165631. lajstromszámú szabadalom • Eljárás para-xilol kiválasztására

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS 165631 (m\ Bejelentés napja: 1971. IX 16. (Ul-180) Amerikai Egyesült Államok-beli elsőbbsége: 1970.1X18.(73 466) Közzététel napja: 1974. IV. 27. Megjelent: 1975. XU. 31. Nemzetközi osztályozás: C 07 c 15/08, C07c7/12 ^^^Hb~ ,~i •!•'- .^^^^H Bejelentés napja: 1971. IX 16. (Ul-180) Amerikai Egyesült Államok-beli elsőbbsége: 1970.1X18.(73 466) Közzététel napja: 1974. IV. 27. Megjelent: 1975. XU. 31. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Bejelentés napja: 1971. IX 16. (Ul-180) Amerikai Egyesült Államok-beli elsőbbsége: 1970.1X18.(73 466) Közzététel napja: 1974. IV. 27. Megjelent: 1975. XU. 31. Feltaláló: Neuzil Richard William fizikus, Downers Grove, Illinois, Amerikai Egyesült Államok Tulajdonos: Universal CHI Products Company cég, Des Piaines, Illinois, Amerikai Egyesült Államok Eljárás para-xilol kiválasztására 1 A találmány tárgya eljárás 8 szénatomos aromás szénhidrogének elválasztására a betáplált anyagból legalább egy aromás komponenst szelektíven kiválasztó szilárd kristályos alurninoszilikát adszorbenssel. A szelektíven adszorbeált komponenst az adszorbensről egy deszorpciós lépésben p-dietübenzolt tartalmazó deszorbens alkalmazásával nyerjük vissza. A szétválasztási eljárások terén ismeretes, hogy bizonyos adszorbensek, rendszerint kristályos aluminoszilikátok képesek bizonyos szénhidrogéneket elegyeikből kiválasztani. Általánosan ismert, hogy bizonyos a zeolit kationos helyein meghatározott kationokat tartalmazó kristályos aluminoszilikátok esetében a zeolit szelektivitása adott 8 szénatomos aromás szénhidrogénre fokozódik. A 8 szénatomos aromás szénhidrogének elválasztási eljárásában használt deszorbenst úgy kell megválasztani, hogy az képes legyen kiszorítani a betáplált anyagból szelektíven adszorbeált 8 szénatomos aromás szénhidrogént, hogy a szelektíven adszorbeált aromást vissza lehessen nyerni az adszorbensről, majd viszonylag dús termékként el lehessen választani a deszorbenstől. Bizonyos eljárásokban izoterm és izobár műveleteket végeznek. Ilyen esetben a deszorpciót általában olyan deszorbenssel végzik, amely fizikailag képes kiszorítani az adszorbeált betáplált komponenseket az adszorbensből. Azokban a 8 szénatomos aromások elválasztására irányuló eljárásokban, amelyekben kiszorítást alkalmaznak, a deszorbensnek alkalmasnak kell lenni az adszorbeált betáplált 5 szénhidrogének kiszorítására. A betáplált anyag szelektíven adszorbeálódó komponenseinek magát a deszorbenst is ki kell tudni szorítani, hogy az adszorbens ismételten felhasználható legyen. Xilolok deszorpciójára régebben általában aromás 10 szénhidrogéneket használtak. Az aromás deszorbensek alkalmasak voltak a 8 szénatomos aromás szénhidrogének kiszorítására zeolit típusú adszorbensekből. A paraffin és a naftén szénhidrogének általában nem bizonyultak alkalmasnak 15 az adszorbeált 8 szénatomos aromásoknak a zeolit adszorbensekről való deszorbeálására, úgyhogy deszorbensként nem kerültek félhasználásra, de bizonyos esetekben a deszorbenshez adtuk őket iners hígítóanyagként. 20 A használt deszorbensek általában két csoportba sorolhatók, a betáplált anyag komponenseinél alacsonyabb forráspontú és magasabb forráspontú deszorbensekre. A deszorbenst a betáplált anyag deszorbeált komponenseitől általában 25 frakcionált desztillációval választják el, ezért a forrási hőmérsékleteknek eltérőknek kell lenniök. Magasabb forráspontú deszorbenseket általában akkor használnak, amikor az adszorpciós elválasztó egységhez izomerizáló egység csatlakozik. 30 Az izomerizálás során a touol forrási hőmérséklet 165631