165625. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szubsztituált 4-fenil-buténsavak és származékaik előállítására
3 165625 4 2-buténsavakká nem volt előrelátható. Ismeretes ugyanis, hogy a III általános képletnek megfelelő típusú 7-hidroxikarbonsavak, különösen kevés ásványi sav jelenlétében, gyűrűzáródással könnyen IV általános képletnek megfelelő laktonná ala- 5 kulnak át (Houben-Weyl, VI/2. kötet, 571. oldal). Ismeretes továbbá, hogy a 4-fenil-3-buténsav vizes ásványi sav hatására gyűrűzáródással túlnyomórészt 4-fenil-butirolaktonná alakul át [lásd például R. Fittig és K.Hadorff: Ber. 33, 3519 (1900)]. 10 Ennek ismeretében meglepő volt, hogy a IV általános képletű butirolaktonokból a találmány szerinti reakciókörülmények között savas közegben jó kitermeléssel I általános képletű buténsavak keletkeznek. 15 b) Olyan I általános képletű vegyületekhez, amelyek képletében Rx a fenti jelentésű,, de nem tartalmaz nitro- vagy cianocsoportot, R3 a fenti jelentésű nitro- vagy cianocsoport kivételével, A -CH**CH-CH2- vagy -CH 2 -CH=CH- képletű 20 csoportot és B hidroxilcsoportot jelent, úgy juthatunk, hogy egy V általános képletű vegyületet — ebben a képletben RÍ a fenti jelentésű, de nem tartalmaz cianocsoportot, és R3 a fenti jelentésű cianocsoport kivételével — sav jelen- 25 létében cinkkel vagy amalgámozott cinkkel reagáltatunk. A reakciót előnyösen sav, például sósav jelenlétében iners oldószerben, például toluolban vagy xilolban, 50 és 150 C° közötti hőmérsék- 30 léten végezzük. Ha a kiindulási anyag nitrocsoportot tartalmaz, akkor a jelenlevő nitrocsoport aminocsoporttá redukálódik. Rendkívül meglepő, hogy ebben a reakcióban 35 nem a megfelelő vajsavak, mint az várható lenne, hanem igen jó hozammal az I általános képletű savak keletkeznek. Ugyanis azt találták, hogy egyrészt ásványi savak hatására a 4-(4-bifenilil)-4-hidroxi-krotonsavak 4-(4-bifenilil)-4-oxo-vajsavakká 40 izomerizálódnak (2112716. számú német szövetségi köztársasági közzétételi irat), másrészt a 4-(4-bifenilil)-4-oxo-vajsavak, például Clemmensen módszere szerint, tehát sósav jelenlétében cinkamalgámmal, a megfelelő 4-(4-bifenilil)-vajsavakká 45 redukálhatok (2 112 840. számú német szövetségi köztársasági közzétételi irat). Az előzőkben leírt a) és b) eljárásváltozatokban általában főtermékként transz-3- 50 buténsavak és kis mennyiségben cisz-3-buténsavak és transz-2-buténsavak keletkeznek. Az így kapott keverékek egyszerű módon, például oszlopkromatografálással vagy megfelelő oldószerekből való frakcionált kristályosítással szétválaszthatok. 55 Transz-buténsavakon olyan vegyületeket értünk, amelyek képletében az árucsoportot és a karboxilcsoportot tartalmazó csoportok transz-helyzetben vannak az olefmes kettőskötés tekintetében. c) Ha egy VI általános képletű aldehidet 60 — ebben a képletben Rt, R 2 és R 3 a fenti jelentésűek — egy savas vagy, enyhén bázisos katalizátor jelenlétében malonsawal vagy észterével reagáltatunk, és adott esetben a közbülső termékként kapott maionésztert savval elszappanosít- 65 juk és dekarboxilezzük, vagy a kapott maionsavat dekarboxilezzük, akkor olyan I általános képletű savhoz jutunk, amelynek képletében A R* —CH-CH=CH— csoportot jelent. Ha azonban maionsavat és egy VI általános képletű aldehidet piridin vagy piperidin jelenlétében először szobahőmérsékleten, majd a piridin forráspontjáig terjedő hőmérsékleten reagáltatunk, akkor a primer keletkező I általános képletű sav, amely-R2 I nek képletében A CH-CH=CH- általános képletű csoportot jelent, részben vagy teljesen olyan I általános képletű savvá alakul át, amelynek R2 I képletében A -C=CH-CH2- általános képletű csoportot jelent. Ez az átalakítás, illetve izomerizálás megbízhatóbban végezhető el, ha a primer keletkező savat egy erős bázissal, például egy tetraalkilammóniumhidroxiddal melegítjük. Előnyös vízmentes terc-butanolban kálium-terc-butilátot használni és a melegítést tömény, vizes nátriumvagy káliumhidroxid-oldattal piridinben végezni, amikor is különösen tiszta végterméket kapunk, ha védőgázban dolgozunk. Olyan I általános képletű vegyületek, amelyek képletében B alkoxicsoportot jelent, úgy állíthatók elő, hogy egy olyan I általános képletű vegyületet, amelynek képletében B hidroxilcsoportot jelent, a szokásos észterezési módszerekkel, például savkatalizátor, mint a sósav vagy kénsav, jelenlétében alkohollal vagy klórszénsavészterekkel reagáltatunk, amikor is széndioxid lehasadása közben spontán I általános képletű észter keletkezik. Viszont olyan I általános képletű vegyületek előállítására, amelyek képletében B II általános képletű csoportot jelent, —ebben a képletben R4 és R5 a fenti jelentésűek - egy olyan I általános képletű vegyületet, amelynek képletében B halogénatomot, például klór- vagy brómatomot vagy alkoxicsoportot jelent, egy VII általános képletű aminnal reagáltatunk. Ha a fenti eljárásokban cisz- és transz-3- és 2-buténsavak keveréke keletkezik, ezek a keverékek egyszerű módon szétválaszthatok. Legalkalmasabbnak bizonyul erre a frakcionált kristályosítás megfelelő oldószerekből. Egy olyan I általános képletű vegyület, amelynek képletében Rx acilaminofenilcsoportot jelent, lúgos hidrolízissel, például vizes alkálifémhidroxid-oldattal való melegítéssel, könnyen átalakítható egy olyan I általános képletű vegyületté, amelynek képletében Rt aminofenilcsoportot jelent. Azok az I általános képletű vegyületek, amelyek képletében B hidrOxücsoportot jelent, kívánt esetben ismert módon fiziológiailag elviselhető sóikká, például alkálifém- vagy alkáliföldfémsóikká vagy szerves bázisokkal alkotót sóikká 2
