját abban az esetben, ha a , hatóanyag koncentrációja 1,0, 5,0 és 1,0 p. p. m. volt. Egy másik vizsgálat szerint a 2-amino-6-fluor-4--(triklórmetil)-piridin 84%-os eredménnyel pusztította el a Prodenis eridania kártevőket, amikor a hatóanyagot 500 p. p. m. koncentrációban vizes oldatban alkalmaztuk. A találmányt az alábbi példák illusztrálják. 1. példa 2-klór-6-(l -pirrolidinil)-4-(triklórmetil)-piridin. 13,5 g (0,05 mól) 2,6-diklór-4-(triklórmetil)-piridint és 8,3 g (0,1 mól) pirrolidint oldunk fel 50 ml hexánban, majd a keletkező oldatot visszafolyató hűtő alatt 2 óra hosszat forraljuk. Az oldhatatlan pirrolidin-hidrokloridot leszűrjük, majd a szűrletet aktív szénnel kezeljük és szűrjük. A szűrletet lehűtve 12 g, barnás színű kristály válik ki. Op.: 61— 63 C8 . A termék vízben oldhatatlan, acetonban és benzolban jól oldódik. Infravörös és NMR spektrum alapján azonosítottuk a szerkezetet. Analízis: 10 15 25 30 35 40 45 50 55 60 2. példa 2-amino-6-klór-4-(triklórmetil)-piridin. 15 g (0,06 mól) 2,6-diklór-4-(triklórmetil)-piridint és 40 ml vízmentes ammóniát viszünk nyomásbiztos edénybe. Az edényt lezárva, azt 100 Cs -on 2 óra- hosszat melegítjük. Ezt követően az anyagot kiemeljük, az ammónia feleslegét elűzzük. A világosbarna maradékot vízzel mossuk, etanolban oldjuk, majd aktív szénnel keverjük. Szűrés után a szűrlethez vizet adunk, az oldatot lehűtjük, ily módon 11 g világosbarna kristályos csapadékot kapunk. Op.: 110-112 Cs . A termék vízben oldhatatlan, acetonban és benzolban oldódik. A cím szerinti vegyület szerkezetét infravörös és NMR spektrum alapján azonosítottuk. Analízis: számított: talált: C = 29,19%, N= 11,34%, C = 29,0%, N=ll,5%, H = 1,50%, Cl = 57,78%, H=l,64%, Cl = 58,8%. 3. példa 2-amino-6-fluor-4-(triklórmetii)-piridin. A 2. példa szerint eljárva 2-amino-6-fiuor-4--(triklórmetil)-piridint halványsárga kristályok formájában állíthatjuk elő. Op.: 75—77 Cs . Kiindulási anyagként 2,6-difluor-4-(triklórmetil)-piridint és vízmentes ammóniát alkalmazunk. Az elegyet nyomásálló edényben 2 óra hosszat 100 C°-on hőkezeljük. A vegyület vízben oldhatatlan, acetonban és benzolban oldódik. 4. példa 2-klór-6-(metilamino)-4-(triklórmetil)-piridin. 10,6 g (0,04 mól) 2,6-diklór-4-(triklórmetil)-piridint és 5,6 g (0,16 mól) metilamint oldunk fel 100 ml etanolban, majd az oldatot 4 óra hosszat visszafolyató hűtő alatt kezeljük. Az oldatot lehűtjük és 300 ml vízhez öntjük. A keletkező szilárd terméket szűréssel elkülönítjük. Az oldatban az amin hidroklorid sója marad. A terméket hexánból átkristályosítva 5,5 g csaknem fehér kristályos terméket kapunk. Op.: 122—123 C°. A termék vízben oldhatatlan, acetonban és benzolban oldódik. A cím szerinti vegyület szerkezetét infravörös és NMR spektrum alapján azonosítottuk. számított: C = 40,51%, H = 3,62%, Analízis: számított: C = 32,4%, H = 2,31%, Cl = 46,78%, N = 9,42, Q = 54,4%, N= 10,75%, talált: C = 40,0%, H = 3,34%, talált: C = 32,6%, H = 2,2%, Cl = 47,2%, N = 9,33%. 65 Cl = 55,28%, N=ll,4%. 3
