165413. lajstromszámú szabadalom • Egyetlen digitális adatfeldolgozót tartalmazó kapcsolási elrendezés

165413 15 18 Ezután a programszámláló a 22 memória-gyűjtősín jelének kódját a 24 címtárolóba helyezi, és a 22 memória-gyűjtősín jele által meghatározott helyen levő instrukciót kiolvastatja. Az idő, amely a BAC vagy BAT utasítások végrehajtására szükséges, a 12 időjeladó hálózat két ciklusának felel meg. A 46 bemenet/kimenet áramkörben levő (nem ábrázolt) logikai áramkör fog működni a PAC, UNC és SFU utasítások hatására, amelyek a 22 memória-gyűjtősínen jelennek meg. Az I. táblázatból látható, hogy a PAC utasítás COP típusú, mint az a 4. ábrán látható, és hogy két alutasítás van a PAC instrukció számára: ezek a PAL és PAR alutasítások. A PAL alutasítást arról ismerjük föl, hogy a PAC utasítás C kódja binárisan kódolt decimális „1", vagy 0-0-0-0-0-0--0-1, míg a PAR alutasítás esetében a PAC instrukció C kódja binárisan kódolt decimális „2", vagy 0-0-0-0-0-0-1-0. A PAL alutasítás megjelenése következtében a gyűjtőkaraktert a 46 bemenet/kimenet áramkörbe visszük át, hogy azt lezárjuk annál a kapunál, amelyet a gyűjtőkarakter négy legkisebb helyértékű bitje határoz meg. A PAL alutasítást követő bármelyik utasítás végrehajtásánál az utasításban levő minden P kódot figyelmen kívül hagyunk, és valamennyi utasítás annak a kapunak a jelére fog reagálni, amelyet a PAL alutasítás jele zárt le. Ezzel szemben a PAR alutasítás fel fogja oldani a reteszelt kaput, úgyhogy ezután a normális műveletek folytatódnak. A PAC utasítások végrehajtásához egyciklusnyi idő szükséges, és a 66 memóriaműködtető gyűjtősínen levő működtető jel a következő utasítás kiolvasását írja elő. A következő utasítás, amelyre a 46 bemenet/ kimenet áramkör működik, az UNC utasítás, amelynek kétkarakteres SPOP alakzata van, amelyet a 7. ábra mutat. Emlékeztetünk arra, hogy ez az utasítás olyan kétkarakteres utasítás, amelynek a második karaktere bő és b6 bitjeiben IT kód van, amely jelzi, hogy ezen főutasításnak négy alutasítása lehetséges. Ezen alutasítások a következők: FFB, FTB, BSF és BST alinstrukciók. Miután a 22 memória-gyűjtősínen levő jel OP kódját az UNC utasítás első karaktereként felismertük, a 46 bemenet/kimenet áramkör elvégezteti az első karakter P kódja által meghatározott kapura vezetett állapotjel összehasonlítását az első karakterben levő S kóddal. Ha az első karakter S kódja egyenlő azzal az állapotkóddal, amely a 48 bemenet/kimenet áramkör kiválasztott kapujára van vezetve, akkor egy az egyenlőséget jelző jel van beállítva; más esetben a jelbeállítás nem történik meg. Ezután az utasítás második karakterét vezetjük a 22 memória-gyűjtősínre, és a 46 bemenet/ kimenet áramkör a második karakter IT kódja hatására működik, és meghatározza, hogy az melyik UNC alutasítást tartalmazza. Ha az IC kód 1—1, akkor az FFB alutasítás van jelen és szükségessé teszi, hogy amennyiben a kiválasztott kapura vezetett állapot jel nem egyezik meg az S kóddal, akkor az F kód második karaktere által meghatározott működésjelet kell továbbítani a kiválasztott P kapuval csatolt perifériális egységre. Ha az egységnyi állapotkód és az első 5 karakter S kódja egyenlő, akkor leágazást kell készíteni az RA konstans útján. Ha az IT kód 1—0, akkor az FTB alutasítás van jelen. Ezen alutasításnál, amennyiben az egység állapotkódja és az S kód azonosak, az F 10 kód által meghatározott műveleti jelet kell küldeni a kiválasztott kapura; egyébként az RA konstans útján kell leágazást előállítani. Ha az IT kód 0—0, akkor a BSF alutasítás van jelen és ez azt jelenti, hogy amennyiben az egység 15 állapotkód és az utasítás S kódja különbözik egymástól, RA útján leágazást kell képezni; más esetben a 16 prograrnszámláló megnöveli önmagát „egy" értékkel, és normális módon folytatja működését. Végül ha az IT kód 0—1, akkor a 20 BST alutasítás van jelen, és ez azt jelenti, hogy amennyiben az egységállapot kód az utasítás S kódjával egyenlő, akkor RA útján leágazást kell képezni. Más esetben a 16 programszámláló megnöveli önmagát, és normális módon folytatja mű-25 ködését. Az idő, amely bármelyik UNC alutasítás végrehajtásához szükséges, két műveleti ciklus ideje. A működtető jel, amelyet a 46 bemenet/kimenet áramkör juttat a 66 memóriaműködtető 30 gyűjtősínre az UNC utasítás első karaktere számára, utasítani fogja a 16 programszámlálót, hogy jelet állítson elő, amelyet a 22 memóriagyűjtősínre vezet, és amely jelzi a 14 fixmemóriában a következő helyen tárolt karaktert, 35 és utasítja a digitális 10 adatfeldolgozóban levő többi áramkört, hogy ezt ne kezeljék utasításként. Miután az UNC utasítás második karaktere eljutott a 22 memória-gyűjtősínre, a 46 bemenet/kimenet áramkör egy jelet küld a me-40 móriaműködtető gyűjtősínen keresztül, amely utasítja a 16 programszámlálót, hogy vagy foglalkozzék egy megfelelő ággal és folytassa a programot, vagy pedig mindössze azt eredményezi, hogy a következő szekvenciális utasítást 45 ki kell olvasni a 14 fixmemóriából. A harmadik utasítástípus, amelyre a 46 bemenet/kimenet áramkör működik, az 5. ábrán bemutatott FPOP alakzatú SFU utasítás. Ez az utasítás, ha azt 46 bemenet/kimenet áramkör 50 detektálta, működtető jelet állít elő, amelynek az utasítás F kódja van, amelyet az utasítás P kódja által definiált kapuval csatolt perifériális egységre kell küldeni. Egy példa arra, hogy ezt az utasítást hol lehet használni az, hogy egy ki-53 nyomtatót lehet utasítani egy karakter kinyomtatására. A karaktert ezt követően el lehet küldeni, de a kinyomtató olyan állapotba helyezi önmagát, hogy fogadja ezt a karaktert, és ki„0

nyomtatja az ezt követően küldött karakterjelkód által meghatározott szimbólumot. Az SFU utasítás végrehajtásához szükséges idő egy műveleti ciklus ideje és a jel, amelyet a 66 memóriaműködtető gyűjtősín vezet, utasítja 65 a 16 programszámlálót, hogy a 14 fixmemóriá-