165409. lajstromszámú szabadalom • Berendezés kis mennyiségű folyadékok adagolására és átvitelére

165409 próbafolyadékok átvitelénél bonyolult műszani feladat, mivel a lefolyócső bemerítéséhez külön függőleges irányú elmozdulás szükséges. Ezt a mozgást a lefolyócsőnek vagy az edénynek kell elvégeznie. A mozgási mechanizmus komplikálttá válik, ha több, edényekkel felszerelt csatornát egymás után próba-, hígító- vagy reakciófolyadékkal kell ellátni, és a szükséges függőleges irányú elmozdulások nem foglalhatók össze egy közös mozgássá. A találmány elé kitűzött cél az, hogy a kis folyadékmennyiségek adagolásának és átvitelének pontosságát — az ismert megoldásoknál jelentkező hátrányok egyidejű kiküszöbölése mellett •— növelni lehessen, és hogy .meg lehessen akadályozni, hogy az adagolt keverékek koncentrációját az előző munkafolyamatból visszamaradt maradványcsepp megváltoztassa. A találmánynak az a feladat képezi alapját, hogy egy olyan készüléket hozzunk létre, amely a lefolyócsövön keletkező maradványcseppet kiküszöböli, és azt a hozzá tartozó adagolandó folyadékkeverékbe átvezeti anélkül, hogy ezt a le-Eolyócsövet a folyadékkeverékbe be kellene mártani. Találmányunk szerinti berendezés kis Myadékmennyiségeknek két edényből egy harmadik edénybe való adagolásához és átviteléhez szolgál és azzal jellemezhető, hogy az adagolórendszerek lefolyócsövei záróelemmel vagy -elemekkel ellátott vezetéken keresztül egymással össze vannak kötve. Az egyik lefolyócső, melynek nyílása az edény betöltési szintje felett van, hajszálcsőként van kiképezve, a másik lefolyócső pedig a betöltött folyadékkeverékbe merül. Az adagolórendszerekből a lefolyócsövek összekötéséig kiáramló folyadéktérfogatokból (Qi, Q2

) vont különbség aránya nagyobb, mint a hajszálcsőként kialakított lefolyócső és az összekötővezeték áramailenállásának (Wi) aránya a második lefolyócső és összekötő vezeték (14) áramlási ellenállásához. A vezetéken célszerűen egy több irányú csap van. Jellemzi továbbá a berendezést, hogy a lefolyócső és/vagy az összekötő vezeték köbtartalma nagyobb az adagolórendszer azon térfogatával, amely az általa adagolt (Wi) folyadéktérfogatnak felel meg. A lefolyócső előnyös kiviteli példa esetén azonos az adagolórendszer szívócsővével. Az összekötő vezeték és/vagy lefolyócső fojtással vagy egyéb áramlási ellenállásként kiképzett szerkezeti elemmel rendelkezik és az említett szerkezeti elem változtatható, lefolyócsőként pedig előnyösen tömlők szolgálnak. A találmány értelmében tehát minden adagolórendszerhez egy lefolyócső van hozzárendelve, és ezek a lefolyócsövek a két adagolt folyadékmennyiségnek egy edénybe folyamatosan vagy időlegesen való belökése alatt, de mindenesetre a kilökés végénél, egy lezárható vezetéken keresztül vannak összekötve. Egy hajszálcsőként kialakított lefolyócső szolgál a próbafolyadék felvételénél szívócsőként. A lefolyócsőnyílások oly módon vannak elrendezve, hogy a kapilláris lefolyócső nyílása az edény betöltési szintje felett van, míg a második lefolyócső nyílása a betöltött folyadékkeverékbe merül be. 5 Amikor a vezeték nyitva van, az egyik adagolórendszerből a másikba szállítódik a folyadék, ha az egyik, vagy mindkét adagolórendszer folyadékot lök ki. A vezetékeken keresztül szállított folyadék térfogata függ a két adagolórend-10 szer Vi és V2 adagolandó folyadéktérfogatától, a kapilláris lefolyócső W^ áramlási ellenállásaitól (ideértve az összekötő vezetéket is), valamint a második bemerülő lefolyócső (és az összekötő vezetékek) W2

áramlási ellenállásaitól, valamint a 15 vezeték megnyitásának idejétől. Amennyiben a kapilláris lefolyócső adagolórendszerében levő, adagolt V| próbafolyadék-térfogatnak maradéktalanul ki kell kerülnie az adagolórendszerből — mely az adagolási hiba elkerülésének előfel-20 tétele és ami meggátolja, hogy a próbafolyadék a következő munkafolyamatba is bekerüljön —, az előzőekben szavakban ismeretetett következő feltételt kell kielégítenie. 25 30 35 40 W2_— Q2

Ni Vi — Qi W2 ahol Qi és Q2

a vezeték megnyitásáig a kapilláris és a bemerülő lefolyócsőből kifolyó folyadéktérfogatot jelenti. Ä lefolyócsöveknek a két adagolt folyadék kilökésénél való összekötése, amely a két adagolórendszernek a kilökési fázisban való párhuzamos kapcsolásának felel meg, egy önmagában zárt folyadékoszlop jön létre. A kapilláris lefolyócső nyílása és a folyadékszint közötti magassági különbség hatására a kapilláris lefolyócsőnél képződő maradványcsepp a lefolyócsőbe visszaszívódik, ugyanakkor a megfelelő folyadékmennyiség a másik lefolyócsőből bekerül az edénybe. A kapilláris lefolyócső kielégítő kapilláris hatása esetén ez a folyamat befejeződik, mihelyt a maradványcsepp teljesen felszívódik. Az itt ismertetett készülékkel elérhető, hogy a két adagolt folyadék a szükséges pontosság-45 gal, maradék nélkül bekerül az erre a célra szolgáló edényzetbe. A találmány értelmében elkerülhető a kapilláris lefolyócsőnek a folyadékkeverékbe való bemerüléséhez szükséges, függőleges irányú el-59 mozdulása, ami által kiküszöbölhető a maradványcsepp is. Ez különösen több csatornás analízisautomatáknál előnyös, amelyeknél több ilyen készülékre van szükség, amelyek meghatározott időprogram szerint dolgoznak. A függőleges irányú elmozdulásra fordított idő mellett megtakarítható az ehhez szükséges meghajtás is. A találmányt részletesen egy előnyös kiviteli példa kapcsán, rajzmelléklet alapján ismertetjük, ahol az 1. ábra az 1 és 2 adagolórendszereket ábrázolja a folyadékmennyiség felszívásakor, a 2. ábra az 1 és 2 adagolórendszereket mutatja az általuk adagolt folyadékmennyiségek kilökésekor. 55 60