165903. lajstromszámú szabadalom • Eljárás helyettesített aminohalogén-piridinek előállítására

165903 3 4 benzolt, dimetoxietánt vagy dimetilformamidot alkalmazunk. A reakció végén a kapott terméket ismert módon különítjük el és tisztítjuk. így például a szilárd halmazállapotú terméket szűréssel különítjük el, vagy a képződő sót vízzel végzett j mosással távolítjuk el a reakcióelegyből. A kapott piridin származékot oldószerből átkristályosítva tisztítjuk tovább. Másik megoldásként a találmány szerinti vegyületeket olyan piridin vegyületekből is elő- 10 állíthatjuk, ahol a halogénatom hiányzik. Ilyen esetben a Z szubsztituenst tartalmazó halogénmentes piridin vegyületet először a megfelelő nitrogén bázissal reagáltatjuk. Ezt követően az amino-csoporttal ellátott piridin vegyületet, az 15 ismert piridinhalogénezési eljárás szerint halogénezzük. A fenti eljárás szerint vegyes halogénatomot tartalmazó terméket is előállíthatunk. A találmány szerinti vegyület előállítása során 20 számos esetben a célvegyület izomerjeit kapjuk. Az izomereket ismert eljárással, például gázkromatográfiával, frakcionált kristályosítással, gélkromatográfiával, desztillációval, sóképzéssel, és egyéb eljárással különítjük el. 25 Más megoldás szerint azokat a találmány szerinti vegyületeket, ahol Z jelentése diklórmetil, a megfelelő triklórmetil vegyületből elektrolitikus redukció segítségével is előállíthatjuk. 30 A reakcióhoz alkalmazható nitrogén bázisok közül megemlítjük az ammóniát, metilamint, etilamint, n-propilamint, izobutilamint, szekbutilamint, dimetilamint, dietilamint, diizopropilamint, etilmetilamint, metilizopropilamint, metil-szek-bu- 35 tilamint, etilpropilamint, és egyéb dialkilaminokat, allilamint, metilallilamint, ciklopropilamint, ciklobutilamint, pirrolidint, piperidint, 3-etilpiperidint, 2-metilpiperidint, 3-metilpiperidint, 2,6 dimetilpiperidint, 4-etilpiperidint, 2-etilpiperidint, hexa- 40 metilénimint és egyéb nem aromás heterociklusos amint, és hidrazint. A kiindulási anyagként alkalmazott egy, kettő vagy három klóratömmal szubsztituált és diklórmetil vagy triklórmetil csoportot tartalmazó 45 piridin vegyületet a megfelelő metilpiridinből, 50 C° hőmérsékleten sósavval reagáltatva állítjuk elő. A reakció eredményeként folyékony halmazállapotú metilpiridin-hidroklorid vegyületet kapunk, amelyen 95—110C° hőmérsékleten klórgázt 50 áramoltatunk át. A reakció alatt az elegyet megvilágítjuk. A megfelelő monoklór-, diklór vagy triklór-piridin származékot a reakcióelegyből ledesztilláljuk. Másik megoldás szerint a piridin vegyületeket gőzfázisban klórral elegyítjük. Reak- 55 cióközegként közömbös oldószert alkalmazunk, majd az elegyet rövid ideig 400-490 C°-on tartjuk. A kívánt terméket ezt követően ledesztilláljuk. Az előállított monoklór-, diklór, vagy triklór-piridin vegyületből előállíthatjuk a meg- 60 felelő bróm származékot oly módon, hogy megfelelő oldószerben a klórvegyületet hidrogénbromiddal reagáltatjuk. így az oldatot ecetsavban 110C°-ra felmelegítjük és visszafolyató hűtő alkalmazásával néhány órát ezen a hőmérsékleten 65 hőkezeljük. Ezt követően az elegyet jégre öntjük, majd a kivált terméket ismert módszerrel elkülönítjük és tisztítjuk. A megfelelő fluor származékot oly módon állíthatjuk elő, hogy a klór vegyületet alkalmas oldószerben, például dimetilformamidban káliumfluoriddal 125 C-on 6—12 óra hosszat kezeljük. A megfelelő jód származékot oly módon állítjuk elő, hogy a klór vegyületet oldószerben nátriumjodiddal reagáltatjuk. A reakciót dimetilszulfoxidban, mintegy 20 óra hosszat 100-110 C°-on végezzük. Ezt követően az elegyet vízhez öntjük, a kicsapódó terméket elkülönítjük, majd ismert módszerekkel tisztítjuk. A terméket szűréssel különítjük el, és benzolból frakcionált kristályosítással tisztítjuk. A találmány szerint előállított szubsztituált aminohalogénpiridin vegyületet hatásos pesticidek, számos baktérium, gomba és rovar kártevő növekedését befolyásolják. A találmány szerint előállított vegyületek további előnye, hogy emlősökre és magasabbrendű növényekre csak kismértékben toxikusak, továbbá számos növény esetében alkalmazhatók a gombák növekedésének megakadályozására anélkül, hogy a növényt jelentősebb károsodás érné. A vegyületek ily módon alkalmasak a növények földfeletti részének gombás kártevők, valamint a talajhoz keverve a gyökérrésznek kártevők elleni védelmére. Meglepő módon azt találtuk, hogy a találmány szerinti vegyületek számos növény növekedését kedvező módon befolyásolják. A növekedés stimulálása megmutatkozik a megnövekedett hozamban, erőteljesebb növekedésben, a növény korábbi beérésében, a növény erőteljességében. A vegyületeket alkalmazhatjuk pestjeidként is. A vegyületeket adjuvánst tartalmazó készítmény formájában hatásos mennyiségben szórjuk szét oly módon, hogy a vegyületek a káros organizmusokkal közvetlenül érintkezzenek. Bakteriális és gombás kártevők esetében a készítményben a hatóanyagot 5—500 p. p. m. mennyiségben alkalmazzuk. A baktericid, fungicid vagy egyéb pesticid célra a hatóanyagot önmagában vagy folyékony, illetve szilárd készítmény formájában alkalmazzuk. A vegyületeket por formájában diszpergált készítményként is használhatjuk. A vegyületeket adott esetben felületaktív anyag alkalmazásával vízben diszpergálhatjuk, majd a kapott vizes szuszpenziót spray formájában használhatjuk fel. Másik megoldás szerint a vegyületeket oldószerben oldjuk és olaj-a-vízben, illetve víz-az-olajban emulzió vagy diszperzió formájában használjuk fel. A növények növekedését elősegítő készítmény esetében is a hatóanyagot önmagában vagy folyékony vagy szilárd készítmény formájában használhatjuk fel. Ezeket a készítményeket a fentiek szerint állítjuk elő. A növényeket a stimuláló anyaggal a növekedés bármely fázisában kezelhetjük. A hatóanyagot alkalmazhatjuk ismert eljárás szerint spray formájában, továbbá a talaj, a magok vagy a gyökér kezelése útján juttatjuk be. 2