165533. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gabona szakaszos és folyamatos malátázásának meggyorsítására
165533 gyakorló szükséges mennyiségű hatóanyagot. Adott esetben azt is megtehetjük, hogy több részletben történő vízadagolásnál az első vízadaghoz csak kevés vagy semmi hatóanyagot nem adunk és a hatóanyag-mennyiséget csak a csíráztatási folyamat későbbi fázisaiban juttatjuk el a csíráztatandó terményhez. A termény perforációja minden esetben biztosítja a hatóanyag gyors eljutását a mag belsejébe. Hatóanyagként például az ilyen célra már alkalmazott giberellinsavat és enzimkészítményeket vagy tenyészoldatokat használhatunk. Utóbbiakra példaként a hemicellulázt, a cellulázt, pektinázt és az aciláz-, glukanáz- és enyhe proteáz-hatással rendelkező komplex preparátumot említhetjük meg. Ezeket az anyagokat külön-külön vagy együttesen alkalmazhatjuk a főlágyítás vagy a csírázás különböző fázisaiban. A felhasználandó hatóanyagok mennyisége függ az alkalmazott árpa-nyersanyag £ajátjától (évjárat, fajta, növekedési körülmények, stb.) az egyes enzimek közötti kölcsönhatástól, az alkalmazás időpontjától és a természetes csírázási folyamat időtartamától. A találmány szerinti eljárásban a malátázás során a hatóanyagokat az alábbi mennyiségben alkalmazzuk: 0— 4,5 mg giberellinsav/100 kg árpa és/vagy, 30 8—-25 g oelluláz-enzimpreparátum/100 kg árpa és/vagy, 0—60, g pektináz-fermentlé/100 kg árpa és/ /vagy, 0—J50 g hemicelluláz/100 kg árpa és/vagy, 15—70 g ,«-*amilázt, ^-glukanázt és. proteázt tartalmazó komplex preparátum/100 kg árpa. Az aszalási folyamat ideje, különösen pedig a vízelvonás! szakasz ideje eleve megrövidül a perforálás következtében. Ezt az időt tovább rövidíthetjük, ha az adott esetben csíragyökeret tartalmazó zöldmalátát az aszalási folyamat előtt — például hengeres malom segítségével — összezúzzuk. Ilyen módon malátapelyhet állíthatunk elő. Malomként a fenti célra alkalmazhatjuk a perforálásra használt berendezést, a hengerek távolságát azonban kisebbre kell állítani. Az összezúzás előnye továbbá, hogy igen kedvező hatást gyakorol a maláta minőségére. A találmány szerinti eljárás gazdasági előnyeit tehát az alábbiakban foglalhatjuk össze: 1. A találmány szerinti eljárást minden nagyobb műszaki átalakítás nélkül felhasználhatjuk a meglevő folyamatos vagy szakaszos malátázási eljárásoknál. 2. A találmány szerinti eljárás segítségével a maiátázás egyes részműveleteit a következő idő alatt lehet megvalósítani: a) lágyítás (elő- és főlágyítás): 4—7 óra, b) csírázás: 65—80 óra, c) aszalás: 12—15 óra. 3. A találmány szerinti eljárással csökkent-10 15 20 25 35 40 45 50 55 60 65 hető a frissvíz-szükséglet és a keletkező szennyvíz mennyisége. 4. A finom dara extraktum tartalma 1—3°/0 kal növelhető, 5. A malátázási veszteség (szárazanyag) 2—5 %-kal csökkenthető. A találmány szerinti eljárással elérhető eredményeket számszerűleg az alábbiakban hasonlítjuk össze a technika állásából ismert giber ellinsavas eljárással és az 1 907 830 sz. NSzK közrebocsátási iratban ismertetett eljárással elérhető eredményekkel: Giberel-1907 830 Találmány linsavas sz. NSzK szerinti eljárás közrebocsátási irat szerinti elj. eljárás lágyítási idő (óra) csírázási idő (nap) aszalási idő (óra) 48—70 40—48 4 2_ 3 2,7— 3,3 40—22 legalább 12 —15 20 Amint a táblázatból látható, a találmány szerinti eljárással nemcsak a csírázási idő, hanem a lágyítás és az aszalás időtartama is csökken. A találmányt az alábbi példákkal világítjuk meg közelebbről az oltalmi kör korlátozása nélkül: Analitikai adatok alapján malátakészítésre alkalmas sörárpát az alábbiak szerint kezelünk: 1. példa: 1. A magokat fajtázó szita segítségével frakciókra választjuk szét, a továbbiakban a 2,8— 3,0 mm méretű frakciót használjuk fel. 2. Az árpához 18 C°-on 0,2%-os nátriumhidroxidoldatot adunk és az árpát időnként megkeverve 1 óra állásidő után a terményt megmossuk. A lúgot leengedjük az árpáról. Ezután az árpát további 1 órán keresztül szintén 18 C°-os vízzel mossuk, majd a vizet leengedjük. Az árpát 1 órán keresztül szárítjuk. Az árpa víztartalma kezelés után 26%-3. Malátaelemezésnél alkalmazott durvadara előállítására használt hengeres malomban — amelyet a szóbanforgó frakció feldolgozására állítottunk be — az árpát perforáljuk. Ilyen módon kb. 2 súly%-os félmagrészt kapunk. 4. Megállapítjuk a fentiek szerint kezelt árpa víztartalmát, majd a 3. pont szerint kezelt árpára a lágyítási táblázat alapján 44%-os lágyítási fok eléréséhez szükséges mennyiségű vizet permetezünk. A permetezés előtt a lágyítási vízhez hozzáadjuk a szükséges hatóanyagokat. A terményt néhányszor átforgatjuk.
