165594. lajstromszámú szabadalom • Eljárás idomtestek előállítására gázt leadó szervetlen szigetelőanyagokból, különösen elektromos berendezések oltókamráihoz

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1972. III. 17. Lengyelországi elsőbbsége: 1971. III. 18. (P-146 985) Közzététel napja: 1974. Hl. 28. Megjelent: 1975. XH. 31. (PO-511) 165594 Nemzetközi osztályozás: C 03 c 3/12, C 04 b 31/02, 35/64, H 01 ,h 9/32, H Olt 1/10, H 01 b 3/02 Feltalálók: Krynski Jeizy Julian elektromérnök, Supel Zygmunt elektromérnök, Auleytner Kazimierz Bonawentura tanársegéd, Depciuch Tadeusz Stanislaw geokémikus, Przenioslo Stanislaw Marian geológus, Warszawa, Lengyelország Tulajdonos: Politechnika Warszawska, Warszawa és Instytut Geologiczny, Warszawa, Lengyelország Eljárás idomtestek előállítására gázt leadó szervetlen szigetelőanyagokból, különösen elektromos berendezések oltókamráihoz 1 2 A találmány tárgya eljárás idomtestek elő­állítására gázt leadó szervetlen szigetelőanyagokból. A találmány szerinti eljárással előállítható idom­testek különösen elektromos berendezések, így elektromágneses kapcsolók, védőkapcsolók és vil- 5 lámvédő szikraközök oltókamráiban alkalmazhatók. Kapcsolók, védőkapcsolók és villámvédő szik­raközök oltókamráihoz, valamint számos más célra használnak 10 kerámiai anyagokat, valamint üvegcsillámalapú anyagokat. Oltókamrák készítéséhez az említett kerámiai anyagok közül csupán néhány, így például a korund- és a cirkónium-tartalmú anyagok (600-as 15 és 700-as csoport) tekinthetők kielégítőnek. Azonban ezek az anyagok is zsugorodnak kiégetés közben, így nem alkalmasak keskeny nyílású villámvédő szikraköz kamrák előállításához, ahol a méreteket igen pontosan be kell tartani. Még e 20 két legjobb alapanyagtípus használata esetén is mintegy 1800 C°-ra vagy annál nagyobb hőmér­sékletre van szükség az idomtestek előállításához. Az ilyen nagy hőmérséklet biztosítására bonyolult berendezéseket kell üzembe állítani. 25 Az üvegcsillámalapú anyagok jó dielektromos és mechanikus sajátságokkal rendelkeznek, és e tekintetben elérik a kerámiai anyagokat, nagyobb hőmérsékleten (200 C° fölött) előnyösebbek a 30 kerámiai anyagoknál. Ezen felül az anyagok a technológiai eljárás során nem zsugorodnak, a sajtoláskor kapott alakjukat és méretüket pon­tosan tartják. Ezekből az anyagokból bonyolult alakú idomtesteket is elő lehet állítani a mérettűrés határain belül. Az üvegcsillámból előállított anyagok elektromos ívfényben részben elbomlanak. Ezt a tulajdonságukat néhány oltó­kamratípusban, például villámvédő szikraközök kamráiban az ív gyors kioltására lehet használni. Az üvegcsillámalapú anyagokból könnyebben lehet idomtesteket készíteni, mint kerámiai anyagokból. Az előállítási eljárás rövidebb időt vesz igénybe és alacsonyabb, 700 C° alatti hőmérsékleten végre lehet hajtani. Gázleadó szervetlen szigetelőanyagok előállí­tására már ismeretes eljárás. Az eljárás lényege, hogy porított, 0,2 mm-nél kisebb szemcseátmérőjű bór-ólomüveg port vagy bór-nátriumüvegport 0,5 mm-nél kisebb szemcseátmérőjű muszkovit töltő­anyaggal kevernek össze, majd a keveréket mintákban formákká préselik és szinterezik. Az alkalmazott bór-ólomüvegpOr összetétele például a következő (súly%-ban, az oxidkomponensekre vonatkoztatva): PbO 65-85% B2 0 3 15-35% CaO legfeljebb 3% MgO legfeljebb 2% 165594

Next

/
Oldalképek
Tartalom