165461. lajstromszámú szabadalom • Berendezés gázt vagy ömlesztett fémet tartalmazó 700 C fok fölötti hőmérsékletű folyadékok oxigéntartalmának meghatározására

165461 kiképzett több érintkező gyűrűje van. és az érint­kező gyűrűk — a csatlakozó hüvellyel együtt — tartóhoz erősített, szigetelőanyagú csatlakozó révén vannak tartva. A találmány szerinti berendezést részleteiben a rajzokon vázolt példaképpeni kiviteli alakok­kal kapcsolatban ismertetjük. Az 1. ábra a találmány szerinti berendezés egy példaképpeni kiviteli alakjának hosszmetsze­te, részben nézete. A 2. ábra a berendezés egy további példakép­peni kiviteli alakjának 1. ábrán vázolthoz ha­sonló metszete, ennél az ábránál azonban a be­rendezés felső részét és regisztráló készülékhez való csatlakozását nem tüntettük fel. A 3. ábra a 2. ábrán feltüntetett III—III vo­nal menti metszet, amely a berendezésnek csak egy részét szemlélteti. A4, ábra a 2. ábrán feltüntetett IV—IV vo­nal menti metszet. Az 5. ábra a találmány szerinti berendezés egy harmadik példaképpeni kiviteli alakjának alsó részét metszetben mutatja. Az 1. ábrán a találmány szerinti berendezés 2 érzékelő egysége vázlatosan van feltüntetve. Az érzékelő egységnek 4 teste van, amely hőnek és hőlökésnek ellenálló tűzálló anyagból, például öntött alumíniumoxidból készíthető. A 4 testen első hosszirányú 6 nyílás nyúlik végig, és e nyí­lásban első 8 cső van, ajmelynek egyik vége az ömlesztett acélba vagy más L folyadékba nyú­lik. A 8 cső valamilyen elektromosan szigetelő anyagból, például ömlesztett kovaföldből, szilí­ciumdioxidból készül. A 10 elektrolittárcsa szilárd test, melynek anyaga 3—10 súlyszázalék CaO-ot tartalmazó 7xO% Az elektrolittárcsa a 8 cső bel­ső oldalához van forrasztva. A 10 elektrnlittár­csa tetejére porított Cr-ból és Cr2C>3-ból álló ke­verék alakjában 12 vonatkozási elektród van he­lyezve, amely érintkezik a 8 csövön keresztül a 4 test végén túlnyúló 14 rúd végével. A 14 rúd elektromos áramot vezető anyagból, előnyösen molibdénből készül. A 6 nyílás mellett és ezzel párhuzamosan a 4 testen második, hosszirányú 16 nyílás nyúlik keresztül. A 16 nyíláson egy, a 8 csőhöz hasonló 18 cső nyúlik végig, amelyben a 14 rúd anyagával azonos anyagú 20 rúd van. A 10 elektrolittárcsa kerületét tűzálló 22 burko­lat fedi. A 20 rúd egyik végének kerületét egy hasonló 24 burkolat fedi. E burkolatok megaka­dályozzák az elektrolittárcsa és rúd túlságosan gyors bomlását, elporladását, A 10 elektrolittár­csa és 20 rúd végfelületén nincs burkolat. A bur­kolat anyaga előnyösen ugyanolyan összetételű, mint a 4 test anyaga. A 6 és 16 nyílások mellett és ezekkel párhuza­mosan egy harmadik hosszirányú 26 nyílás is van a 4 testben, azonban ez nem nyúlik végig a 4 test teljes hosszán. A 26 nyílásban szigetelő anyagból, például ömlesztett szilíciumoxidból vagy kvarcból készített, zárt végű 28 cső van, amelybe két nyílással ellátott tűzálló 30 védő­cső van behelyezve a hőelem vezetékei számára. Megömlesztett acélhoz való alkalmazás esetén a X\ hőelem előnyösen szabványos Pt, Pt + 10% Rh típusú. A hőelem vezetékeinek felső végei epoxigyantával vagy más áthatolhatatlan, elekt­romosan, szigetelő kötőanyaggal vannak bevonva és hőelemeknél szokásos 34 csatlakozóvégekként 5 vannak meghajlítva. A 14 és 20 rudak felső vé­gei is 14T és 20T csatlakozóvégekként szolgál­nak. Az érzékelő egységet előnyösen a következő módon készítjük: 10 A 10 elektrolittárcsát a 8 cső végében helyez­zük el. A cső végét olyan hőmérsékletre hevít­jük, amelynél ez kilágyul, plasztikussá válik és a 10 elektrolittárcsa palástfelületét körülfogja. Hűlés folyamán a 8 cső megömlött szilíciumdi­j5 oxid anyaga a 1)0 elektrolittárcsa körül szoros tömítést hoz létre úgy, hogy bemerítés folyamán az acél beszivárgását megakadályozza. Ha ez kí­vánatos, egy kis átmérőjű, zárt végű, elektrolit­anyagból készített cső helyettesíthető a 8 cső és 2© 10 elektrolittárcsa helyébe. A 12 vonatkozási elektród anyagát ezután a 8 csőbe csömöszöljük, döngöljük, és a 14 rudat úgy helyezzük a csőbe, hogy a 12 vonatkozási elektród anyagával érint­kezzen. A 20 rudat behelyezzük a 16 nyílásba, és g- a 28 csövet, 32 hőelemet és 34 csatlakozói'égeket szerelvényegységgé szereljük össze. Ezután mindhárom csőszerelvényt egy öntőüregbe he­lyezzük és ezeket megfelelő tartószerkezet révén egymással és az öntőüreg tengelyével lényegében 3Q párhuzamos helyzetben tartjuk. Ezt követően tűzállóanyag-részecskéket és kötővegyszer-ré­szecskéket vízzel zaggyá keverünk, a keveréket az öntőüregbe, a beállított csőszerelvények köré öntjük, mindaddig, amíg az öntőüreg meg nem 35 telik. A csőszerelvényeknek azok a végei, ame­lyeknek az ömlesztett fémmel érintkezni kell, az öntőüreg egyik végéből körülbelül 19 mm hosz­szon állnak ki. E végeket zagy nem borítja. A csőszerelvények, illetve szerkezetrészek másik 40 vége szintén kinyúlik az öntőüreg szemben levő végéből, és zagy ezeket a végeket sem borítja. A zagyból egy kis mennyiséget a 10 elektrolit­tárcsa kinyúló részének és a 8 cső végének olda­lára kenünk. Az elektrolittárcsa végfelülete 45 nincs zaggyal fedve. A 20 rúdnak ömlesztett acéllal érintkező része is tűzálló zaggyal van fed­ve, kivéve a rúd végének felületét. Miután a kötő vegyszer a zagyban levő tűz­álló szemcsékkel tömör, kemény testté állt ösz-50 sze, az öntvényt az öntőüregből eltávolítjuk és az öntvényt egy sorozat szárítási műveletnek vetjük alá, minek eredményeként a tűzálló test egyre szilárdabbá válik. Tűzálló öntvényanyag­ként előnyösen használható a kereskedelemben 55 CASTOLAST G néven ismert anyag. Ennek ke­zelési, alakítási és szárítási technológiája jól is­mert. Előnyös, ha a 2 érzékelő egység részeinek vé­geit — amelyek a 4 test alá nyúlnak — 40 és 42 60 acélsapkákkal fedjük be. A 42 acélsapka körül­fogja a 40 acélsapkát és a 4 test végét is. A fo­lyékony acél a sapkákat megolvasztja. Az acél­sapkák időlegesen megvédik az elektrolittárcsát bemerülés folyamán a salak által való szennye-65 ződéstől, és megvédik az egész érzékelő egységet

Next

/
Oldalképek
Tartalom