165850. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szubsztituált N-fenil-alkánimidátok előállítására

165850 I. táblázat Ondóhólyag mérése alapján Hasi prosztata mérése Hatóanyag aiapjan adagsziht mg/kg súlygyara­megfelelő súlygyara megfelelő adagsziht mg/kg podás-gátlás hatékonysági podás gátlás hatékonysági %-a fok %-a fok 5 29 0 1 0 10 36 1 12 0 15 59 2 28 0 25 75 3 36 1 50 92 4 82 4 . is. A hormonkezelés, például az ösztrogén anyagok adagolása általában nem bizonyul előnyösnek, nem­csak az ösztrogének sajátos tulajdonságai okozta nem kívánatos mellékhatások következtében, hanem azért is, mert az ilyen szerek jelentős javulás és teljes gyógyulás elérésére nem bizonyulnak teljesen hatéko­nyaknak. Bár a sebészi eltávolítás hatékony, de nem különösen előnyös, mert a várható 2-3%-os halálozá­si arányszámon kívül nem halálos komplikációk, például mellékheregyulladás, tüdőgyulladás, veseme­dencegyulladás, megismétlés szükségessége stb. fordul­hat elő. Ezért a prosztatahipertrófia kezelésére már régóta keresnek olyan kemoterápiás gyógyszert, amely­lyel az említett mellékhatások elkerülhetők. Várható, hogy az I általános képletű vegyületeket az ösztrogén adagolás nemkívánatos mellékhatásai vagy a sebészi beavatkozással együttjáró kompliká­ciók nélkül lehet a prosztatahipertrófia enyhítésére és gyógyítására használni. Úgy véljük, hogy körülbelül 70 kg testsúlyú felnőtt emlősökben az állapot súlyos­ságától függően kielégítő hatás érhető el 0,1-1,0 g előnyös hatóanyag naponta (célszerűen 2—4 részlet­ben) való beadásával, a kezelést addig folytatva, amíg az orvos a tünetek enyhülését meg nem állapítja. A találmány szerinti vegyületeket antiandrogen hatásosságuk alapján vegyi kasztrálószerként is lehet használni, és ezzel összefüggésben a hím husadó állatok húsa minőségének javítására is ajánlhatók. Régóta ismeretes, hogy a hím szarvasmarha és sertés húsa nem különösen alkalmas a fogyasztásra. Az is ismeretes, hogy a hím állat gyorsabban nő, rendszerint súlyosabb és soványabb tőkehúst szolgál­tat, mint a megfelelő nőstény. A sebészeti kasztrálás­sal (vagyis az androgen forrás eltávolításával) kísérel­ték meg a hím állatok húsát fogyasztásra alkalmasab­bá tenni. Ez a módszer azonban nem teljesen kielégí­tő, mert a művelet sok időbe telik, és gyakran utólagosan / sebészeti nehézségeket, például fertőzést okozhat. Úgy véljük, hogy az I általános képletű vegyületek terápiásán hatékony mennyiségének ada­golása elkerülhetővé vagy csökkenthetővé teszi az előbb említett nemkívánatos hústenyésztési jellegze­tességeket, és megszünteti vagy csökkenti a hím állatok húsának kellemetlen szagát. Ez a káros szag különösen a sertésnél tapasztalható, amikor az állat húsa hűtés hatására a jól ismert és meglehetősen visszataszító „kandisznószag"-ot bocsátja ki, és a húsipari termékeket kellemetlen ízűvé teszi. A talál­mány szerinti vegyületek a sertéseken kívül egyéb állatfajok, például szarvasmarha, ló, birka, kecske és szárnyasok, például kacsa, liba, pulyka vegyi kasztrá­lására is használhatók. 20 A leírt módon történő vegyi kasztrálásra kétféle módszer ajánlható. Az emlősöknél a vemhes állatnak röviddel a magzat nemének kialakulása előtti és/vagy alatti időszakban beadjuk az I általános képletű vegyület terápiásán hatékony mennyiségét. Ennek 25 eredményeként a világra hozott új nemzedék között nem lesz hím, csak nőstény vagy hermafrodita. Úgy is eljárhatunk, hogy a hím állatnak röviddel a másodla­gos nemi jelleg kifejlődése előtt és/vagy alatt adjuk be az I általános képletű vegyület terápiásán hatásos 30 mennyiségét, hogy ebben az időszakban és utána antiandrogen hatás alakuljon ki. A találmány szerinti vegyületek alkalmazásának további lehetősége abból áll, hogy egyes állatfajok hímjei támadó hajlamának megszüntetésére vagy 35 csökkentésére a kifejlett hím állatoknak adjuk be a vegyületeket. Ezzel kapcsolatban a találmány szerinti vegyületek különösen hasznosak értékes állatkerti állatok, oroszlánok, tigrisek, elefántok kezelésére. Az I általános képletű vegyületeket vagy farmako-40 lógiailag elfogadható savaddíciós sókat mint ható­anyagot megfelelő adalékokkal együtt gyógyszerké­szítményekké kikészítve alkalmazhatjuk. Emberi vagy állatorvosi célokra az I általános képletű vegyületek perorális, parenterális vagy rektális alkalmazására le-45 hétnek alkalmasak. A készítmények célszerűen adag­egység alakban, különösen tabletták, kapszulák, dra­zsék vagy végbélkúpok alakjában állíthatók elő. Az adagegység 5—500 mg hatóanyagot tartalmazhat. Vagy másképpen a gyógyszert közvetlenül a használat 50 előtt kimérendő készítmény, például szuszpenzió, szirup vagy elixír alakjában lehet előállítani, és ezeket megfelelően lehet ízesíteni. Injekciós célokra a készítményt steril, pirogéntől mentes oldatok vagy szuszpenziók alakjában, például ampullákba töltve 55 lehet elkészíteni. A perorális adagolásra szánt szilárd adagegységek számára alkalmas adalékok lehetnek kötőanyagok, például keményítő, laktóz, egyéb cukrok, zselatin, mézgák, polietilénglikol, csúsztató anyagok, például 60 talkum és magnéziumsztearát. A folyadékos ké­szítményekben használható adalék például a víz és/vagy perorálisan elfogadható olaj, továbbá egyéb általánosan alkalmazott adalékanyagok, például puf­feranyagok, emulgálószerek, ízesítők stb. Injekciós 65 célokra a vizes készítmények vivőanyaga steril, piro-3

Next

/
Oldalképek
Tartalom