165894. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 3,4,5-trihalogénfenil-foszforsavszármazékok előállítására és az ezeket hatóanyagként tartalmazó készítmények

19 165894 20 4. példa Szisztémás inszekticid hatás. A találmány szerinti hatóanyagok szisztémás inszekticid hatásának meghatározása céljából gyökeres babnövényeket (Vicia fába) egy 0,01% koncentrációjú vizes hatóanyag-oldatba (előállítva 10%-os emuigeálható koncentrátumból) állítottunk. 24 óra múlva a növény földfeletti részeire levéltetveket (Aphis fabae) helyeztünk. Az állatokat különleges berendezés segítségével védtük a szer kontakt- és gáz-hatása ellen. A kísérletet 24 C° hőmérsékleten, 70% viszonylagos nedvességtartalmú légkörben folytattuk le. E kísérletek során azt tapasztaltuk, hogy az 1. és 2. példában, valamint a 2. példát követő felsorolásban leírt valamennyi vegyület igen jó szisztémás inszekticid hatást mutat a levéltetvek ellen. 5. példa Akaricid hatás. a) Hatásosság atkák (Tetranychus urticae) ellen. A vegyületek akaricid hatásának vizsgálata céljából bab-növényeket vörös szövőatka (Tetranychus urticae) kifejlett példányaival, nyugalmi állapotú fejlődési fokozataival és petéivel fertőzött leveleit a vizsgálandó hatóanyagok 0,05% koncentrációjú vizes emulziójával (előállítva egy 25% hatóanyagtartalmú emuigeálható koncentrátumból) kezeltük. A kísérlet eredményeit 6 nappal a kezelés után értékeltük. Kísérleti állatokként a vörös szövőatka foszforsavészterekkel szemben rezisztens törzseit alkalmaztuk. A leírt módon lefolytatott kísérletek azt tanúsították, hogy az 1. és 2. példában (beleértve a 2. példa utáni felsorolást is) leírt hatóanyagok igen jó hatással irtják a Tetranychus urticae kifejlett példányait és különböző fejlődési fokozatait. b) Hatásosság kullancsok (Boophilus microplus) és azok fejlődési fokozatai ellen. E kísérletben kísérletenkint 10-10 kifejlett, peterakásra érett kullancsot 3 perc időtartamra a vizsgálandó hatóanyagok különböző koncentrációjú vizes emulziójába mártottuk. Ezután az állatokat 27 C° hőmérsékletű és 80% viszonylagos nedvesség tartalmú légkörben tartottuk, majd 5, 10 és 15 nap múlva megfigyeljük az állatok peterakását. A leírt módon lefolytatott és értékelt kísérletek eredményei azt mutatták, hogy az 1. és 2. példában (beleértve a 2. példa utáni felsorolát is) leírt valamennyi vegyület jó hatású a Boophilus microplus ellen. 6. példa Fungicid hatás. a) Hatásosság babnövényen Botrytis cinerea 5 ellen. Petri-csészékben elhelyezett nedves szűrőpapírra három teljesen kifejlett, egyenlő nagyságú babnövénylevelet (Vicia fába) helyeztünk, e leveleket egy 0,1% hatóanyagtartalmú vizes permetlével 10 (10% hatóanyagtartalmú permezetöporból előállítva) lecsepegően vizesre permeteztük erre alkalmas permetezőkészülék segítségével. Amikor a levelek már ismét megszáradtak, egy frissen készített, beállított koncentrációjú gombaspóra-15 szuszpenzióval (koncentráció: 100 000 spóra/ml) fertőztük őket és az így megfertőzött leveleket tartalmazó csészét 48 óra hosszat 20 C° hőmérsékletű nedves légkörben tartottuk. Ezután megvizsgáltuk a leveleket és azt tapasztaltuk, hogy 20 azokon eleinte pontszerű, majd gyorsan szétterjedő fekete foltok mutatkoznak. Az ilyen foltok alakjában jelentkező fertőzési helyek számát és nagyságát vettük alapul a vizsgált hatóanyagok hatásosságának értékelése során. 25 b) Hatásosság Erysiphe cichoracearus ellen uborka-növényeken. Fiatal uborka (Cucumis sativus) növényeket 0,1% hatóanyagtartalmú szuszpenzióval (előállítva 30 permetezőporból) permeteztünk, majd a permetlé rászáradása. után spóraszuszpenzióval permeteztük a növényeket. Az így kezelt kísérleti növényeket 8 napig üvegházban kb. 23 C° hőmérsékleten tartottuk, majd megvizsgáltuk a fertőzött és 35 kezelt leveleken mutatkozó fertőzés mértékét (a micéliumbevonattal bevont levélfelület részarányát) a hatóanyaggal nem kezelt, de gomba-spóraszuszpenzióval fertőzött kontrollnövényekkel összehasonlítva. 40 c) Hatásosság Uromyces appendienlatus ellen bab-növényeken. Bab (Phaseolus vulgaris) növényeket a kétleveles fejlődési állapotban a vizsgálandó hatóanyagok 45 0,1% koncentrációjú vizes szuszpenziójával (permetezőporból előállítva) lecsepegően nedvesre permeteztünk. A permetlé megszáradása után a növényeket a babrozsda-gomba friss spóraszuszpenziójával fertőztük, majd ezt követően egy 50 napig nedves légkörű kamrában, azután 12 napig üvegházban, 20-22 C° hőmérsékleten tartottuk a fertőzött növényeket. A vizsgálat hatóanyagok hatásosságát a kifejlődött rozsda-üszök száma és nagysága alapján 55 értékeltük. d) Hatásosság Phytophthora infestans ellen paradicsomnövényeken. Egyazon fajtájú és egyenlő fejlődésű állapotban 60 levő paradicsom (Solanum Lycopersicum) növényeket a vizsgálandó hatóanyagok 0,1% koncentrációjú vizes szuszpenziójával (permetezőporból előállítva) permeteztünk, majd megszáradás után a Phytophthora infestans zoospóra-szuszpenziójával 65 lecsepegően nedvesre permeteztünk. A növényeket 10