165598. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés szálerősítéses műanyag elemek előállítására

3 165598 4 vezetve, mimellett a kerekek célszerűen széles, hornyos hengerekként vannak kialakítva. A gyártási műveletet különösen szériagyártás esetében lényegesen megkönnyiti, ha a lökésekkel kezelet zónák egyik csoportjában egy lökés 5 befejezése után az anyagot ott olyan hosszú ideig tartjuk, amíg a zónák másik csoportjában a következő lökés által kifejtett lökőhatása el nem kezdődik. A légbuborékoknak a rétegből történő optimális eltávozása vonatkozásában előnyösnek 10 bizonyult, hogy a szomszédos lökésekkel kezelt zónák közötti távolságokat 0,1-10 mm-re célszerűen 0,1—4 mm-re, a legelőnyösebben 0,1—2 mm-re irányoztuk elő. A találmány egy további kiviteli változatának 15 megfelelően a mechanikai, elektromos, rezonanciamezőkkel, vagy más ismert műszaki intézkedésekkel keltett lökések valamely jól illeszthető membránszerű zárt lemezen át vannak átadva a tömörítendő anyagra. Ennél az eljárási variánsnál 20 a lökéssel kezelt zónák közötti távolságok csekélyebb szerepet játszanak, mert a nyomás kialakulását lökésekkel kezelt tartományban a zárt membránlemez biztosítja. Ekkor bizonyos esetekben kedvező, ha a lökésekkel kezelt zónák 25 szélessége a két csoportnál eltérő, és az egyik csoportot, előnyösen a keskenyebb zónák csoportját, magasabb frekvenciájú és kisebb amplitúdójú lökésekkel kezeljük, mint a másik csoportnak a zónáit. 30 Az illeszthető membránszerű zárt lemez helyett alkalmazhatunk az előállítandó építőelem alakjának megfelelő alakú drótrácsot, vagy széles furatokkal perforált lemezt, amely az előállítandó test és a lökéseket szolgáltató impulzusadó 35 szerkezet között fekszik. Egy ilyen rács közbeiktatásának az a hatása, hogy a lökésekkel kezelt réteg a lökéseket kifejtő szerkezet visszamenetekor a helyén meg van tartva, tehát annak visszamozgása nem, illetve csak nagyon csekély 40 mértékben következik be. Az impulzusszerű lökésátadáshoz a még ki nem keményedett anyagrétegre az' e réteghez képest mozgatott talpak jól alkalmazhatók. Efre a célra 45 különösen a rugózó talpak váltak be, amelyek oly módon vannak mozgatva, hogy a lökési amplitúdó a talp középső tartományában a legnagyobb. Különösen fémből, műanyagból, impregnált 50 anyagokból készült elasztikus membránok alkalmazhatók eredményesen, amennyiben a sablonrészekkel történő illeszkedésre alkalmas módon vannak kialakítva. E vonatkozásban kedvező, ha az elasztikusán deformálható membrán a réteg 55 felé fordított oldalán hornyokkal, illetve csatornákkal van ellátva, amelyek előnyösen párhuzamosan futnak. Noha a lökéseket a rétegre átadó viszonylag széles, összefüggő tagból áll, a lökés hatása következtében szabaddá váló légbuboré- 60 kokat ezek a csatornák elvezetik, és ennek eredményeként buborékmentes réteg alakul ki. E vonatkozásban célszerű megfelelő eszközöket, például bütykös tengelyeket alkalmazni, amelyek a membrán egyes, a csatornák által egymástól 65 elválasztott zónáit lényegében önmagukkal párhuzamosan a szomszédos zónákhoz viszonyítva eltolják. Ha az anyagrétegre másodpercenként viszonylag nagyszámú lökést kell gyakorolni, előnyös rezonanciafrekvenciával lengő lökőszerkezeteket alkalmazni, amelyek a lökéseket a réteggel érintkezésben álló szalagra adják át. Bizonyos esetekben kedvező lehet, ha a lengő rendszert oly módon alakítjuk ki, hogy a membrán egyes helyei több egymásra halmozódott frekvenciával lengjenek. Több lengés egymásra halmozása révén erősen túlfokozott amplitúdók olyan egyes impulzusai keletkeznek, amelyek éppen a megkívánt lökőhatást gyakorolják. Amennyiben a membrán egy másik szomszédos zónájában olyan lökéseket fejtünk ki, amelyek egymástól eltérő frekvenciájúak, e zónák közötti közbenső tartományokban interferencia-lengések, és ezáltal meredek homlokú impulzusok keletkeznek. Ezáltal az egyes lökésnek kitett zónák természetesen az egyes, egymással szomszédos zónák középmezőiben nagyobb amplitúdóval rendelkeznek, mint a peremzónákban. A rezonanciamezők váltakozva történő felcserélésével, vagy a mechanikusan kifejtett lökések ilyen változtatásával a lökések hatása a szomszédos, rácsszerűen elrendezett zónákban jelentkezik. Egy előnyös találmány szerinti kiviteli változatnak megfelelően olyan végtelenített szalagokat alkalmazunk, amelyek az anyagréteggel érintkezésben vannak, és amelyeken át az anyagrétegre a lökések periodikusan, és oly módon vannak gyakorolva, hogy a szalagok szomszédos zónái különböző időpontokban vannak lökésekkel igénybevéve. Előnyösen több fémszalag egymással párhuzamosan hornyos hengerekként kialakított dobokon van átvezetve oly módon, hogy a hengerek két szomszédos szalag között egy előreugró keskeny résszel rendelkeznek. Ha fontos, hogy a szalagok megfeszített állapotban maradjanak, akkor a szalagoknak a réteggel érintkezésben levő zónájára gyakorolt lökések több, a szállítás irányában egymás mögött elrendezett a szállítás irányhoz képest keresztirányban nyúló henger révén oly módon adódnak át, hogy legalább két, egymásba kapcsolódó hengercsoport váltakozva gyakorol lökéseket a szalagokra. Ennél a megoldásnál kedvező, ha a berendezésnek olyan szerkezete van, amely, az egyik hengercsoportot mindig csak azután emeli le a lökésekkel igénybevett szalagról, miután egy másik hengercsoport a szalagfelületekre került. Egy, üreges testek, főleg csövek gyártására alkalmas kedvező előállítási eljárási változatnál szálasanyagszalagokat, főleg üvegszálszövetet előfeszítve egy célszerűen vízszintes tengelye körül forgó magra tekercselünk, amely folyékony műanyaggal telt vályúban forog. A mag és a vályúfenék között a megkötendő anyagokra periodikus lökéseket fejtünk ki, ahol a lökések amplitúdói a mag és a vályúfenék közötti legszűkebb tartományban a legnagyobbak, amint az előbbiekben leírtuk. Azonkívül a körültekercselt mag csúcspontján impulzusleadó szer-2