165521. lajstromszámú szabadalom • Kombinált hűtőberendezés áramló közeg szabályozható visszahűtésére levegővel és hűtővízzel

3 165521 4 mérséklete vagy nedvességtartalma kisebb, vagy pedig az elvonandó hőmennyiség csökken, akkor a hűtőberendezés hoteljesítményét (hűtőteljesítményét) is megfelelően csökkenteni kell. Mivel a kombinált hűtőberendezések részben léghűtőként, részben pedig nedves hűtőként működnek, célszerű, ha a hőteljesítményt az elgőzölögtetés mérséklésével csökkentik. Ily módon a hűtőberendezés vízfogyasztása is csökken. Az elgőzölögtetés szabályozása azért is célszerű, mert a hűtőberendezésekkel társított hűtőtornyokat újabban acélszerkezetekként alakítják ki, mert ez az építésmód bizonyult a leggazdaságosabbnak. Merőben léghűtésű hűtőkkel felszerelt hűtőtornyoknál az acélszerkezet korrózióját teljesen el lehet kerülni, ha az acélból készült részek a hűtőtorony héjazatán belül esnek, mert ekkor * csak száraz, meleg levegővel jutnak érintkezésbe. Kombinált hűtésű hűtőtornyoknál a hűtő külső felületének permetezésekor nagy nedvességtartalmú levegő juthat a torony belsejébe. A korrózió elkerülése végett permetezést célszerűen csak olyan mértékben alkalmaznak, ameddig a hűtőtorony hőteljesítményének (hűtőteljesítményének) biztosítása végett erre szükség van. Találmányunkkal olyan kombinált hűtőberendezés létesítése a célunk, amelynél csak annyi vizet gőzölögtetünk el, .amennyinek elgőzölögtetése a hűtéshez szükséges, acélszerkezetes hűtőtornyok korrózióját pedig lehetőleg kiküszöböljük. A megoldandó feladatot tehát abban jelölhetjük' meg, hogy a léghűtés és a permetező hűtés viszonyát szabályozhassuk, ugyanakkor pedig biztosítsuk, hogy a léghűtéshez bevezetett levegő a hűtőberendezéssel társított hűtőtorony belső felülete mentén áramoljék. Ezt a találmány értelmében azzal érjük el, ihogy olyan hűtőket alkalmazunk, amelyeknek porlasztó fúvókákon át permetezhető léghűtésű hűtőik vannak. A találmány maga abban van, hogy a porlasztó fúvókák különböző szinteken vannak elrendezve és szintenként saját zárószervekkel vannak ellátva. Ha a hűtővíz valamennyi szinten beáramlik, a hűtőberendezés permetező hűtőként dolgozik. Ha viszont valamennyi vízbevezető helyet lezárjuk, száraz hűtőberendezéshez jutunk. A hűtő részbeni permetezésével a kétféle hűtési mód tetszőlegesen kombinálható. Nevezetesen, ha a porlasztó fúvókákat lefelé irányuló sorrendben egymás után kikapcsoljuk, a hűtő legfelső szakasza léghűtőként kezd működni, úgyhogy ekkor a hűtőtorony belső oldalát száraz levegő éri, aminek következtében — mint említettük — a hűtőtorony acélszerkezetének korrózióját eleve megakadályozzuk. Ha a legfelső szinten elrendezett porlasztó fúvókák mélyebben vannak, mint a léghűtő legfelső szakasza, akkor a hűtők legfelső szakasza valamennyi porlasztó fúvóka * bekapcsolásakor is üzemben száraz marad. Ez egyben azt jelenti, hogy a hűtőtorony belső oldalát mindig száraz levegő éri és így az acélszerkezet említett korróziója még teljes nedves üzem esetén is el van hárítva. Ilyen esetben egyébként célszerű, ha a legfelső szinten elrendezett porlasztó fúvókák a hűtő szerkezeti magasságának egynegyedével vannak mélyebben, mint a hűtők legfelső szakasza. Kísérleteink szerint ugyanis a védő légréteg kialakítása ekkor mintegy önműködően biztosítva van. A hűtőberendezés önműködően is szabályozható. Evégből a hűtők visszatérő vezetékébe hőérzékelőt iktathatunk, amely a porlasztó fúvókák zárószerveivel ezeket az érzékelt hőmérséklet növekedésével alulról felfelé irányuló sorrendben egymás után nyitó, illetőleg az érzékelt hőmérséklet csökkenésekor fordított sorrendben záró szervoszerkezeten át van összekötve. Á porlasztó fúvókákat tápláló hűtővizet több szivattyú is szállíthatja, amelyek mindegyike a porlasztó fúvókák más-más szintjénél van társítva, amikor is a szivattyúk együttes teljesítménye valamennyi porlasztó fúvóka együttes nyomásigényének megfelelően van megválasztva. Ez azt jelenti, hogy ha valamennyi szivatytyú egyidejűleg működik, mindegyik porlasztó fúvóka nyomás alá kerül. Ha viszont egy vagy. több szivattyú áll, a víznyomás csökken, úgyhogy a magasabban fekvő porlasztó fúvókák az üzemben tartott szivattyúk számának megfelelően kikapcsolódnak. A találmány további részleteit a rajz alapján ismertetjük, amelynek 1—5. ábrái ismert hűtőberendezés, illetőleg a találmány szerinti hűtőberendezés különféle példaként! kiviteli alakjának egy-egy kapcsolási vázlatát tüntetik fel. A rajzon azonos hivatkozási számok hasonló részleteket jelölnek. Amint az 1. ábrán látható, természetes léghuzatú 1 hűtőtorony kerülete mentén önmagában ismert módon 2 léghűtők vannak elrendezve. A» 2 léghűtőknek bordás 3 csöveik vannak, amelyek 4 csővezetékkel vannak összekötve. A hűtendő vagy kondenzálandó áramló közeg ezen át jut a 1 léghűtőkbe. A bordás 3 csövekben lehűlt vagy kondenzált áramig közeg a hűtők 5 visszatérő vezetékén át távozik. A 2 hűtők külső felületét 6 porlasztó fúvókákon át vízzel permetezhetjük, amely 7 nyilak irányában a hűtőbordákon lecsöpög, miközben egy része elgőzölög. A víz megmaradó része a 2 hűtők alatt elrendezett 8 medencében gyülemlik össze, ahonnan a vizet '9 szivattyú a 6 porlasztó fúvókákhoz szállítja vissza. Az elgőzölgött vízmennyiséget 10 vezetéken át bevezetett vízzel pótoljuk. A hűtőlevegő a hűtőbordákon rézsútosan felfelé áramlik, amint ezt 11 nyíl jelzi. A levegő a nedves hűtőbordákkal érintkezve felmelegszik, miközben nedvességtartalma is nő, ami a hűtőben áramló közeg melegtartalmának csökkenéséivel jár. Az 1 hűtőtorony belsejébe áramló levegő hőmérséklete és nedvességtartalma nagyobb, mint a hűtőtornyot környező atmoszférikus levegőé, úgyhogy fajsúlya is viszonylag 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2