165544. lajstromszámú szabadalom • Pillanatátkapcsolású fokozatkapcsoló

3 165544 4 tetési sebességével. Ez a körülmény különösen akkor korlátozza a súrlódókapcsolók alkalma­zását, ha a kapcsolt áramkörben olyan induktív ellenállás van, ami az érintkezőkre ívhúzás miatt beégési veszélyt jelent. Ezért olyan fel­adatok ellátására, ahol bizonyos sorrendkapcso­lást vagy programvezérlést lassú gépi működ­tetéssel kell végezni, csúszóérintkezős fokozat­kapcsolók nem használhatók. Ilyen esetekben időarányosan forgatott hengert alkalmaznak, amelynek palástja köré mikrokapcsolók vannak elhelyezve. Mikrokapcsolókkal részletesen fog­lalkozik a Saia (Murten, Svájc) és a Honeywell (Freeport, Frankfurt, Wien) vállalatok közlései alapján készült „Műszertechnika, finommecha­nika" cikkgyűjteményben (1968) megjelent „6. Mikrokapcsolók" c. tanulmány. Mikrokapcsoló­megoldást ismertet pl. a 138.776 és 138.876 sz. magyar szabadalmi leírás. A mikrokapcsolók lassú működtetési sebesség mellett is pillanatszerűen kapcsolnak, azonban szerkezeti felépítésüknél fogva nem működtet­hetők tetszőleges lassúsággal. A működtetés so­rán, ugyanis a mikrokapcsolóban az érintkező­nyomás egyre jobban csökken és közvetlenül az átváltás előtt áthalad a nullaponton. A minimális működtetési sebesség típusonként változik és kb. néhány millimétert tehet ki órán­ként. (Lásd az említett könyv 129. oldalát.) Mi­nél nagyobb gondossággal készítik el a kap­csolót, annál kisebb lőhet a' működtetési sebes­ség, azonban a 24 óra/kapcsolási ciklus a leg­gondosabb gyártás esetén sem. érhető el. Az igen nagy pontosságot igénylő szerelési tech­nológia miatt az előbbiekben említett, mikro­kapcsolókkal megépített sorrendkapcsolók nem terjedtek el. Kifejlesztettek olyan fokozatkapcsolót helyet­tesítő, többáramkörös sorrendkapcsolókat, ame­lyeknél az állóérintkezők helyén ún. Reed­érintkezők vannak elhelyezve és a kapcsolók zárását, ill. bontását körbefogó gerjesztőtekercs­csel, vagy permanens mágnessel vezérlik. Ezek­nek az érintkezőknek — ismert előnyeik mel­lett — az a hátrányuk, (hogy a szembenálló érintkezőlapok záródáskor egymás felé mozdul­nak el, s így nem válnak öntisztítóvá. Bár a Reed-kapcsoló elemei üvegburába vannak zárva, azonban mégis egy idő után fellépnek az érint­kező felületek között létrejövő viUamos erózió­ból adódó, működést gátló zavarok. A villamos ízhúzás hatására az. érintkezőfelületen keletkező lyukak és csúcsok ugyanis összeakadhatnak, ill. összeforrhatnak egymással. Szétválasztásukhoz a normálisnál nagyobb visszatérítőerő szükséges. Mivel pedig az eróziós termékek maguk is mág­nesesek, így a légrésben maradva, kis légrés esetén működési zavarokat okozhatnak. Ezért a biztos működéshez a normálisnál nagyobb lég­rés kell. Mind a mikrokapcsolós programozó­művek, mind a Reed-kapcsolós rendszer további hátrányaként említhetők azok viszonylag nagy geometriai méretei, ami miatt miniatürizált elektromeohanikai kapcsolóelemként nem hasz­nálhatók fel. Gyártásuk viszonylag költséges, kezelésük nehézkes, s ezért széles körben nem terjedtek el. A találmány célja olyan kisfeszültségű áram-5 körökben alkalmazható, pillanatkapcsolású foko­zatkapcsoló létrehozása, amely egyesíti a ha­gyományos súrlódókapcsolók, valamint a mikro­kapcsolós rendszerek előnyös tulajdonságait, ugyanakkor nem jelentkeznek a bevezetőben el-10 mondott hátrányok, nehézségek. A találmány alapgondolata az, hogy az egyik érintkezőről a másikra történő pillanatszerű átkapcsolás biz­tosítása érdekében a kapcsoló .szigetelőlapjából merőlegesen kiálló, körben elrendezett érint-15 kezőcsapokat alkalmazunk, a kör középpontjá­ban elhelyezett tengelyre pedig attól elszige­telt hordozóelemet erősítünk menesztett módon, melyen a forgástengelytől bizonyos távolságban levő forgástengely körül rugóerő ellenében el-20 forgatható mozgóérintkező van. Ez a mozgó­érintkező a kapcsoló bármely állásában érintke­zésben van egy, és csakis egy állóérintkezőcsap­pal, amikor pedig a kapcsolót elforgatjuk, elő­ször végigcsúszik az éppen érintett érintkező-25 csap palástján, rnajd amikor az állóérintkező­csapon való felfekvés megtámasztóerejét a moz­góérintkező nyomóereje legyőzi, pillanatszerű működéssel a következő állóérintkezőcsapra ugrik át. 30 A találmány szerinti pillanatkapcsolású foko­zatkapcsoló kisfeszültségű áramkörökben való alkalmazáshoz, amelynek szigetelőlapba merőle­gesen szerelt, osztókör mentén elrendezett, a külső áramkörhöz csatlakoztatható álló érint­kezői, valamint ezekkel felváltva érintkezésbe hozható mozgóérintkezővel ellátott forgatható kapcsolórésze van, valamint az állóérintkezők osztókörével koncentrikus gyűjtősínnel, s azon .A állandóan felfekvő esúszóérintkezővel rendelke-40 zik, mimellett az állóérintkezőcsapok legalább egyik oldalon a szigetelőlapból kiállnak, a kö­vetkezőkkel jellemezhető: 4g — a forgatható tengelyre attól elszigetelt, me­nesztett hordozóelem van erősítve, amely egyrészt a csúszóérintkezőt, másrészt a for­gásirányban rugalmasan előfeszített mozgó­érintkezőt hordozza; 50 — a mozgóérintkező a forgatható tengelytől távközzel elválasztott forgástengellyel ren­delkezik ; — a mozgóérintkező vége által ezen forgás­tengely körül leírt körív az állóérintkezők 55 osztókörével metszésben van. Kedvező az olyan kiviteli változat, ahol a mozgóérintkező egy hajlított rugólap, amelynek az állóérintkezőcsapok felőli oldalára érintkező-60 lap, átellenes oldalára pedig reteszelőtest van erősítve. Egy másik előnyös kivitelnél a mozgóérrnt­kező a tartóelemen elrendezett forgástengely 65 körül elfordítható kar, amelynek befelé nyúló 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom