165894. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 3,4,5-trihalogénfenil-foszforsavszármazékok előállítására és az ezeket hatóanyagként tartalmazó készítmények

21 165894 22 ezután 6 napig üvegházban tartottuk 18—20 C° hőmérsékleten, 95-100% viszonylagos nedvességtartalmú légkörben. Ezután az idő után a fenti módon kezelt és fertőzött növények kisebb-nagyobb mértékben mutatták a jellegzetes foltosodást a leveleken. E foltok száma és nagysága alapján ítéltük meg a vizsgált hatóanyagok védőhatását. e) Hatásosság Podosphaera leucotricha (Ell. et Ev.) Salm. ellen almafa-csemetéken. Almafa-csemetéket (MM 111 típus) üvegházban, 20 C° hőmérsékleten, 90% viszonylagos nedvességtartalmú légkörben neveltük e kísérlet folyamán. Amikor a csemeték az oldalhajtásokon már 3—4 levelet fejlesztettek ki, akkor a leveleket egy 10% hatóanyagtartalmú permetezőporból készített 0,1% hatóanyagtartalmú permetlével lecsepegően nedvesre permeteztük. A rápermetezett permetlé rászáradása után a leveleket felső oldalukon a gombakártevő spóraszuszpenziójával fertőztük, egyenletes bepermetezés útján. Az ily módon történt első kezelés után 7 és 14 nappal a facsemetéket ismét bepermeteztük a fenti ismertetett hatóanyagtartalmú permetlével. Az utolsó kezelés után 12 nappal értékeltük a kísérlet eredményét. A vizsgált hatóanyagok hatásosságát a mutatkozó fertőzési helyek száma és nagysága alapján ítéltük meg. f) Hatásosság Plasmopara viticola (Bert. et. Curt.) (Berl, et De Toni) ellen szőlő-növényeken. „Chasselas" fajtájú szőlő-dugványokat üvegházban neveltük. Amikor a növények elérték a 10 leveles fejlődési állapotot, akkor három növényt egy 10% hatóanyagtartalmú permetezőporból készített 0,1% hatóanyagtartalmú permetlével lecsepegően nedvesre permeteztünk. A permetlé rászáradása után a növényeket a levelek alsó oldalán fertőztük a gombakártevő spóra-szuszpenziójával, egyenletes bepermetezés útján. Ezután a növényeket 8 napig nedves légtérben tartottuk a kezeletlen kontroli-növényekkel együtt. A kísérlet során alkalmazott hatóanyagok hatásosságát a mutatkozó fertőzési helyek száma és nagysága alapján ítéltük meg. g) Hatásosság Septoria apicola Spegazzini ellen zeller-növényeken. „Challon" fajtájú zeller-növényeket üvegházban neveltünk. Amikor a növények földfeletti része elérte a 15 cm magasságot, egy 10% hatóanyagtartalmú permetezőporból készített 0,1% hatóanyagtartalmú permetlével lecsepegően nedvesre permeteztük őket. A permetlé rászáradása után a növényeket a gombakártevő spóra-szuszpenziójával fertőztük. Az így kezelt növényeket két napig nedves légkörű kamrában, majd további 12 napig üvegházban, 20—22 C° hőmérsékleten, 90% viszonylagos nedvességtartalmú légkörben tartottuk. Ennek során kifejlődtek a növényeken a gombikártevő által okozott megbetegedés tünetei. A vizsgált hatóanyagok hatásosságát a kialakult 5 fertőzési helyek száma és nagysága alapján ítéltük meg. h) Hatásosság Erysiphe graminis DC. ellen búzanövényeken. 10 20 C° hőmérsékletű üvegházban fiatal, kb. 10 cm magas búzanövényeket egy 10% hatóanyagtartalmú permetezőporból készített 0,1% hatóanyagtartalmú permetlével lecsepegően nedvesre bepermeteztünk. A permetlé rászáradása után a 15 növényeket a gombakártevő konídiumaival fertőztük. A fertőzött növényeket további 12 napig tartottuk a 20 C° hőmérsékletű üvegházba, majd megállapítottuk a fellépett fertőzés százalékarányát. 20 i) Hatásosság Puccinia triticina Eritess ellen búzanövényeken. 20 C° hőmérsékletű üvegházban fiatal, kb. 10 cm magas búzanövényeket egy 10% hatóanyag-25 tartalmú permetezőporból készített 0,1% hatóanyagtartalmú permetlével lecsepegően nedvesre bepermeteztünk. A permetlé rászáradása után a növényeket a gombakártevő uredospora-szuszpenziójával való egyenletes bepermetezés útján fer-30 tőztük. Az így kezelt és fertőzött növényeket 5 napig nedves légterű kamrában, majd további 12 napig 20—22 C° hőmérsékletű és normális viszonylagos nedvességtartalmú légkörű üvegházban tartottuk. Ezután értékeltük a kísérlet eredményét. 35 A vizsgált hatóanyagok hatásosságát a fellépett fertőzési helyek száma és nagysága alapján ítéltük meg. A fenti a) — i) kísérletek során az 1—3. példában leírt vegyületek igen jó fungicid hatá-40 sosságot mutattak. 7. példa 45 Hatásosság talaj-nematodák ellen. A találmány szerinti hatóanyagok talaj-nematodák elleni hatásosságának vizsgálata céljából a hatóanyagokat különböző koncentrációkban a Meloidogyne avena.'a gyökérsejt-nematodákkal fer-50 tőzött talajba kevertük be. Alapos elkeverés után az így előkészített talajba az A) kísérlet-sorozatban közvetlenül a hatóanyag bekeverése után paradicsom-dugványokat ültettünk, a B) kísérletsorozatban a hatóanyaggal kezelt talajt 8 napig 55 állni hagytuk, majd paradicsom-magvakat ültettünk a kezelt talajba. A fenti módon fertőzött és hatóanyaggal kezelt talajba ültetett növényeket 28 napig 60 hagytuk fejlődni, majd megszámláltuk a gyökereken képződött fertőzési gócokat. E kísérlet során, mindkét kísérlet-sorozatban, az 1—3. példában leírt vegyületek igen jó hatásosságot mutattak a Meloidogyne avenaria 65 ellen. 11