165676. lajstromszámú szabadalom • Beszabályozzó eljárás és berendezés magnezit- vagy mészégetésre, továbbá különböző ipari kemencékben történő melegítési folyamatokra
11 165676 12 Elvileg így akármeddig lehet a mészkövet melegíteni mindaddig, amíg a belseje is teljesen ki nem izzott s közben nem áll fenn az összesülés veszélye. Módunk van az izzítás alatt az optimális hőmérséklet különbség betartása mellett melegíteni 5 s közben a max. megengedhető lánghőmérsékletet szabályozni tudjuk az olajmennyiség és a recirkuláltatott füstgázmennyiség szabályozásával. A 10—12. ábrán látható új megoldásnál az izzítási periódus alatt a mész legfelül jelenik meg 10 és húzódik lefelé, míg legalul is kiég, miközben a felső, nem tüzelt rétegben a szekunder levegő hűt. Tehát alul szilárdabb, még ki nem égett mészkő helyezkedik el, a kisebb szilárdságú mész felül van és mire alul is mész lesz, felette is mész van, tehát 15 mészre nem nehezedik mészkőoszlop súlya. Ugyancsak nincsenek „zuhanások" sem, mert az anyag az égetés alatt nyugszik. A kiizzítás miatt az anyag könnyebbé válik, de elmarad az őrlés, aprózódás és porképződés. így a füstgázok nem 20 visznek magukkal port, elmarad a korom és a mészkő por összeragadása és emiatt színtelen, pormentes füstgáz hagyja el a kemencét, ami a környezet egészségvédelme és növényzete szempontjából is nagyfontosságú. 25 A találmány szerinti eljárás és berendezés így lehetővé teszi az eddigi mészégető technológia több egyéb problémájának is a megoldását a kitűzött fő feladatokon felül: Csökken a mész elaprózódása, egyenletesebb 30 szemnagyságú, kisebb portartalmú lesz a ínész. Az égetés alatt az optimális hőmérséklet mellett lehet égetni az összesülést okozó max. lánghőmérséklet kikapcsolása mellett, vagyis a különböző minőségű és szennyezettségű mészkövet a minősé- 35 güknek legjobban megfelelő égetési technológiai betartásával lehet kiégetni, változtatható lánghőmérséklet mellett, szemben az eddigi fix. lánghőmérséklettel. A kamrákat természetesen nemcsak körgyűrű- 40 szerűen, hanem egyenes mentén, sorban is el lehet helyezni. Az eljárás jellemzőinek betartása mellett, tehát rendkívül változatos formában lehet az égető kemenceszerkezeteket kialakítani anélkül, hogy a találmány szerinti eljárástól eltérnének. 45 A részletes leírás alapján érthetővé válik, hogy a találmány szerinti eljárás és kemence megoldás nemcsak a mész- és magnezit izzító kemencék területén használható fel, hanem az ipar széles 50 területén, a legkülönbözőbb iparágakban használatos hőkezelő, lágyító, izzító, olvasztó stb. melegítési eljárásoknál is, ahol ö.vasat, acélt, különféle fémeket sőt téglát, cserepet, tűzálló anyagot, cementet, klinkert stb. kell tömeges 55 mennyiségben felmelegíteni, majd lehűteni. Mindezen helyeken a találmány alapján az ellenáramú hőcserét szintén meg lehet valósítani szakaszos üzemben. Az anyagot szakaszosan melegítjük fel, jó hatásfokkal, ömlesztett állapotban, vagy felrak- 60 va, vagy konténerekben stb. füstgázokkal egyenletesen átjárható garmadákban a kemence három kamrájában úgy, hogy az előírt ideig és előírt hőmérsékleten tartjuk olajgáztüzeléssel a melegítendő anyagot, a távozó füstgázok hőtartalmát pedig 65 magával a melegítendő anyag hasznos hőelvonásával, regenerative nyerjük vissza. Olyan ipari kemencék esetében, ahol az anyagot nem kell felmelegítés (pl. izzítás, lágyítás stb.) után le is hűteni, hanem melegen kell a kemencéből kivenni (pl. öntés, kovácsolás, hengerlés, általában melegen való alakítás stb. céljából), az előzőkben ismertetett találmány alább leírt változatával lehet az eddigieknél gazdaságosabban és pontosabb hőfokbetartással a melegítési feladatot elvégezni. Mivel ezekben az esetekben elmarad az a periódus, amely alatt a felmelegített anyagot az égési levegővel lehűtjük, csak két kamrára van szükség: az E és I kamrára. Az egyikben (I) kamrában tüzelünk és itt pontosan betartjuk az anyag előírt hőmérsékletét és az előírt atmoszférát (oxidáló, neutrális, vagy reduláló). A másik (E) kamrában a meleg füstgázokat előmelegítés céljából hasznosítjuk s ezért az I. kamrában termelt füstgázt az E kamrába átvezetjük, majd a szabadba vezetjük. A füstgáz egy része esetleg ebben az esetben is recirkuláltatásra kerül, hogy az előírt lánghőmérsékleteket pontosan be lehessen állítani. A felmelegítendő anyag illetőleg betét cseréje úgy történhet, hogy az I kamrából vesszük ki a már felmelegedett anyagot, majd átkapcsolás után a hideg betét folyamatos vagy egyszerre történő behelyezése mint E zónában történik. Ennek a megoldásnak az a jelentősége, hogy viszonylag nagy hőmérsékletű kemence-munkatér esetében is jó hatásfokot lehet elérni anélkül, hogy rekuperátort vagy regenerátort kellene építeni. Az olaj- és földgáztüzelés mellett amúgy is a kelleténél nagyobb lánghőmérsékletek keletkeznek hideg égési levegővel is. Ezért nem kívánatos az égési levegő felmelegítése. Hőhasznosító gőzkazán elhelyezésére pedig csak ritkán van mód. A találmány két kemence-kamrára való alkalmazása viszont ezt a problémát illetőleg feladatot általánosan is megoldja. Az anyag be és kirakásának szerkezeti megoldása természetesen a különböző technológiáktól és betét anyagoktól függ. Szabadalmi igénypontok: 1. Beszabályozó eljárás magnezit-, vagy mészégetésré^ továbbá Különböző ipari kemencékben történő melegítési (izzítási) folyamatokra azzal jellemezve, hogy az égetést (melegítést) két vagy három, illetőleg ezek többszörösét kitevő számú kemencekamrában szakaszosan egymás utáni átkapcsolásokkal oly módon végezzük, hogy a kamrákat a kiégetendő, ül. felmelegítendő anyaggal feltöltjük, továbbá előmelegítjük, ezután izzítjuk, majd a háromkamrás égetés esetében a tüzelés mellett egyidejűleg hűtjük, és végül kiürítjük két kamra egyidejű melegítése mellett, továbbá a két kamrás melegítés esetében a két kamra egyidejű melegítése, de felváltott tüzelése mellett. 2. Az 1. igénypont szerinti beszabályozó eljárás foganatosítási módja a három kamrás melegítés esetében azzal jellemezve, hogy három kamrát 6
