165521. lajstromszámú szabadalom • Kombinált hűtőberendezés áramló közeg szabályozható visszahűtésére levegővel és hűtővízzel

165521 6 kisebb. E fajsúly különbség hatására a hűtők külső és belső oldala között állandó nyomáskülönbség lép fel, .amely a torony belsején át állandó légáramlást tart fenn. Ebben az ismert elrendezésben példaként természetes léghuzamú hűtőtornyot alkalmaztunk. Természetesen az,ilyen jellegű hűtés olyan berendezésekben is megvalósítható, ahol a levegő áramlását például ventillátorral tartjuk fenn. Az ismert, illetőleg a találmány szerinti hűtőberendezések közötti különbségek a találmány szerinti hűtőberendezés 2. ábra szerinti példakénti kiviteli alakjából tűnnek ki, ahol a találmány szerinti .hűtőberendezés elvi elrendezése van kidomborítva. Amint a rajzból látható, a porlasztó fúvókák itt három különféle szintre elosztva vannak elrendezve, amikor.is csoportonként 12, 13, illetőleg 14 elosztó esővel vannak összekötve. Az elosztó csövekbe 15, 16, illetőleg 17 elzárószervek vannak iktatva, amelyekkel az elosztó csöveket egymástól függetlenül egyenként zárhatjuk, illetőleg nyithatjuk. A 8 medencében összegyülemlett vizet tehát három különböző szinten permetezhetjük a 2 hűtők külső felületére. A 2. ábra szerinti példaként! kiviteli alak működésmódja a következő: Ha maximális hűtőteljesítményre van szükség, valamennyi 15, 16 és 17 zárószerv nyitva van. Ez azt jelenti, hogy a 2 hűtők teljes felületét nedvesítjük. Ha a hűtőteljesítmény csökken, előbb a 15 zárószervet zárjuk. Ennek következtében a 2 hűtőknek a 12 és 13 elosztó csövek közötti legfelső szakasza száraz marad és léghűtőként működik. A 13 elosztó cső alatti szakaszban a 2 hűtők felülete nedvesítve van, úgyhogy elgőzölgés is okoz melegelvonást. A hőteljesítmény (hűtőteljesítmény) további csökkentése végett a 16 zárószervet is zárjuk és ezzel a 2 hűtők nedvesített felületének fokozatos csökkentésében egy lépéssel továbbmegyünk. Végül szükség esetén a 17 zárószervet is zárjuk, amikor is a 2 hűtők külső felületének nedvesítése teljesen elmarad és a hűtőberendezés merőben léghűtőként működik. A 2. ábrán olyan esetét tüntettünk fel, ahol a legfelső zárószerv zárva van, úgyhogy a hűtők legfelső szakasza léghűtőként működik. Láthatjuk azt is,, hogy az 1 hűtőtoronyba áramló levegő két részáramot alkot. Az egyik 18 részáram olyan réteget alkot, amelynek nedvességtartalma kisebb, de hőmérséklete nagyobb, mint a környező levegőé. A másik 19 részáram nagy nedvességtartalmú és a környező levegőt meghaladó hőmérsékletű belső mag, amelynek hőmérséklete azonban 'kisebb, mint a 18 részáram hőmérséklete. Látható végül, hogy az 1 hűtőtorony acélszerkezetes részeit a kis nedvességtartalmú meleg 18 részáram súrolja. Minthogy a 18 részáram hőmérséklete nagyobb, fajsúlya viszont kisebb,. mint a 19 részáram megfelelő értékei, nem áll fenn a veszélye annak, hogy a két 18 és 19 részáram egymással keveredik. Ily módon az 1 hűtőtorony szerkezeti részei a leírt üzemállapotban a nedves levegő okozta korrózióval szemben 'hatásosan védve vannak. Csak a hoteljesítmény '(hűtőteljesítmény) biztosításához szükséges vízmennyiség kerül elgőzölögtetésre. A 3. ábra szerinti példakén ti kiviteli alak abban különbözik az előzőktől, hogy a porlasztó fúvókák legfelső sora a 2 hűtők tetőpontjánál mélyebben helyezkedik el. A 2 hűtők legfelső szakasza így üzemben még akkor is száraz marad, ha a legfelső 6 porlasztó fúvókák is üzemelnek. Ennek következtében az 1 hűtőtorony belsejében a védőréteget alkotó 18 részárain bármilyen üzemállapotban kialakul. A hűtőberendezés hőteljesítményének (hűtőteljesítményének) csökkentését itt is azzal érjük el, hogy a 6 porlasztó fúvókák csoportjait lefelé irányuló sorrendben kikapcsoljuk. A 4. ábra szerinti példakénti kiviteli alak esetén a hűtőberendezésből távozó áramló közeg hőmérsékletét meghatározott értékhatárok között tartjuk. Evégből az 5 visszatérő vezetékbe 20 hőérzékélő van iktatva, amely a 12, 13, illetőleg 14 elosztó csövekben elrendezett 15, 16, illetőleg 17 zárószérvekkel dolgozik együtt, amelyeket a visiszahűtött áramló közeg hőmérsékletének csökkenésekor a már leírt módon a zárás értelmében, illetőleg a hőmérséklet növekedésekor fordított sorrendben a nyitás értelmében csoportonként működtet. A kapcsolatot a 20 hőérzékélő és a 15, 16 és 17 zárószervek között a 4. ábrán szaggatott vonalakkal jelképezett szervoszerkezet biztosítja. Ennek részletei a szakértő számára kézenfekvők és ezért nem igényelnek részletes tárgyalást. Az önműködő szabályozás lehetővé teszi, hogy a visszahűtött áramló közeg 'hőmérsékletét az 1 hűtőtorony hőteljesítményével meghatározott keretek között állandó értéken tartsuk. Az 5. ábrán oly példakénti kiviteli alakot tüntettünk fel, amelynél a 2 hűtők külső felületének nedvesítéséhez szükséges vizet egynél több szivattyú szállítja. Az ábrázolt példakénti kiviteli alak esetén három 9a, 9b és 9c szivattyút alkalmaztunk. A hűtőberendezést mármost úgy méretezzük, tiogy valamennyi 6 porlasztó fúvóka üzemeltetéséhez valamennyi 9a, 9b és 9c szivattyú üzemelésére szükség legyen. Az 1 hűtőtorony hőteljesítményének csökkentése végett ekkor elegendő, ha a 9a, 9b és 9c szivattyúkat egymás után kiiktatjuk, amikor is a 12, 13, illetőleg 14 elosztó vezetékekben uralkodó nyomás úgy csökken, hogy a 6 porlasztó fúvókák csoportjai lefelé irányuló sorrendben az üzemből egymás után kiválnak. Evégből a szivattyú hidraulikus jellemzőit (karakterisztikáit) úgy választjuk meg, hogy valamennyi szivattyú egyidejű üzemében valamennyi porlasztó fúvóka nyomás alá kerüljön, egy vagy több szivattyú megállításakor viszont a víznyomás csökkenjen és így a magasabban elrendezett porlasztó fúvókák a járatott szivattyúk számának függvényében víz nélkül maradjanak. 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3