165544. lajstromszámú szabadalom • Pillanatátkapcsolású fokozatkapcsoló

165544 5 6 vége a tartóelemhez rögzített rugóelemmel van összekapcsolva. A találmány szerinti pillanatkapcsolású foko­zatkapcsoló előfeszített mozgóérintkezője tehát az állóérintkezőcsapokat az elfordulás szögse­bessége és az érintkezőcsapok száma szerinti időközönként egymás utáni sorrendben be-, ill. kikapcsolja, éspedig úgy, hogy az egyik érint­kezőről a .másikra való átkapcsolás pillanatsze­rűen következik be. A kapcsoló szerkezeti kialakítása egyszerű, előállítása nem költséges. Lehetőséget nyújt olyan miniatürizált elektromechanikai kapcsoló­elem kialakítására, amely nyomtatott áramkörű és építőkocka-rendszerű felhasználhatóságát is biztosítja. A kapcsolóegységek felhasználásával több­áramkörös rendszer is megvalósítható, dominó­szerűén egymás fölé rakva, közös tengelyű mű­ködtetéssel. Igen előnyös tulajdonsága az ismert kapcso­lókkal szemben az, hogy a mozgóérintkező el­fordulás közben az állóérintkezőkön csúszó súr­lódó mozgást végez, miáltal a kapcsoló öntisz­títóvá válik. Ez azt jelenti, hogy a súrlódó érintkezés egyrészt javítja a kapcsolási tulaj­donságokat, amennyiben nem képződhetnek összehegedő helyek — ezek már viszonylag kis áramerősségeknél is könnyen létrejönnek —, mert a súrlódó mozgás következtében ezek szét­szakadoznak, másrészt az érintkezési felületek az esetleges tisztátalanságtól, oxidfilmtől meg­tisztulnak, ami különösen kicsiny feszültségek kapcsolásánál igen előnyös. Felhasználás szempontjából a kapcsolóegység geometriai méretét mindig az alkalmazandó érintkezőcsapok száma, keresztmetszete és a két érintkező között megengedhető legkisebb távol­ság szabja meg, ill. végső fokon az a kapcsolni kívánt villamos teljesítmény, amit a kiválasz­tott érintkezőanyagok még kibírnak károsodás nélkül. A találmányt a továbbiakban egy példakép-. peni kiviteli alak kapcsán ismertettem részlete­sebben az ábrák segítségével, amelyek közül az 1. ábra a kapcsoló felülnézete látható, a műanyag forgórész és a menesztőlap egy részé­nek kitörésével; á 2. lábra az 1. ábrán bemutatott kapcsoló hosszmetszete; a 3. ábra egy kiviteli változatot mutat vázla­tosan, felülnézetben. Az ábrákon bemutatott pillanatátkapcsolású fokozatkapcsolónak 1 szigetelőlapja van, amely­re a kapcsoló épült, s amelyet az l/A szerelő­furatok, valamint ezekbe helyezhető — nem áb­rázolt — kötőelemek segítségével lehet pl. tartó­vázra szerelni. Az 1 szigetelőlapba osztókörön elrendezett hengeres 2 érintkezőcsapok vannak ültetve, amelyek az 1 szigetelőlapra merőlege­sek, abból alul és felül kinyúlnak, s amelyekre az egyes kapcsolandó áramkörök vannak — a rajzon nem látható módon — csatlakoztatva. A 2 érintkezőcsapok azon része, amely az 1 szi­getelőlapban helyezkedik el, 2/A rovátkolással rendelkezik, a biztos rögzítés érdekében. Az 1 szigetelőlapon a 2 érintkezőcsapok osztó­körével koncentrikusan 3 gyűjtősín található, 5 amely az áramkörök számának megfelelő számú szegmensből áll és minden szegmens áramhozzá­vezető 3,/A forrcsúccsal van ellátva. A 3 gyűjtő­sín a 3/B rögzítőfülek segítségével van az 1 szi­getelőlaphoz erősítve. Ugyancsak az 1 szigetelő-10 lapba van elforgathatóan behelyezve a 8 ten­gely, amelyre műanyagból készült 4 forgórész van erősítve. Ezen 4 forgórésznek alsó — azaz az 1 szigetelőlap felőli — oldalára sárgarézből készült 5 tartólap van erősítve, az átmenő 10 15 csavarok segítségével, amelyek egyúttal a 9 menesztőlapot is rögzítik a 4 forgórészhez. A menesztés úgy történik, hogy a 9 menesztőlap belenyúlik a 8 tengelyen levő 8/A horonyba. A 8 tengelyt a felső végén készített horonyba 20 illeszkedő 11 rögzítőgyűrű akadályozza meg hosszmozgásában. Az 5 tartólapra egyrészt 6 mozgóérintkező, másrészt 7 kefe van szerelve. Ezek rögzítése pl. szegecseléssel vagy ponthegesztéssel történhet. A 7 kefe állandóan érintkezik a 3 gyűjtősínnel, arra rugós kialakítása révén rászorítódik. A 6 mozgóérintkező ugyancsak rugós és elő van fe­szítve a 12 forgástengely körül a 2 érintkező­csapok irányában, miáltal ezekhez hozzányomó­dik, éspedig a 4 forgórész bármely helyzetében, lényegében véve állandó nagyságú erővel. A 6 mozgóérintkezőnek az álló 2 érintkezőcsapokkal érintkező külső oldalára 6/A érintkezőlap, ezzel átellenes oldalára pedig 6/B reteszelőtest van erősítve, utóbbi műanyagból annak érdekében, hogy a 4 forgórésznek az 1. ábrán látható, a forgásirányt jelző nyíllal ellentétes értelmű mozgatását megakadályozza. 40 A 3. ábrán látható elvi vázlaton a 8 forgás­tengely körül egyrészt a 3 gyűjtősínen mozgó 7 csúszóérintkező, másrészt az 5 hordozóelemen elhelyezett 12 forgástengely mozgatható. A 12 forgástengely körül 14 körpályán mozgó 6 45 érintkezőkar — mozgóérintkező — található. Az „n" számú 12 állóérintkezők 15 osztókörön he­lyezkednek el. Az 5 hordozóelemhez van rög­zítve a 6/c feszítőelem — rugó — amely a 6 mozgóérintkezőkar belső végéhez kapcsolódik. 50 Az ábrán látható, hogy a 14 körpálya a 15 kör­pályát 16 és 16/A pontban metszi. A 16/A jelű metszéspont a szerkezet nyíllal ellentétes irá­nyú működtetéséhez nyújt lehetőséget. A 6 mozgóérintkezőkar végpontja a 17 nyomvonal 55 .mentén mozog. Az ábrákon látható pillanatátkapcsolású foko­zatkapcsoló úgy működik, hogy a 4 forgórész­nek a nyíl irányában való forgatásakor a 6 mozgóérintkező, ill. 6/A érintkezőlap — az 1. 60 ábra baloldalán jelölt kis nyíl irányában — nekinyomódik az éppen vele szemben levő 2 érintkezőcsap palástjának mindaddig, amíg az elfordulás .következtében elő nem áll az a hely­zet, hogy a csap már nem támasztja meg egyet-65 len ponton sem, ill., hogy a 6 mozgóérintkező, 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom