165437. lajstromszámú szabadalom • Gépjármű-légabroncsköpeny, valamint eljárás és berendezés annak előállítására

165437 módon fektetjük az abroncsformába. Ennél a vázrétegben a szálaknak sugárirányú vagy attól kismértékben eltérő elrendezésük van és a peremszálat kerülik meg, míg az övrétegek szálainak a kerülettel párhuzamos, vagy közel párhuzamos az elhelyezésük (párosával a kerülettől ellenkező irányban is eltérhetnek). Ebben az esetben az övrétegeket előnyösen úgy lehet megválasztani, hogy kívül vékonyabbak legyenek úgy, hogy a vulkanizálás alatt az élek összeolvadjanak. Azt tapasztaltuk ugyanis, hogy az átmeneteknél a vázrétegek hajlamosak az övrétegek mellett jobbra és balra a káros deformációra a járófelületnél ható vulkanizálási nyomás következtében. A váznak ezeken a helyeken történő összenyomásából könnyen keletkezhetnek meggyengített területek, ami az abroncs idő előtti deformációjához vezethet. Ezért előnyös lehet, ha egy vagy több résznek vagy rétegnek más a száliránya és ugyanakkor a keménysége, így például nagyobb keménységű övrétegeket tartalmazó abroncs esetében, ha azoknak pl. mintegy 90° ShA

keménységű száluk van szemben a vázrétegek 85° ShA

-jával. Ezenkívül úgy találtuk, hogy előnyös, ha a rugalmassági modulusok aránya a szálirányban és erre keresztirányban 30:1 és 200:1, ajánlatos módon 50:1 és 100:1 között van. A találmány szerinti öntött termékbe való beépítésre nemcsak az említett poliészter és műanyag szálak, hanem még inkább poliamid, üveg-, fém- és hasonló szálak is alkalmasak. A szerves szálak szilárdsági és nyúlási összefüggéseit és így közvetve merevségüket és szakító terhelésüket a következő táblázatban láthatjuk: 3,3 den Szál Szilárdság Nyúlás alapfonál (egyszer g/den % sodrott) szakító terhelése poliészter 8 9,4 26 nylon 66 9 16,5 30 nylon 6 8 18 26 műselyem 5,4—5,9 11,4 18—19 A poliészter szál vagy fonál nagyobb modulusértéke miatt merevebb, és ezért könnyebben párhuzamosítható. Mint már említettük, nagyobb merevsége következtében a keverési művelet alkalmával hajlamosabb volna sokkal könnyebben darabokra töredezni, ha nagyobb szilárdsága nem állna ellent. Az üvegszálakat és fémszálakat már előbb is túlmereveknek mondottuk, és ettől eltekintve is bizonyos kötési és tapadási nehézségeik vannak. Az előzőleg említett folyékony gumit alkalmazva azonban a találmány értelmében olyan öntött termékeket lehet előállítani, amelyeknek igen előnyös tulajdonságaik vannak. A szálak tapadóképességét, különösen gumi polimerek viszonylatában el lehet érni hagyományos módon, de meg lehet javítani hatóanyagok hozzáadásával, amelyek finom metakovasavval együtt leválasztják a formaldehidet. Amint már jeleztük, a találmányhoz tartozik egy újszerű készülék is a találmány szerinti ön-5 tött termék előállítására. Eszerint a következőkben a találmány szerinti eljárás foganatosítására olyan berendezést javasolunk, amelynél egy üreges formának legalább egy olyan járulékos ürege van, amelyből 10 egy mozgatható formarész vagy elem, például dugattyú az öntési anyagot abba az öntési üregrészbe juttathatja, amely eredetileg üres volt. Előnyös, ha az üreges formának legalább egy részét az üregben levő anyag szálirányára bizo-15 nyos szögben, a formarésszel érintkező anyag felületével lényegileg párhuzamosan el lehet mozgatni. A találmány szerinti berendezés egyik különleges kiviteli alakjánál az üreges abroncsforma 20 tengelyére koncentrikusan legalább egy ilyen kamrát kívánatos elhelyezni, melyben a kerékabroncs öntőürege felé irányított dugattyú mozog. Az ebben a kamrában elhelyezett anyagnak olyan párhuzamos szálai vannak, amelyek rész-25 ben az öntőüreget töltik ki, részben érintkezésbe kerülnek a kamrában levő anyag legalább egy részével vagy rétegével. Ha most az ebben a kamrában levő dugattyú az öntőüreg felé mozog úgy, hogy ezzel az anyagot az üregbe nyomja', 30 akkor az azt teljesen kitölti. Ebben az áramoltatásnak alávetett anyagban a szálirány eltér az eredetitől, míg a többi anyag eredeti szálirányú. Annak érdekében, hogy a kerékabroncsot azonnal végső alakjában állíthassuk elő, előnyös, ha 35 a dugattyú működő felülete az öntőüreg részét képezi. Lehet például az abroncs vállainál két koncentrikus kamrát kialakítani, míg az anyagot a futófelületnél tartjuk, s onnan terjed szét oldalrészeivel ezekbe a kamrákba. Az anyagot az 40 abroncs kerületi irányában párhuzamosított szánlak erősítik. A dugattyú mozgása következtében az anyag az üreg oldalfaltájára áramlik, és ezzel a futófelület szálirányára lényegileg merőleges irányt vesz fel. 45 A találmány szellemében az irányváltoztatást az áramoltatási művelet alatt vagy azután úgy is végre lehet hajtani, ha az öntőforma legalább egy részét mozgathatóan képezzük ki kerületi irányban a többi öntőformarészhez képest. Ezt a 50 formarészt választhatjuk a futófelület táján és/vagy legalább egy perem táján. E szerint az elv szerint ezeken a tájakon lehetséges kerületi irányú pontos szálirányítást elérni. Bizonyos irányváltoztatást vagy két irány kö-55 zötti átmeneti övezetet elérhetünk azzal is, ha az öntőformában elhajló bordákról és/vagy elhajló barázdákról gondoskodunk. E bordák vagy barázdák útján rendkívül egyszerű és hatékony módon lehet megváltoztatni az anyag áramlási 60 irányát és ezzel a szálak párhuzamosítási irányát. A találmányt jobb megérthetősége végett az alábbiakban a csatolt rajzokra való hivatkozással részletesebben is megmagyarázzuk. A rajzo-65 kon az 1. és 2. ábra a kerékabroncs előállítása-