165455. lajstromszámú szabadalom • Eljárás félvezető anyagok adalékanyag koncentrációjának gyors meghatározására és kapcsolási elrendezés az eljárás foganatosítására

165455 tására keletkezik. Tekintettel arra, hogy az elő­feszültség változtatásával a kiürített réteg szé­lének helyzete tág határok között változtatható, ezért a találmány szerinti eljárással a félvezető anyag belsejében az adalékanyag-koncentráció az átmenettől való távolság függvényében köz­vetlen méréssel meghatározható. A találmány szerinti eljárás a következő. A vizsgálandó félvezető szeleten egyenirányító át­menetet hozunk létre. Ennek záróirányú előfe­szítésével az átmenet mentén töltéshordozókból kiürített réteget állítunk elő. Ezt mutatja vázla­tosan az 1. ábra. Ebben a vízszintes tengelyre a vizsgálandó félvezető szelet felületére merőle­gesen mért x távolságot, míg a függőleges ten­gelyre az adalékanyag-koncentrációt rajzoltuk , fel. Egy U0 nagyságú záróirányú egyenáramú előfeszültség x0 mélységig hoz létre kiürített ré­teget. Az. x0 helyen az adalékanyag koncentrációja n0 nagyságú. Feltesszük, hogy a félvezetős átfo­lyó nagyfrekvenciás áram hatására a kiürített réteg széle az 1. ábrán jelölt módon közelítőleg x0 —d és x„ -f-d határok között co frekvenciás ütemben mozog. Feltesszük, hogy az amplitúdó modulált nagyfrekvenciás áram időfüggése i(t) = 1(1 + msinHJcosot, ahol I az átmeneten folyó <w frekvenciás áram amplitúdója, >' az m frekvenciánál lényegesen ki­sebb moduláló frekvencia, m a modulációs mély­ség. A modulálatlan nagyfrekvenciás esetet m = 0 helyettesítéssel kapjuk meg. Mivel ez az áram a mindenkori kiürített ré­tegben jelenlevő tértöltés idő szerinti differen­ciálásával nyerhető, ezért az áram a kiürített réteg szélének mozgásával egyértelmű kapcso­latban van. Ezen-a módon kimutatható, hogy-» kiürített réteg szélének mozgását jó közelítéssel az x(t) = x0 + - — (1 -f- msin>>t)sinwt Aqwn,-, függvény írja le. ahol q az elektrontöltés, A az átmenet keresztmetszete. Kimutatható, hogy a kiürített réteg két széle közt fellépő feszültségnek a nagyfrekvenciás áram miatt a nyugalmi értéktől való eltérése jó közelítéssel így írható: U(t) x(t) xnn dx. ahol c a félvezető dielektromos állandója. Az in­tegrálás elvégzése után egy egyenfeszültségű és több különböző frekvenciájú váltófeszültség­komponenst kapunk: ., Ezek közül az egyenfeszültségű komponens: AU = Í'(Aar)^n:(1+ -f) venciás kompo .V A» J n0 A v frekvenciás komponens: 1 U>'. = msin>'t. Az w frekvenciás komponens: 1 l[ ' ; • - ! U«> = A x 0 (l -f-msini't)sin"4. Ebből látható, hogy ha az I áramamplitúdót állandó értéken tartjuk, akkor U« amplitúdója egyenesen arányos az U0 előfeszültséghez tartozó x0 kiürített rétegszélességgel, és mind AÚ, mind 10 Uv amplitúdója fordítva arányos az adalékanyag koncentrációjának x0 helyen felvett n 0 értéké­vel. Ha változtatjuk az U^ előfeszültséget, akkor a változó x0 helyeken' megmérhető a megfelelő koncentráció. .....'. 15 A találmány szerinti eljárás egyik változatá­nál AU, másik változatánál U" használható fel a koncentráció méréséhez. . ....:. A találmány egy másik változatánál két nagy­frekvenciás, konstans áramú generátor wt és <JH 20 frekvenciás áramát egyidejűleg folyatjuk át az átmeneten. Ekkor az átmeneten levő feszültség­nek (o\ + et>2 ) összeg-, illetve különbségi frek­venciás komponense is lesz, amelyeknek U^ amplitúdója fentiekhez teljesen hasonló gondo-25 latmenet alapján fordítva arányos a kiürített ré­teg szélén levő adalékanyag-koncentrációval. Ennek az eljárásnak a többi adalékanyag-kon­centráció meghatározási módszerhez viszonyítva az az előnye,,hogy nincs.szükség nagy pontossá-30 gú kapacitásmérésre és hosszadalmas számítá­sokra, hanem a szolgáltatott eredmény közvet­lenül a keresett koncentrációban kalibrálható és regisztráló berendezéssel felrajzolható. Ezen kí­vül az eljárás roncsolásmentes vizsgálatot tesz 35 lehetővé, mert az egyenirányító átmenetnek a felületről való eltávolítása után a félvezető anyag további gyártási célokra felhasználható marad. A találmányban leírt eljárás alapján működő automatikus mérőeszköz egy lehetséges megol-40 dása látható a 2. ábrán. Az 1 vizsgálandó félve­. zető szeleten kialakított i2 egyenirányító átmene­ten keresztül a 6 nagyfrekvenciás generátor <o frekvenciájú modulálatlan, vagy v frekvenciával modulált váltóáramot juttat át. A 7 amplitúdó^ 45 állandóságot biztosító.-áramkör biztosítja, hogy az áram • amplitúdója állandó I értékű legyen. A 3~feszültség-generátorlból a & elválasztó fokozaton keresztül az egyenirányító átmenetre lassan vál­tozó záróirányú előfeszültséget adunk. 50 Az egyenirányító átmeneten fellépő » frek­venciás feszültség a-8 m frekvenciás erősítő és egyenirányító áramkörre jut és ez az egyenirá­nyított jelet az 5 regisztráló berendezés (oszcil­loszkóp, X—Y író stb.) egyik kitérítő rendszeré-55 re adja. A 4 kisfrekvenciás erősítő áramkör a 9 elválasztó fokozat sarkain fellépő, a 3 generátor jelének ütemében változó feszültségkomponenst erősíti,- illetve ha a nagyfrekvenciás áram modu­lált, akkor a v frekvenciás U feszültség-összete-60 .vöt erősíti és egyenirányítja. A 4 kisfrekvenciás erősítő áramkör kimenő jelét az 5 regisztráló be­rendezés másik kitérítő rendszerére adjuk. A találmány szerinti mérőberendezés egy má­sik lehetséges kiviteli alakját a 3. ábra mutatja. 65 Itt két. «>j és <»2 frekvenciájú nagyfrekvenciás

Next

/
Oldalképek
Tartalom