165631. lajstromszámú szabadalom • Eljárás para-xilol kiválasztására

3 165631 4 tartományában forró naftén komponensek képződnek, és végeredményben a deszorbenst szennyezik. A betáplált anyagnál magasabb forráspontú deszorbensek használatakor a deszorbens forráspontja ne legyen túl magas, nehogy nagyon magas hőmérsékletre legyen szükség a frakcionáló berendezésben. Ezenkívül a nagyobb molekulasúlyú anyagok lassabban adszorbeálódnak és deszorbeálődnak, mint a kisebb molekulasúlyú anyagok, úgyhogy az adszorbens ágyban magasabb műveleti hőmérsékletre van szükség az adszorpció és a deszorpció sebességének megnövelésére. Ha a deszorbens forráspontja csak kevéssel magasabb, mint a betáplált anyag betáplált komponenséé, a műveleti hőmérsékletet nem kell növelni. Bizonyos nagy molekulasúlyú deszorbensek előnyösebbek a többieknél. A deszorbensként használható magasabb forráspontú aromás vegyületek legfeljebb 10 szénatomosak. Ezek a deszorbensek a következők lehetnek: izopropilbenzol, n-propilbenzol, l-metil-3-etilbenzol, l-metil-4-etilbenzol, 1,3,5-trimetilbenzol, 1-metil-2-etilbenzol, terc.-butilbenzol, 1,2,4-trimetilbenzol, 1,2,3-trimetilbenzol, l-metil-3-propilbenzol, 1,2-dietilbenzol, 1,3-dietilbenzol, 1,4-dietilbenzol, 1 -metil-2-propilbenzol, 1,4-dimetil-2-etilbenzol, 1,3-dimetil-4-etilbenzol, 1,2-dimetil-3-etilbenzol, 1,2,4,5-tetrametilbenzol, 1,2,3,5-tetrametilbenzol, 1,2,3,4-tetrametilbenzol, 1,2,3,4-tetrahidronaftalin és naftalin. Azt találtuk, hogy a felsorolt aromás deszorbensek közül a deszorpciós műveletre legalkalmasabbak a dietilbenzolok, és ezek nem befolyásolják károsan a betáplált anyag komponensei és a deszorbens közötti adszorpciós viszonyt. A felsorolt dietilbenzolok közül a p-dietübenzolt találtuk a legjobb deszorbensnek. Ismeretes, hogy a benzol és a toluol lényegében egyenértékű deszorbensek az egyensúlyi adszorpciós műveletekben. Ugyanez érvényes a dietilbenzolra és számos előzőkben felsorolt más aromás vegyületre. A nem egyensúlyi állapotú műveletekben azonban kifejezetten előnyös a p-dietilbenzol használata lényeges deszorbens összetevőként. Egyensúlyi adszorpciónál a deszorbens anyagot nem tartalmazó betáplált áramot addig vezetjük át egy zeolit adszorbens ágyon, amíg a kilépő áram összetétele azonossá válik a betáplált áram összetételével. Ezután az adszorbens ágyon a betáplált elegy komponenseinél magasabb forrási hőmérsékletű deszorbenst vezetünk át a betáplált anyagból szelektíven adszorbeált komponensek kiszorítására. Amikor az adszorpció befejeződött, az adszorbenssel nem érintkezik deszorbens, minthogy az adszorbens levő deszorbenst a betáplált anyag komponensei kiszorították. A folytonos üzemű szimulált vagy valódi ellenáramú folyadékáramlási rendszerekben olyan zónák vannak, amelyekben az adszorpció során az adszorbens egyidejűleg deszorbens és betáplált anyag keverékével érintkezik. így egyidejű konkurrens adszorpció megy végbe a deszorbensből és a betáplált anyag szelektíven adszorbeálódó komponenséből. A legtöbb folytonos üzemű ellenáramú szilárd anyag-fluidum elválasztó eljárásban a szilárd adszorbens a betáplált eleggyel egy adszorpciós zónában érintkezik. A betáplált anyag és az S adszorbens ellenáramban érintkezik egymással, majd a betáplált anyag szelektíven adszorbeált komponensét és kevés deszorbenst tartalmazó adszorbens kilép az adszorpciós zónából. Végül az adszorbens a deszorpciós zónában deszorbenssel 10 kerül érintkezésbe. A deszorbens kiszorítja a betáplált anyag szelektíven adszorbeált komponensét az adszorbensről, és a deszorbens és a betáplált anyag szelektíven adszorbeált komponensének keveréke extrakt áramként vehető le. IS Az extrakt áram szétválasztó berendezésbe jut, amelyben a deszorbenst elválasztjuk, és a betáplált anyag szelektíven adszorbeált komponensében dús áramot kapunk. Az adszorbens, miután a deszorpciós zónában a deszorbenssel 20 érintkezett, tovább halad ellenáramban a folyadékárammal, és ismét érintkezésben kerül az adszorpciós zónában az újabb betáplált anyaggal. Az adszorpciós zóna és a deszorpciós zóna között öblítő vagy rektifikáló zónák vannak, amelyekben 25 gondosan szabályozott nyomáseséssel és folyadékáramlással lehet megakadályozni, hogy a raffinát és extrakt áramok szennyezzék egymást. Az adszorbens szemcsék közötti üres tereket (hézagtérfogatot) ki kell öblíteni, egyik esetben a 30 maradék deszorbenst kell kiöblíteni a raffinát elvételének előkészítésére, a másik esetben a maradék betáplált elegyet kell kiöblíteni a deszorbens és a szelektíven adszorbeált komponens elvételének előkészítésére. Az adszorpciós 35 zónában az adszorbens deszorbenssel kerül érintkezésbe, és egyidejű konkurrens adszorpció megy végbe a deszorbens és az adszorbeálódó betáplált komponensek között. így a deszorbens befolyásolhatja az adszorbens szelektivitását. 40 Azt találtuk, hogy p-dietilbenzolt tartalmazó deszorbenst használva a betáplált komponensek adszorpciója nagy szelektivitással és hatásossággal megy végbe. 45 Találmányunk tárgya javított elválasztási eljárás 8 szénatomos aromások elválasztására kristályos aluminoszilikát adszorbens és xilolnál magasabb forrási hőmérsékletű deszorbens alkalmazásával. Közelebbről a találmány eljárás p-xilol ki-50 választására 8 szénatomos aromás szénhidrogének elegyéből meghatározott kationt vagy kationokat tartalmazó kristályos aluminoszilikát adszorbens felhasználásával. Az eljárás a következő lépésekből áll: (1) az adszorbens érintkeztetése 8 szénatomos 55 aromás szénhidrogének elegyével és ennek során a p-xilol szelektív adszorpciója nem egyensúlyi körülmények között a kevésbé szelektíven adszorbeálódó 8 szénatomos aromásokat tartalmazó raffinátnak az adszorbensről való egyidejű el-60 távolításával, (2) az adszorbens érintkeztetése egy deszorbenssel és ennek során a p-xilol kiszorítása az adszorbensről deszorbensből és p-xilolból álló extraktnak az adszorbensről való egyidejű eltávolításával, az eljárás javításaként p-dietilbenzolt 65 tartalmazó deszorbenst alkalmaznak. 2