165531. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nagy szilárdságú, homogén és a hőmérséklet-ingadozásnak ellenálló üstbélés anyag előállítására
5 165531 6 A külföldről származó anyagok összetételét a 2. és 3. táblázat tartalmazza. F. Härders és S. Kienow közlése szerint — „Tűzállóanyagok" D. V. fordítás 2 kötet 75. oldal — a ladelit döngölőanyag agyagásványa Fireclay típusú. Nyugat-Európában leginkább a Belgiumban található ladelit elnevezésű, természetes előfordulású homokot alkalmazzák. Ezeknek a részben természetes, részben szintetikus anyagoknak az alkalmazásánál a következő hiányosságok -mutatkoznak: 2. táblázat Különböző származású döngölőanyagok kémiai összetétele Alkotók Ladelit Rhenalit Fricosil Silikol Si02 85,79 85,55 87,17 85,41 Ai2 0 3 9,71 6,92 5,85 8,48 Ti02 0,98 0,48 0,30 0,96 Fe2 0 3 2,37 1,86 2,00 0,29 CaO 0,58 0,85 0,46 0,53 MgO 0,43 0,51 0,53 0,52 K2 0 0,40 0,72 — nyom. Na2 0 0,02 0,22 — nyom. Izz. v. 3,18 — — 4,16 pH ért. 5,00 — — 7,00 SK 30/31 30/31 30/31 30/31 3. táblázat Ásványi összetétel Ladelit Rhenalit Fricosil Silikol 10 15 20 25 30 35 40 Montmorillonit — — 3 — 45 Iliit 3 2 3 4 Kaolinit 12 9 8 20 50 Kvarc 74 76 82 68 Földpát Röntgen amorf 11 2 11 8 55 — alkalmazásakor a béles munkazonájaban dusulások és bemaródások keletkeznek, mert nem egynemű összetételű, — bedolgozása után rétegződése és szövetszerkezet sűrűsége változó, mivel nedvességtartalma nem egyenletes, — nagy nedvességtartalma miatt tárolása 10 C°-os hőmérsékletet igényel, így télen fágyás veszélye nélkül nem tárolható, — száradás utáni szilárdsága viszonylag kicsi. A leírtak következményeként alkalmazása esetén 40% tartósságingadozás jelentkezik. A találmány alkalmas a felsorolt hátrányok kiküszöbölésére, illetve minimálisra való csökkentésére. A találmány szerint készített anyagban az üstbélés munkazónájában igen kedvező szerkezeti változasok játszódnak le, amelyek újszerűek, és olyan tulajdonságot kölcsönöznek az anyagnak, hogy az a gyakorlati igénybevételnek jól megfelel. A hatóanyag a kvarcszemcse felületén szilárd szövetszerkezetű anyagot, hoz létre. A keverék anyag ásványi összetétele az igénybevétel során változik és olyan ásványok jönnek létre, amelyek a nyers keverékanyagban nem voltak kimutathatók (tridimit, kristobalit és meglepően spinel) és amelyek egyúttal előnyös tulajdonságot kölcsönöznek a bélésanyagnak. Elősegítik ezt a nyerskeverék anyagban levő és a bauxittal bevitt hematit, goethit, bömit gipsit ásványok. Az üstbélés belső része pórusosabb, amiben a bezárt levegő alacsonyabb hővezető képessége biztosítja a jobb szigetelőképességet. Ezen eljárással készített üstbélésanyag előnyei a természetes döngölőanyagokkal, illetve a téglafalazatokkal készített üstbéléshez viszonyítva az alábbiakban foglalhatók össze: — Nagy tartósságot biztosít, ezért csökkenthető az üstök száma. Kísérletek szerint az öntések száma 20 fölé is növelhető. — A massza összetétele szabályozható, a minőség egyenletessége jobban ellenőrizhető, a bányatermékeknél mutatkozó inhomogenitás a keverés • alkalmazhatóságával kiküszöbölhető, ami a monolit bélésanyagok előállításánál elengedhetetlen feltétel. — Felhasználásánál egyenlőtlen bemaródások, dúsulások, illetve pattogzások nem keletkeznek. — A találmány szerinti hatóanyag külön is szállítható, mivel az egyes összetevők őrle-5 — alkalmazásakor a bélés munkazónájában dúsulások és bemaródások keletkeznek, mert nem egynemű összetételű, ' — bedolgozása után rétegződése és szövetszerkezet sűrűsége változó, mivel nedvességtar-10 talma nem egyenletes, — nagy nedvességtartalma miatt tárolása 10 C°-os hőmérsékletet igényel, így télen fágyás veszélye nélkül nem tárolható, — száradás utáni szilárdsága viszonylag kicsi. 15 A leírtak következményeként alkalmazása esetén 40% tartósságingadozás jelentkezik. A találmány alkalmas a felsorolt hátrányok kiküszöbölésére, illetve minimálisra való csök-20 kentésére. A találmány szerint készített anyagban az üstbélés munkazónájában igen kedvező szerkezeti változasok játszódnak le, amelyek újszerűek, és olyan tulajdonságot kölcsönöznek az anyagnak, hogy az a gyakorlati igénybevételnek 25 jól megfelel. A hatóanyag a kvarcszemcse felületén szilárd szövetszerkezetű anyagot, hoz létre. A keverék anyag ásványi összetétele az igénybevétel során változik és olyan ásványok jönnek létre, amelyek a nyers keverékanyagban 30 nem voltak kimutathatók (tridimit, kristobalit és meglepően spinel) és amelyek egyúttal előnyös tulajdonságot kölcsönöznek a bélésanyagnak. Elősegítik ezt a nyerskeverék anyagban levő és a bauxittal bevitt hematit, goethit, bö-35 mit gipsit ásványok. Az üstbélés belső része pórusosabb, amiben a bezárt levegő alacsonyabb hővezető képessége biztosítja a jobb szigetelőképességet. Ezen eljárással készített üstbélésanyag előnyei a ter-40 mészetes döngölőanyagokkal, illetve a téglafalazatokkal készített üstbéléshez viszonyítva az alábbiakban foglalhatók össze: — Nagy tartósságot biztosít, ezért csökkenthető 45 az üstök száma. Kísérletek szerint az öntések száma 20 fölé is növelhető. — A massza összetétele szabályozható, a minőség egyenletessége jobban ellenőrizhető, a bányatermékeknél mutatkozó inhomogenitás 50 a keverés • alkalmazhatóságával kiküszöbölhető, ami a monolit bélésanyagok előállításánál elengedhetetlen feltétel. — Felhasználásánál egyenlőtlen bemaródások, dúsulások, illetve pattogzások nem keletkez-55 nek. — A találmány szerinti hatóanyag külön is szállítható, mivel az egyes összetevők őrlemény formájában 200 mikronnál kisebb szemszerkezetben és mintegy 10%-nál keve-60 sebb víztartalommal kerülhetnek előállításra, illetve forgalmazásra. — Ez lehetővé teszi, hogy a hatóanyagot homokkal, vagy homoktartalmú agyaggal a helyszínen a megkívánt arányban —esetünk-65 ben 75% homokot, 25% hatóanyagot — ösz-3
