165676. lajstromszámú szabadalom • Beszabályozzó eljárás és berendezés magnezit- vagy mészégetésre, továbbá különböző ipari kemencékben történő melegítési folyamatokra
9 165676 10 Mivel az égetést adagonként végezzük, ez szakaszos üzemeltetést jelent, de elesik a beszabályozási selejt. Ez pedig annál nagyobb gond és veszteség az eddigi kemencéknél, minél nagyobb annak teljesítménye. Itt csak akkor engedik le a 5 meszet, ha az már ki van megfelelően égetve. Gyakorlatilag tehát a találmány szerinti eljárásnál és berendezésnél nincs selejt. Ha a régi kemencéknél a kalóriafelhasználást a jóminőségűre terhelik a selejt kalóriafelhasználásával együtt, továbbá így 10 számítják az önköltséget, így kapjuk meg a reális összehasonlítási alapot az eddigi s az új megoldás mutatói között. A 9. ábrán léghűtéses köpeny esetén a (10) égési levegő útja látható s a köpenyeken a 31 15 levegőventillátor által szállított égési levegőt nyomjuk át, ez végül a H + Cs kamrán át az I kamrába jut, mint szekunder és mint 11 primer levegő. A 10., 11. és 12. ábrák kapcsán írható le kissé 20 részletesebben a találmány szerinti eljárás foganatosítására szolgáló berendezés. Az egyik kemencekamrát az íves alakjából egyenesre kiegyenesítve ábrázoljuk az említett ábrákon. A szomszédos kamrában felmelegített szekunder 25 levegőt a 10 nyű irányában a 22 tolózáron át lehet adagolni a depressziós térbe. Ugyanide lehet a 23 csonkon és a 24 elzárószerven át rec. füstgázt is adagolni a (14a) nyíl irányából a szekunder levegőhöz való keverés céljából. A füstgázt a 16 30 nyíl irányában a 20 tolózáron át lehet a 17 füstgázventillátor felé adagolni a 25 füstgázgyűjtő vezetékbe, ahonnan csatlakozik egy 26 elágazás a 17 ventillátorhoz. Ennek nyomócsonkjából lehet a recirkuláltatott füstgázt a 14 nyű irányában az 35 égősorhoz vezetni, a 18 nyű irányában pedig a füstgáz a szabadba jut. A 19 idomdarab alsó részén helyezkedik el a 27 tolózár, amelyeken át lehet a kiégetett és lehűtött meszet leengedni. •Ebből megfelelő darabszám van elhelyezve (5. 40 ábra) a kamra íves hossza mentén. A 19 idomdarab felett helyezkednek el kétoldalt a falazatban, illetőleg a hűtőköpenyben az alsó 28 füstgázelvezető nyílások, amelyek a 29 közös kétoldali füstgázcsatornába torkoUanak. Ez mindkét 45 oldali kamra felé elzárható a jobb és bal oldali 30a és 30b tolózárok, ill. elzárószervek útján. Látható a kamra elölnézetén a 9. ábrán, hogy a 12a, 12b és 12c égősorokat célszerűen olajgázelosztó szigetelt meleg gázvezetékkel lehet helyettesíteni, 50 amelyek soronként kerülnek kétoldalt felszerelésre és egy-egy vízszintes olajgázvezeték két végére kerül csak 1—1 12 égőfej. Gélszerű a tüzelési eljárást a 153129 1. sz. vagy a 150 133. sz. magyar szabadalom szerint kialakítani, az égőfeje- 55 ket pedig vagy 1501331. sz. vagy a 1487661. sz. magyar szabadalmak szerint kiképezni, mert ezek ilyen célra gyakorlatilag már kifejlesztésre kerültek és beváltak. A kemence kamrák belső bélése többféleképpen 60 alakítható ki. Az egyik változat szerint viszonylag vékony, hőváltozásra alkalmas tűzálló anyagot alkalmazunk, amely mögött szigetelő anyag helyezkedik el. A másik szerint a tűzálló anyag bélés mögött vízzel hűtött köpeny, vagy az égési 65 levegővel hűtött köpeny helyezkedik el. Végül, tűzálló anyag bélés nélkül, csak vízzel, vagy csak az égési levegővel hűtött köpenyből áll a belső bélés, amelyet a hűtőköpenyen kívül szigetelő réteg borít. így a berendezés külső hővezetése csekély, a hűtőlevegő pedig, mint szekunder levegő vagy mint primer levegő is visszavezeti a felvett hőmennyiséget a kemencébe. A gyakorlati kivitel természetesen számos változatban is kivitelezhető példaképpen, de a találmány szerinti eljárás betartása mellett a kitűzött feladatokat a berendezésekkel meg lehet oldani. A leírt eljárás és berendezés működése és szerkezeti felépítése még a következő, a mészégetés szempontjából fontos technológiai körülményeket javítja meg az ismert eddigi folyamatos üzemű, ellenáramú aknás kemencékhez képest. Az 1. ábrán bemutatott eddigi kemencéknél a 9 hűtőzóna alsó részén a már kiégetett és lehűlt, viszonylag kis szilárdságú mészre nehezedik a 9 zóna mész-súlya, továbbá a 8 és 7 zónák mészkő súlya. Emellett az oszlop nem simán csúszik lefelé, hanem időszakonként „zuhan" az anyag, amikor is ütésszerűen tömöríti a két felső, nagyobb fajsúlyú zóna a legalsó, kisebb fajsúlyú zónát. Ez egyfelől elaprózza a meszet, eltöredezik és főleg elporosodik, amit magával visz részben az oszlopon átfúvatott füstgázmennyiség. A mészpor a tűzzónában meglevő koromszemcsékhez tapad és emiatt sötét színű füst keletkezik még légfelesleges égésnél is, ez a környezetre nézve, egészségre és növényzetre egyaránt káros. Az 1. ábrán látható kemencénél minden egyes nívó síkhoz tartozik egy megfelelő anyagoszlop-hőmérséklet és egy lánghőmérséklet. Ezek a beállított hőegyensúly mellett nem változtathatók. Ha bármi megakasztja a folytonos üzemet, felborul a hőegyensúly és megjelenik a selejt. Ez addig mutatkozik, míg a mozgó anyagoszlop hőegyensúlya ismét helyre nem áll és alul ennek megfelelő mészminőséget újra el nem érjük. A 10-12. ábrákon látható mészégető kemencéknél, amikor a bemutatott kamrában éppen izzítunk — az előzetes melegítés után — legfelül kb. 200 C° hőmérsékletű a mészkő, alul pedig kb. 850 C°. A legfelső égősoron át tehát bátran tüzelhetünk, mind az olaj/óra eltüzelt mennyiség tekintetében, mind pedig a keletkező lánghőmérséklet tekintetében. Ezért kezdetben a szekunder levegő tiszta levegő (21% 02 -vel). Mindaddig, amíg a mészkő felülete el nem éri az 1150 C° hőmérsékletet, nem kell összesüléstől tartani. Mihelyt azonban ezt a hőmérsékletet megközelítjük, egyfelől csökkenteni kell az eltüzelt óránkénti kalóriamennyiséget, másfelől csökkenteni kell a keletkező lánghőmérsékletet. Az időközben megnövekedett mészkő felületi hőmérséklete miatt azonban ezt már csak a szekunder levegő H2 és C0 2 tartalmának megnövelésével, azaz a recirkuláltatott füstgáz fokózott bekeverésével lehet biztosítani. így tehát teljesen kezünkben van a mészkő belsejének átmelegítésének, illetőleg kiizzításának végrehajtása az összesülés veszélyének tudatos kikerülése mellett. 5
