165409. lajstromszámú szabadalom • Berendezés kis mennyiségű folyadékok adagolására és átvitelére

165409 Az 1 adagolórendszer a 3 adagolószivattyúból, egy kapilláris 5 lefolyócsőből és egy 11 összekö­tő vezetékből áll. A rendszer a 2 adagolórend­szerrel a 7 vezetéken keresztül van összekötve. A 2 adagolórendszer a 4 adagolószivattyúból, a 9 tárolóedényből (beleértve a csatlakozóvezeté­ket), egy több irányú 8 csapból, a 7 vezeték egy részéből és a 14 összekötő vezetékkel ellátott 6 lefolyócsőből áll. A több irányú 8 csaphoz van a 9 tárolóedény, a hígító- vagy reakciófolyadék adagolására szolgáló 4 adagolószivattyú, a 6 le­folyócső és a 7 vezeték csatlakoztatva. A beszí­vási fázisban a több irányú 8 csap az 1. ábrán ábrázolt helyzetben van. A 7 vezeték az 1 ada­golórendszerből a 2 adagolórendszerbe vagy az ellenkező irányba történő folyadékszállításhoz le van zárva. A több irányú 8 csap ilyen állásánál a 4 adagolószivattyú a 9 tárolóedénnyel van ösz­szekötve. A 4 adagolószivattyú szívó mozgása folytán az adagolandó hígító- vagy reakciófo­lyadék felszívódik a 9 tárolóedényből. Ugyanígy a 3 adagolószivattyú a 13 próbaedényből szívja fel az adagolandó próbafolyadékot. Az 1 ada­golórendszer tehát a V; t próbafolyadék-térfogat és a hígító- vagy reakciófolyadékot foglalja ma­gában. Az adagolt folyadéknak a 3 és 4 adagolószi­vattyúkkal való kilökése történhet időben lép­csőzetesen, vagy részlegesen, vagy egymást tel­jesen átfedve, folyamatosan vagy fokozatosan. Ugyanígy a 7 vezeték a több irányú 8 csap se­gítségével a kilökés teljes tartamára vagy szaka­szosan megnyitható; a kilökés befejeztekor azon­ban ennek elvégzése elengedhetetlen. Minden lehetséges üzemelési módnál feltétlenül maradék nélkül el kell távolítani az 1 adagolórendszerben levő próbafolyadékot. Ennek biztosítására az 5 és 6 lefolyócsöveknél és a hozzájuk tartozó 11 és 14 összekötő vezetékeknél fenti követelmény­nek eleget kell tenni. Az így kilökött folyadékok a 10 edénybe ke­rülnek betöltésre. Ekkor az 5 lefolyócső nyílása a betöltési szint felett van, míg a 8 lefolyócső nyílása — legalábbis a kilökési folyamat, ill. a betöltés befejezésekor •— a folyadékkeverékbe merül be. A több irányú 8 csap legalább a kilö­kési fázis befejezésekor a 2. ábrán ábrázolt hely­zetbe kerül. Az 1 és 2 adagolórendszerekben visszamaradó folyadékoszlopokat a 7 vezeték köti össze. Az 5 lefolyócső nyílásánál egy ma­radványcsepp jön létre. A zárt folyadékoszlop­nak az 5 lefolyócső nyílása és a betöltési szint közötti magassági különbségnek megfelelő része idézi elő az elmozdulást az 5 lefolyócsőtől, a 11 összekötő vezetéken; a 7 vezetéken, a több irá­nyú 8 csapon, a 14 összekötő vezetéken és a 6 lefolyócsövön keresztül a 10 edénybe. Ekkor a maradványcsepp felszívódik az 5 lefolyócsőbe és az ezzel egyenértékű folyadékmennyiség a 6 le­folyócsőbői a 10 edénybe lesz vezetve. Amennyi­ben ez alatt a mozgásban levő folyadékoszlop csekély mértékben visszakerülne az 5 lefolyócső nyílása mögé, úgy a kapilláris erő válik haté-5 konnyá, amely a szívással szembeni ellenhatást fejt ki és a mozgást leállítja. Előnyös, ha az 1 adagolórendszer folyamatából származó hígító-és reakciófolyadék közötti 12 választófelület a 7 vezetéknek az 1 adagolórendszerhez való csatla-10 kozási helye alatt helyezkedik el. Ez abban az esetben következik be, ha az 5 lefolyócső és/vagy a 11 összekötő vezeték befogadóképessége na­gyobb, mint az adagolandó próbafolyadék Vj térfogata. 15 Szabadalmi igénypontok 1. Berendezés kis folyadékmennyiségeknek két 20 edényből egy harmadik edénybe való adagolá­sához és átviteléhez, amely legalább egy szi­vattyúval összekapcsolt két adagolórendszerből és lefolyócsövekből á!l, azzal jellemezve, hogy az adagolórendszerek (1, 2) lefolyócsövei 25 záróelemmel vagy -elemekkel ellátott vezetéken (7) keresztül egymással össze vannak kötve és a lefolyócső (5), melynek nyílása az edény betöl­tési szintje felett van, hajszálcsőként van kiké­pezve, a lefolyócső (6) pedig a betöltött folya-30 dékkeverékbe merül és az adagolórendszerek­ből (2, 1) a lefolyócsövek (5, 6) összekötéséig ki­áramló folyadéktérfogatokból (Qi, Q2 ) vont kü­lönbség aránya nagyobb, mint a hajszálcsőként kialakított lefolyócső (5) és az összekötő vezeték 35 (11) áramellenállásának (Wi) aránya a második lefolyócső (6) és összekötő vezeték (14) áramlási ellenállásához. 2. Az 1. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a vezetéken 40 (7) egy több irányú csap (8) van. 3. Az 1. és 2. igénypont szerinti berendezés ki­viteli alakja, azzal jellemezve, hogy a le­folyócső (5) és/vagy az összekötő vezeték (11) köbtartalma nagyobb az adagolórendszer (1) 43 azon térfogatával, amely az általa adagolt (W( ) folyadéktérfogatnak felel meg. 4. Az 1—3. igénypontok bármelyike szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a lefolyócső (5) azonos az adagolórendszer 50 (1) szívócsövével. 5. Az 1—4. igénypontok bármelyike szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az összekötő vezeték (11) és/vagy lefolyó­cső (5) fojtással vagy egyéb áramlási ellenállás-55 ként kiképzett szerkezeti elemmel rendelkezik és az említett szerkezeti elem változtatható. 6. Az 1—5. igénypontok bármelyike szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellem e z v e, hogy lefolyócsőként tömlők szolgálnak. (1 rajz 2 ábrával) A kiadásért íelel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója Széchenyi Nyomda, Győr 77.17883

Next

/
Oldalképek
Tartalom