165437. lajstromszámú szabadalom • Gépjármű-légabroncsköpeny, valamint eljárás és berendezés annak előállítására

165437 nak két mozzanatát mutatja be a találmány szerinti berendezés egy kiviteli példáján, á 3. ábra az 1. és 2. ábrán ábrázolt berendezés módosított változata, a 4. és 5. ábra ismét két előállítási állapotot ábrázol egy további kiviteli alakkal kapcsolatosan és a 6. ábra a 4. és 5. ábrán bemutatott berendezés módosított változatának metszete, a 7. ábra pedig a 6. ábra szerinti berendezés egy részének távlati képe. Végül a 8. ábra a találmány szerint előálh'tott kerékabroncs metszete. Rátérve a rajzokra, láthatjuk, hogy az 1. és 2. ábrán bemutatott példán az üreges öntőformát a kerékabroncs külső oldalfelületeinél az 1 és 2 oldalfalak, a futófelület részére pedig a gyűrűs 3 körfal alkotják. Az 1, 2 oldalfalak és a 3 körfal között van elrendezve a 4 magrész. Az 1, 2 oldalfalak el vannak látva a vállrész táján a kerékabroncs tengelye körül körben kialakított 5 és 6 kamrákkal. Az 5 és 6 kamrákban vannak ejhelyezve a 7 öntési üreg felé axiális irányban mozgatható 8 és 9 dugattyúk. A 8 és 9 dugattyúk 10 és 11 felülete úgy van kialakítva, hogy az öntési üreg falát képezze. Az eljárás kezdetén a 7 öntési üregbe elhelyezzük a 12 futófelületet és a 13, 14 peremszálat, amelyeknek rögzítésére bármely ismert és itt nem ábrázolt rögzítőelemet alkalmazhatunk. Mint leginkább az 1. ábrán látható, most elhelyezzük a 15 öntési anyagot, amelynek a kerületi irányban párhuzamosított szálai vannak. Ezután a 8 és 9 dugattyúkat befelé mozgatjuk a 7 öntési üreg irányában, úgy, hogy az 5 és 6 kamrákban levő anyag — mint az a 2. ábrán látható — az öntési üreg 16 és 17 oldalfaltartományába áramlik. Ez alatt az úgynevezett áramoltatási művelet alatt a szálak az oldalfal térségében átrendeződnek, és az áramoltatási művelet következtében végül is lényegileg sugárirányú helyzetet vesznek fel. A 4 magrészen kialakított 18 barázdák az áramlás irányának biztosítását szolgálják. A vállrészeknél a szálak az áramoltatási művelet után általában rendszertelen irányúak, úay. hogy ezáltal jó átmeneti övezetet nyerünk. A 15 anyagnak a futófelület térségében levő része nincs alávetve az áramoltatásnak, úgy, hogy itt a szálak kerületi iránya nem változik meg. A 3. ábrán bemutatott berendezés szerkezetileg hasonlít az 1. és 2. ábrán bemutatott berendezéséhez. Mégis ebben az elrendezésben hozzájön a kerékabroncs pereme térségéhez csatlakozóan a két kerületi irányban elmozgatható 19 és 20 gyűrűtest az öntőformához. Az áramoltatási művelet alatt vagy azután a két 19 és 20 gy"rűtestet forgó mozgásba hozzuk úgy, hogy a kerékabroncs pereménél levő anyag is elmozog kerületi irányban, és ezáltal a peremtérségben levő szálak is ebben az irányban rendeződnek. Megfelelő, így párhuzamosított szálak esetén az előbbiekben említett peremszálat el lehet hagyni. A berendezésnek a 4. és 5. ábrán ábrázolt kiviteli alakjánál a 21 és 22 oldalfalak a kerékabroncs pereme táján a 23 és 24 kamrákkal vannak ellátva. Ezekben a kamrákban, amelyek megfelelnek az 1. és 2. ábrán ismertetett berendezés 5 és 6 kamráinak, mozognak a 25 és 26 dugattyúk. 5 Ahogy a 4. ábrán láthatjuk, a 12 futófelület elhelyezése után az anyagot az öntőformába két gyűrű alakjában helyezzük el a perem térségében kerületi irányú szálakkal, és ha kívánjuls, már előzőleg elhelyezhettük a 14 peremerősítő 10 szálat is. A 25 és 26 dugattyúk egymás felé történő mozgatásával előidézzük az anyag áramoltatását. A 27 magrészben kialakított 18 és 28 bordák következtében az anyag, mint azt az 5. ábrán láthatjuk, az oldalfalak térségében lénye-15 gileg sugárirányú, a 12 futófelület térségében pedig lényegileg kerületi irányú vezetést nyer. A futófelület térségében ennek a kerületi iránynak a jobb biztosítása érdekében a 6. ábrán bemutatott kiviteli alakban a 29 magrész el 20 van látva a 30 gyűrűtesttel, amely közvetlenül a futófelület térsége alatt van elhelyezve. Ez a 30 gyűrűtest a mozdulatlan 29 magtesthez képest kerületi irányban elmozgatható. Mint a 7. ábrán láthatjuk, ez a mozgatható 30 gyűrűtest a futó-25 felület térségében levő szálak irányítását elősegítendő a 31 bordákkal van ellátva. Ugyanakkor az oldalfalak térségében a sugárirányú áramlás fenntartása érdekében a 29 magrész a. 32 barázdákkal van ellátva. 30 Valamennyi ismertetett kiviteli alaknál a bordák és barázdák alakja és száma a termék különböző részei kívánt irányításától függ. Így például a bordákat vagy barázdákat el lehet helyezni az öntési üreg két oldalán egymást kereszte-35 ző módon. Ebben az esetben a szálak két egymáson fekvő rétegben két különböző irányt vesznek fel úgy, hogy közelítőleg keresztirányban párhuzamosított szálú szerkezetet nyerhetünk. Vulkanizálható elasztomer anyagok esetén az 40 öntőforma egyben vulkanizáló testül is szolgálhat. A 8. ábra keresztmetszetben mutatja be a találmány szerint előállított kerékabroncs egyik példáját, amelyben a 33 szálak, rostok vagy ha-45 sonlók a 34 futófelületi térségben és a 35 peremtérségben kerületi irányúak. A 36 szálak, rostok ezzel szemben a 37 oldalfaltérségben a kerületi irányra lényegileg merőlegesek. Hogy a találmányt teljesen megérthessük, a 50 következőkben még néhány különleges példáját is megvilágítjuk. 55 1. példa Egy edényben természetes gumikeveréket 20 súlyszázalék 80 milliméter hosszú és 3,3 den finomságú poliészter szálakkal keverünk el. Ebből a keverékből kalanderen lemezeket állítink elő 60 és vulkanizálunk ismert módon. Az ilyen kevert szálú réteget összehasonlítottuk a kord-szálerősítésű gumiréteggel vagy a szálerősítésre préselt gumiréteggel, és a kapott eredményeket a következő táblázatban foglaltuk össze, rnegje-65 gyezve, hogy minden esetben más értékek adód-