165531. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nagy szilárdságú, homogén és a hőmérséklet-ingadozásnak ellenálló üstbélés anyag előállítására
3 165531 4 15 gazdaságossági tényezők még az üstök falazására fordított munkaidő, anyag és energia költségráfordításai is. Azok az erőfeszítések, amelyek világszerte az üsttéglák minőségének javítására irányultak, nem vezettek az üsttartósság 5 lényeges javulásához, költségesnek bizonyultak. Ezért a fejlesztési tevékenység egyre inkább a kézi, vagy gépi döngöléses (slingerezés) technológiák alkalmazása felé irányul. (D. V. Dudikov, D. Sz. Rubinszkij, M. L. Belman: Expenaticája 10 Sztalerszlivocsnik Kovsej nabivnoj fukarovkoj, Harkov 1962.) A Szovjetunióban a Krivojrogi és a Dnyepropetrovszki Kohászati tjzemekben alkalmaztak kézi döngöléses technológiát a természetes előfordulású csaszovjarszki tapadóho mok felhasználásával. ,Az NSzK-ban főleg a belgiumi természetes előfordulású ladelite elnevezésű tapadóhomokot használják üstbélelési célokra. [Gert König, Gerhard Horn „Stahl und Eisen" 89 (1969) Heft 20, Seite 1092/1105.] Az 20 utóbbi 3—4 évben elterjedtek a különböző gépi döngöléses eljárások is, melyeket az öntődékben már régóta használatos formahomokot röpítő berendezésekből (sandslinger) fejlesztettek ki. Legelterjedtebb a Badische Maschinenfabrik GmbH által kifejlesztett automatikus vezérlésű slingerező berendezés. Ilyen berendezéseket alkalmaznak többek között a salzgitteri és a duisburgi acélművekben is. Az acélüstök gépi döngölésénél főleg a belgiumi ladelite elnevezésű döngölő masszát alkalmazzák. A monolitikus üstbélési technológia egyre jobban elterjed a japán, holland, francia, angol, stb. kohászatban is. (Referatinszij Zsurnál, Metallurgija, Moszkva 1973. 3. sz.) Az eljárás akár döngöléssel, akár felszórással történik, monolit bélést ad, ezért a döngölő-25 30 35 massza tulajdonságaival szemben igen magas követelményeket állítanak. Az üstbélés döngöléses formában történő kivitelezésénél sablont kell alkalmazni és a döngölő masszát a sablon és az üstköpeny közé döngölik be, rendszerint pneumatikus döngölőszerszámok segítségével. Gépi felszórásnál a döngölőanyagot az üstköpeny és a sablon közé centrifuga-elvű röpítőfejes gépekkel szórják be. Mindkét eljárásnál az üstbélést 800 C°-ig hevítik és csak ezután helyezik az acélöntőüstöt üzembe. A tűzálló .bélésanyag így jellegénél fogva monolit szerkezetű résmentes bélést biztosít. A megfelelő döngölőmasszával előállított monolit szerkezetű üstbélés tartóssága nagyobb a téglával falazott üstök tartósságához viszonyítva, ezért úgy a döngöléses, mind pedig az ún. slingerezéses eljárással készített üstök üzemeltetési költsége lényegesen kisebb. A döngöléses technológiával készített üstbélés előnyeit a falazott üstökkel szemben a következőkben lehet összefoglalni: — monolitikus bélést biztosít, — tartóssága nagyobb a falazott üstök béléséhez viszonyítva, — az élettartam növelése lehetővé teszi az üstpark csökkentését, — bedolgozásához nem kell kőműves szakmunkás, a bedöngölést, vagy felszórást betanított munkások is el tudják végezni, — nem igényel nehéz fizikai munkát. A döngöléshez és felszóráshoz használt általában ismert tűzállóanyag összetételét (F. Härders és S. Kienov adatai alapján — „Tűzállóanyagok" D. V. fordítás 2. kötet 76. oldal — az 1. táblázatban) foglaltuk össze. 1. táblázat Döngölő homokok összetétele Lelőhely Geológiai kor SiQ2 A1 2 0 3 Fe 2 0 3 CaO MgO Alk. I. v. SK % % °/( o % % % % Linderhausen Harmadkor sov. 95,80 2,26 1,84 — 34 Linderhausen Harmadkor zsíros Daaden Oligocén Grüstadt Pliocén mosatlan Grüstadt Pliocén mosott Charleroi Pliocén belgiumi 89,10 6,25 1,35 0,2 92,56 5,92 0,52 — 2,4 30 65,76 23,61 1,06 0,2 0,3 1,72 7,6 — 99,57 0,17 0,02 0,2 39,20 6,36 1,94 0,1 0,5 1,9 30 2
