165413. lajstromszámú szabadalom • Egyetlen digitális adatfeldolgozót tartalmazó kapcsolási elrendezés

165413 13 14 dettároló legnagyobb helyértékű karakterét a 36 eredet-gyűjtősínre juttatja, és ugyanakkor bevezeti ezt legkisebb helyértékű karakterhelyére is, míg ugyanakkor a többi karakterhelyéinek egyegy hellyel növekszik. Hasonlóképpen a rendeltetéstároló legnagyobb helyértékű karakterét a 38 rendeltetés-gyűjtősínre juttatja, míg többi karakterének helyértéke egy hellyel megnövekszik. Ekkor az ADD/SUB áramkör működni fog a 36 eredet-gyűjtősínen, és a 38 rendeltetésgyűjtősínen megjelenő karakterjelek következtében, hogy ezen karaktereket binárisan összegezi, és jelet ad a 40 aritmetikai gyűjtősínre, amely az összegezett értéket jelzi. A 40 aritmetikai gyűjtősín jelét ezután az 56 gyűjtőtárolóban, valamint a kiválasztott rendeltetéstároló legkisebb helyértékű karakterhelyén tárolja. A SUB utasítás az eredet- és rendeltetéstárolókat választja ki, és ezeknek legnagyobb helyértékű karaktereit a 36 eredet-gyűjtősínre és a 38 rendeltetés-gyűjtősínre vezetik, míg a 36 eredet-gyűjtősínen megjelenő karakterjel által képviselt bináris értéket a 38 rendeltetés-gyüjtősínen megjelenő karakterjel által képviselt bináris értékből a 32 ADD/SUB áramkör kivonja. A bináris különbséget képviselő jelet ezután a 40 aritmetikai gyűjtősínre vezetjük, és az 56 gyűjtőtárolóban, valamint a kiválasztott tároló legkisebb helyértékű helyén tároljuk. Az SFT utasítás a kiválasztott tárolóban gyűrűs eltolást idéz elő. Az SFT utasítás jelben az instrukció O kódja a kiválasztott tárolót jelöli ki. míg a D kód a karakterhelyekben való eltolások számát, amelyeket a kiválasztott tárolóban el kell végezni. Például ha az instrukció D kódja, amelyet a tároló-ki választó 30 logikai áramkörre vezetünk a 22 memória-gyűjtősínről, 0011, míg az O kód 0100 volt, ez azt jelenti, hogy a három legnagyobb helyértékű karaktert a három legkisebb helyértékű karakterhelyre toljuk el, és valamennyi többi karakter helyértékét három hellyel növeljük. Az SFT utasítás egy másik változata akkor fordul elő, amikor csak az utasítás D kódja bináris nulla. Ebben az esetben az SFT utasításnak az a hatása, hogy a kiválasztott tárolóban levő valamennyi tárolt karakter, amint azt az utasítás O kódja meghatározza, bináris nullává változik. Ez tehát az SFT utasítás egy alutasítása, amelyet CLR vagy törlési utasítás jelöl. Amikor a CLR alutasítás detektálása megtörtént, egy jel jelenik meg a CLR vonalon, amely a tároló-kiválasztó 30 logikai áramkörről jön, és ez a kiválasztott eredettárolóra jut, amelyet töröl. Az az idő, amely szükséges a normális MOV, ADD vagy SUB utasítások végrehajtására, a 12 időjeladó hálózat egy ciklusával egyenlő. Ha az utasítás D és O kódjai is 0-0-0-0 értékűek, akkor járulékos ciklus szükséges, hogy az 56 gyűjtőtároló tartalmát át vigyük a tároló-ki választó 30 logikai áramkörbe. Az SFT utasítás számára szükséges végrehajtási idő függ az utasítás D kódjától (az eltolt karakterhelyek számától). Ha a D kód 0-0-0-0 (CLR utasítás), vagy 0-0-0-1, akkor egy -ciklus szükséges; ha a D kód 0-1-0-0, vagy 0-1-0-1, úgy három ciklus szükséges stb. A tároló-kiválasztó 30 logikai áramkör működtető jelet fog küldeni a 66 memóriaműködtető gyűjtősínen keresztül, miután az instrukció vég-5 rehajtása megtörtént, és utasítja a 16 programszámlálót, hogy a következő szekvenciális instrukciót olvassa ki a 14 fixmemóriából A 44 gyűjtő öt utasítás hatására működik; ezek a következők: BAC, BAT, LAC, LAN és 10 LOR utasítások. Ezen utasítások mindegyikének COP alakja van, vagyis nyolcbites C kódja, amely egy bináris konstanst képvisel, és egy négybites OP kódja, amely a különleges utasítást képviseli. 15 A 44 gyűjtőben levő 58 logikai áramkör működése az LAC utasítás következtében a C kód által képviselt konstans tárolását idézi elő az 56 gyűjtőtárolóban. Az LAM utasítás logikai ÉS-műveíetet végeztet az 56 gyűjtőtárolóban tárolt 20 karakter és az utasítás C kódja között, aminek eredményeként kapott értéket visszatáplálja az 56 gyűjtőtárolóba új, tárolt karakterként. Hasonlóképpen a LOR utasítás egy VAGY műveletet végeztet az 56 gyűjtőtárolóban levő ka-25 raktér, valamint az instrukció C kódja által meghatározott karakter között és a kapott eredményt új, tárolt karakterként az 56 gyűjtőtárolóba helyezi vissza. Az LAC, LAN és LOR instrukciók esetében a 30 műveletek végrehajtásához szükséges idő a 12 időjeladó hálózat egy ciklusával egyenlő, és az 58 logikai áramkör működtető jelet küld a 66 memóriaműködtető gyűjtősínen keresztül, utasítva a programszárnlálót, hogy a 14 fixmemó-35 riából a következő szekvenciális instrukciót olvassa ki. A BAC és BAT utasítások a 16 programszámlálóban egy leágazást fognak okozni bizonyos feltételek mellett. A BAC utasítás esetében ak-40 kor történik leágazás, ha a C kódban levő minden logikai „1" értéknek az 56 gyűjtő tárolóban ^ van megfelelő logikai „1" értéke. Ha egy leágazásnak kell történnie ezen utasítások valamelyikénél, a címet, hogy hol kell a leágazást végez-45 ni, a 14 fixmemória következő szekvenciális helye adja meg. Ha nem kell leágazásnak történnie, akkor a következő szekvenciális helynek nincs jelentősége, és a programot a következő helyen talált 5Q instrukcióval kell folytatni. Ha nem kell leágazásnak történnie, akkor az 58 logikai áramkör egy jelet bocsát a 66 memóriaműködtető gyűjtősínen át, amely jelzi, hogy egyáltalán nem kell leágaztatást végezni. A 16 55 programszámláló erre a jelre azzal reagál, hogy a 24 címtárolóban levő számláló számára lehetővé teszi egy külön időtartammal való növekedést, mielőtt a 14 fixmemóriából egy instrukciót kiolvasna. Ha egy leágazásnak kell történ-60 nie, az 58 logikai áramkör 66 memóriaműködtető gyűjtősínen keresztül jelet küld, amely jelzi, hogy abszolút leágaztatást kell végezni. Ekkor a 16 programszámláló erre a jelre azáltal válaszol, hogy a következő fixmemóriahelyet ol-65 vastatja ki, és a 22 memória-gyűjtősínre vezeti.