165884. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fenyőgyantaalapú, adalékolt folyasztószer előállítására

165884 megbízható elvégzéséhez, ugyanakkor nem idéz elő korróziót, tehát maradványait nem szükséges eltávolítani. Az eltávolítás, — azaz oldószeres mosás — ugyanis az alkatrészek, szerelvények, kábeltörzsek stb. térbeli elhelyezkedése, bonyolultsága, 5 tisztántartandó érintkezőfelületek jelenléte, oldószeréxzékenység és egyéb tulajdonságok miatt eleve nem hajtható végre, s ezért ilyen célokra korrózív hatású folyasztószer felhasználása súlyos hiba, amely a létesített kötés élettartamát nagymérték- 10 ben csökkenti. A tömegforrasztási és előónozási műveleteknél a kötendő fémfelületek tisztasági állapota, (oxidossága, szulfidossága stb.) közötti legcsekélyebb különbségek az ismert nem korrózív folyasztószerek 15 alkalmazásánál már szembeötlően jelentkeznek, mert csak a kifogástalan állapotú forrcsúcsokon lehet megfelelő eredményt elérni, a szennyezettebbeken a művelet már bizonytalan eredményt ad vagy egyáltalán nem sikerül. - 20 Az előzőekben ismertetett problémák megoldására számos törekvés ismert. Az általánosan alkalmazott finom folyasztószerek alapanyaga a kolófónium. Ennek forrasztást elősegítő hatását rendszerint adalékolással igyekeznek fokozni. 25 Az adalékok különböző szerves vagy szervetlen vegyianyagok, amelyek a forrasztás helyén és hőmérsékletén a fémek felületén levő gátló réteggel (oxid, szulfid stb.) vegyi reakcióba lépnek, s ennek során fémtiszta, illetve a forrasz által jól 30 nedvesíthető felületet hoznak létre. Ilyen célra elsősorban szerves savakat, (pl. tejsav, adipinsav, maleinsav, szalicilsav stb.) redukálószereket, (pl. hidrokinon, pirogallol stb.) savamidokat (pl. karbamid stb.) foszforsavésztereket (pl. 35 glicerinfoszforsav mono és diészter), továbbá aminők hidrokloridjait (pl. anilinhidroklorid, hidrazinhidroklorid, glicinetilészterhidroklorid stb.) alkalmaznak. A hidrokloridok használatának indokolása az, 40 hogy '.a forrasztás során a vegyület elbomlik, a felhasadó HCl hatékonyan támadja meg a felületi rétegeket, nem reagáló része elillan, míg el nem bomlott maradéka a gyantamaradványokban kötve marad, így korróziót nem okoz. Ez általában nem 45 így történik, mert az elillanó HCl gőzök a hidegebb környezetben a mindig jelenlevő légnedvességgel lekondenzálódnak, vagy adhéziósán megtapadnak és közvetlenül korróziót idéznek elő, de a gyantában visszamaradó eredeti hidroklorid is 50 korróííwá válik nedvesség hatására. A gyantaoldatok és gyantatöltetek forrasztást elősegítő hatásának fokozását korlátozzák a nemzetközi és nemzeti szabványok, amelyek — még „aktivált"-nak minősített folyasztószerek esetében 55 is — legfeljebb 0,5% klorid egyenértéknek megfelelő hidrokloridos aktivátor mennyiség bekeverését engedik meg. A korrózióveszély teljes kiküszöbölése mellett elérhető forrasztóképességet fokozó hatás növelésé- 60 nek lehetőségét használja ki a 152130 és a 153 147 sz. magyar szabadalom, amelyek közül az első adalékolás nélkül, a fenyőgyanta hőkezelésével ér el eredményt, a második pedig vízben nem oldható, vegyileg a forrasztandó fémmel nem 65 reagáló, de a forrasztáskor nagymennyiségű inert gázt fejlesztő adalékot alkalmaz. Ez utóbbi esetben a felszabaduló gázok buborékjainak mozgása, pezsgése fizikai keverőhatást és intenzív rezgést hoz létre a megolvadt gyantarétegben és a forraszcsepp szélén, s ezáltal jelentősen fokozza a gyanta folyasztószer hatását. Vastag felületi bevonattal borított, erősen oxidálódott vagy szulfidálódott felületű fémek forrasztásához — az esetleges előzetes mechanikai tisztítás igénye mellett és azon túl is - jó eredménnyel csak erősen agresszív, legtöbbször savas jellegű folyasztószerek alkalmazhatók, de ezek maradványait gondosan el kell távolítani. ^ Találmányunk szerinti eljárás alkalmas olyan gyantaalapú folyasztószer előállítására, amelynek forrasztást elősegítő hatása jobb, mint az aktivált forraszokra megengedett 0,5% klorid koncentráció húszszorosát tartalmazó összehasonlító készítmények, azonban az össztevők savas jellegű anyagokat, továbbá halogén elemeket nyomokban sem tartalmaznak és ennek következtében korróziós jelenségeket sem a forrasztás helyén, sem annak környezetében nem okoznak, bármilyen kedvezőtlen környezeti hatások esetében sem. A találmányunk szerinti eljárással előállított adalékolt gyanta korrózivitása az ismételten elvégzett környezetállósági vizsgálatok eredményei szerint megegyezik a kiindulásként használt gyantáéval, s ahhoz képest sem 6 nap gyorsított nedves-meleg, sem 21 nap tartós nedves-meleg igénybevétel során hátrányos különbség egyáltalán nem volt észlelhető, a vizsgálatokhoz használt vörösréz, sárgaréz, ónbronz, foszforbronz, berilliumbronz, alpakka, nikkel, horgany és vas próbatestek felületén. Feltűnő volt azonban az az előnyös különbség, hogy a próbatestek felületének találmányunk szerinti eljárással előállított adalékolt gyantával borított részein az alapfémkorrózió az erős környezeti hatás ellenére sem fejlődött ki, mert az adalékolt gyantaréteg - mint kizárólag szerves ionmentes vegyületekből álló oxidációgátló inhibitorként viselkedő rendszer — jelentős védőhatást fejtett ki. Ez a védőhatás lényegesen és szembetűnően nagyobb volt, mint az összehasonlító mintaként szolgáló adalékmentes gyantaréteg esetében. További feltűnő különbség volt az a tény, hogy a nikkel, horgany és vasfelületeket az adalékmentes gyanta folyasztószerrel végzett forrasztások helyén a forrasz alig, vagy egyáltalán nem nedvesítette, ugyanakkor a találmányunk szerinti eljárással készített adalékolt gyanta folyasztószer használata esetében a forrasszal való nedvesítés és az ezt követő nagymértékű forraszterület nehézség nélkül bekövetkezett. A találmányunk szerinti eljárással előállított adalékolt gyantaalapú folyasztószer forrasztást elősegítő hatásában felülmúl minden kereskedelmi forgalomban ismert gyantaalapú folyasztószert, beleértve az aktivált és az erősen aktivált, illetve korrózív minősítésű típusokat is. A forrasztást elősegítő hatás jellemzésére az MSZ. 8888/18 lap „Forraszthatóság vizsgálata" c. Szabványban előírt „Cseppmódszer"-rel (ún. Philips-készülékkel végzett vizsgálat eredménye szol-2