165632. lajstromszámú szabadalom • Eljárás hexahidro- 2H-ciklopenta [b] furán -2- ON származékok előállítására

19 165632 20 „A" eljárásváltozat: 2,38g, a 6. példa szerint előállított (VIII) általános képletű izomer-elegyet (azaz M és É helyén hidrogénatomot tartalmazó (XII) általános képletű vegyületet) 40 ml 100%-os hangyasawal 5 elegyítünk, és az elegyet 5,5 órán át körülbelül 25 C°-on állni hagyjuk. Az elegyet ezután csökkentett nyomáson bepároljuk, az olajos maradékot foszfátpuffer-oldattal (pH 6,8) és körülbelül 10%-os, vizes nátriumhidrogénkarbonát- 10 oldattal kezeljük, majd diklórmetánnal extraháljuk. A diklórmetános oldatot nátriumszulfát fölött szárítjuk, majd csökkentett nyomáson bepároljuk. Maradékként 2,66 g terméket kapunk, amelynek NMR spektrumában 6 = 8,01 és 8,07 értéknél 15 jelenik meg maximum. „B" eljárásváltozat: 10,0 g, a 13. példa szerint előállított (XI) általános képletű vegyület 80 ml 70 :30 :2 tér- 20 fogatarányú aceton — víz — hangyasav eleggyel készített oldatát 55 percig körülbelül 25 C -on állni hagyjuk. Az elegyet csökkentett nyomáson bepároljuk. A maradékot 5%-os, vizes nátriumhidrogénkarbonát-oldattal (nátriumkloriddal telített 25 oldat) kezeljük, majd etilacetáttal extraháljuk. Az etilacetátos oldatot magnéziumszulfát fölött szárítjuk, és csökkentett nyomáson bepároljuk. (XII) általános képletű vegyületből (ahol M és E hidrogénatomot jelent) és (X) általános képletű 30 vegyületből álló, 11,7 g súlyú maradékot kapunk. A komponensek fizikai állandói megegyeznek a 6. és 7. példában közölt értékékkel. A maradékot 350 ml 100%-os hangyasavban oldjuk, és az oldatot 2 órán át körülbelül 35 25 C°-on állni hagyjuk. Az elegyet ezután csökkentett nyomáson bepároljuk, és a maradékot diklórmetánban felvesszük. A diklórmetános oldatot 5%-os vizes nátriumhidrogénkarbonát-oldattal mossuk, vízmentes nátriumszulfát fölött szárítjuk, 40 és bepároljuk. 13,2g maradékot kapunk, amely a terméket tartalmazza. „C" eljárásváltozat: 2,18 g, a 13. példa szerint előállított (XI) 45 általános képletű vegyületet 40 ml 100%-os hangyasavban oldunk (lásd például Winstein és mtsai: J. Am. Chem. Soc. 74, 1120 /1952/), és az oldatot 2—3 órán át nitrogénatmoszférában, körülbelül 25 C°-on keverjük. A reakció előre- 50 haladását vékonyrétegkromatográfiás vizsgálattal követjük. A reakcióelegyet csökkentett nyomáson bepároljuk, a maradékot 50 ml diklórmetánban felvesszük, a diklórmetános oldatot 5%-os, vizes nátriumhidrogénkarbonát-oldattal mossuk, nátrium- 55 szulfát fölött szárítjuk, és csökkentett nyomáson bepároljuk. Maradékként 2,92 g (XIII) általános képletű vegyületet kapunk. 15. példa X. általános képletű vegyület, ahol W 1-pentilcsoportot és a hullámos vonal a- vagy 0-konfigurációt jelent. 65 2,92 g, a 14. példában előállított (XIII) általános képletű vegyület 10 ml metanollal készített oldatához 0,2 g káliumhidrogénkarbonátot adunk, és az elegyet 0,5 órán át keverjük. Az elegyet szűrjük, és a szűrletet 50 ml diklórmetánnal hígítjuk. Az oldatot telített, vizes nátriumklorid-oldattal mossuk, magnéziumszulfát fölött szárítjuk, és csökkentett nyomáson bepároljuk. A maradékot 30:70 arányú acetondiklórmetán eleggyel átitatott 810 g szilikagélen kromatografáljuk, eluálószerként 30%, illetve 455% acetont tartalmazó aceton-diklórmetán elegyet használunk. Az eluátumot 200 ml-es frakciókba gyűjtjük. Azokat a frakciókat, amelyek vékonyrétegkromatográfiás elemzés alapján a végterméket tartalmazzák, kiindulási anyagot és szennyezést azonban nem tartalmaznak, egyesítjük és bepároljuk. A 20-25. frakcióból 0,66 g Xg vegyületet a 26-35. frakcióból 0,76 g Xa vegyületet különítünk el. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás a (X) általános képletű optikailag aktív vagy racém hexahidro-2H-ciklopenta[b]furan-2-on-származékok előállítására - ahol W 1-pentil-, cisz-l-pent-2-enil- vagy l-pent-2-inil-csoportot jelent, és a hullámos vonal azt jelenti, hogy a hidroxil-csoport a- vagy /J-konfigurációban kapcsolódik az oldallánchoz —, azzal jellemezve, hogy a) 1. egy (VI) általános képletű optikailag aktív vagy racém vegyületet — ahol a hullámos vonal exo- vagy endo-konfigurációt jelöl — trifenil-nhexilidén-foszforánnal vagy trifenil-hex-3-inilidénfoszforánnal reagáltatunk, 2. a kapott optikailag aktív vagy racém (VII) általános képletű vegyületet — ahol Y 1-pentilvagy l-pent-2-inil-csoportot jelent, és a hullámos vonal exo- vagy endo-konfigurációt jelöl — hidrogénperoxiddal vagy valamely persawal reagáltatjuk, 3. a kapott (Xla) általános képletű optikailag aktív vagy racém vegyületet — ahol Y jelentése a fenti, és a hullámos vonal a- vagy j3-könfigurációt jelöl — híg hangyasav-oldattal kezeljük, 4. az így kapott (Xa) általános képletű vegyületből - ahol Y jelentése a fenti, és a hullámos vonal a- vagy /3-könfigurációt jelöl — és (Villa) általános képletű vegyületből — ahol Y jelentése a fenti, és a hullámos vonal azt jelenti, hogy az oldallánc exo- vagy endo-konfigurációban kapcsolódik a ciklopropán-gyűrűhöz, illetve a hidroxil-csoportok a- vagy j3-konfigurációban kapcsolódnak az oldallánchoz - álló keveréket 99,5-100%-os hangyasawal kezeljük, 5. a kapott (XlIIa) általános képletű vegyületet - ahol Y jelentése a fenti, és a hullámos vonal a- vagy ^-konfigurációt jelöl — rövidszénláncú alkanol jelenlétében gyenge bázissal kezeljük, és ha W helyén cisz-l-pent-2-enil-csoportot tartalmazó (X) általános képletű vegyületet kívánunk előállítani, akkor valamely, az Y helyén l-pent-2-inil-csoportot tartalmazó közbenső termék 10