165612. lajstromszámú szabadalom • Eljárás mikroorganizmusok termelésére
3 165612 4 fogyasztó mikroorganizmusokat, így a Pseudomonas extorquans NCIB No. 9399-et, a Protaminobacter ruber NCIB No. 2879-et és a Hyphomycrobium-fajokat. A találmány szerinti eljárás különösen alkalmas 5 az ilyen mikroorganizmus-típusok tenyésztésére, minthogy megállapítottuk, hogy e mikroorganizmusok képesek kis koncentrációban jelenlevő, erősen baktericid formaldehid asszimilálására a szokásosabb metán vagy metanol szubsztrátum 10 jelenlétében. Az alkalmazott formaldehidkoncentrációk toxikusak a mikroorganizmusokra. Ilyen módon a közeget sterilis állapotban tartjuk egészen addig a pillanatig, amikor hozzáadjuk az aktívan • növekedő mikroorganizmus tartalmazó 15 közeghez. Amikor a formaldehidet tartalmazó közeget beadagoljuk, a formaldehid-koncentráció hígítással szubtoxikus koncentrációra csökken, és minthogy ilyen koncentrációk mellett a formaldehidet a mikroorganizmus gyorsan méta- 20 bolizálja, meggátoljuk a folytonos hozzáadás alatt a formaldehid-koncentráció megnövekedését. Megállapítottuk, hogy a P. extorquans NCIB No. 9399 mikroorganizmus közelítőleg 0,5 M/literig terjedő formaldehid-mennyiségeknek a táptalajban 25 való jelenléte esetén is növekedni képes. A gyakorlatban az alábbi rendszabályokat kell betartani annak érdekében, hogy a beoltott közegben elkerüljük a formaldehid toxikus koncentrációinak jelenlétét: 30 (a) a fermentáció megkezdésekor a közeg kezdeti térfogatának sterilizálását előnyösen ne formaldehid-felhasználásával végezzük, mert ehhez e vegyszer olyan koncentrációjára lenne szükség, 35 amely a növesztendő mikroorganizmusra nézve is toxikus lenne, (b) a formaldehidet tartalmazó közeget elég lassan kell adagolni ahhoz, hogy elkerüljük a formaldehid-koncentráció túlzott növekedését a 40 közegben, V(c) az oxigén-utánpótlásnak nem szabad növekedést korlátozó tényezővé válnia, mert ha ez bekövetkeznék, a mikroorganizmus nem lenne képes a formaldehid maximális felhasználására, és 45 így ez a vegyület végül toxikus koncentrációkat érhetne el. Ha a fenti elővigyázatossági rendszabályokat betartjuk, eredményes fermentációt folytathatunk le formaldehid jelenlétében az alábbi előnyökkel: 50 (a) a közeg gőzzel való sterilizálását gyakorlatilag kiküszöbölhetjük, kivéve a viszonylag kis térfogatú kezdeti közegét, (b) meggátoljuk a mikroorganizmus „vissza- 55 növekedését" (growth-back) a közeg pótlási vonalán, (c) meggátoljuk a közeg tartályának és pótlási vonalának szennyeződését, (d) sterilis átviteli technika használata nélkül 60 végezhetjük a közeg hozzáadásait. Bár a találmány főleg formaldehidnek a Cj -felhasználó mikroorganzizmusok termelésében való felhasználása szempontjából ismertettük, szakemberek számára nyilvánvaló, hogy a találmány 65 szerinti eljárás egyéb típusú baktericid vegyületek asszimilálására képes mikroorganizmusok termelésére is alkalmas, ilyen vegyületek pl. a fenolok, alkoholok, egyéb aldehidek, karbonsavak és antibiotikumok. A találmány szerinti eljárás foganatosítására az alábbi kiviteli példákat adjuk meg. A példákban a vizes növesztő táptalajt D2 -vel jelöljük, e táptalaj az alábbi összetételű: Na2 HP0 4 -12H 2 0 3,04 g/l KH2 P0 4 3,0 g/l (NH4 ) 2 S0 4 3,0 g/l MgS04 -2H 2 0 0,1 g/l Nyomelemeket tartalmazó standard tömény oldat 2 ml/l 1. példa A formaldehid baktericid tulajdonságai A formaldehid metanol-hasznosító baktériumokra gyakorolt baktericid tulajdonságait az alábbi módon vizsgáltuk: 50 ml D2 közeget adtunk 22 db 500 ml-es rázólombikhoz. Ezt követően az I. táblázatban megadott metanol-, formaldehid és/vagy glükózmennyiségeket adagoltunk a lombikokba. Metanolhasznosító organizmusokban gazdag inokulumot készítettünk olyan módon, hogy 10 g talajt vettünk olyan földrészletből, amelyet korábban 3 hónapon keresztül rendszeresen kezeltünk metanollal, továbbá 10 g olyan talajmintát vettünk, amely kezeletlen földből származott, és a mintákat szuszpendáltuk metanolon növesztett 50 ml olyan Pseudomosan extorquans NCIB No. 9399 tenyészetben, amelynek száraz súlyra számított sejtkoncentrációja 3 g/l volt. Ebből a szuszpenzióból 0,1 ml-t használtunk fel az egyes rázólombikok beoltásához. összehasonlítási célra 1,0% metanolt formaldehid nélkül tartalmazó lombikot 15 percen át melegítettünk kb. 1,1 atm nyomású vízgőzzel autoklávban. Ezután az összes lombikot rázógépen inkubáltuk 30 C°-on. 3-5 nap eltelte után a lombikokat megvizsgáltuk a mikroorganizmus növekedése szempontjából. Az eredményeket az I. táblázatban adjuk meg. A táblázat adataiból kitűnik, hogy a formaldehidet tartalmazó lombikok egyikében sem észleltünk mikroorganizmusfejlődést. A formaldehid tehát hatékony baktericid anyag 0,1 súly/térf.%-nál nagyobb koncentrációkban. Annak ellenőrzése érdekében, hogy a formaldehid hatása valóban baktericid, nem pedig bakteriosztatikus volt, minden olyan lombikból, amely 4 nap inkubálás után nem mutatott növekedést, 0,1 ml tenyészoldatot átvittünk 500 ml-es rázólombikokba adagolt és 1% metanolt tartalmazó 50 ml D2 tápoldatba, majd a lombikokat :további 5 napon át inkubáltuk. Nem következett be növekedés, kivéve a 22-es lombikban levő mintát, amely nem tartalmazott sem 2
