165382. lajstromszámú szabadalom • Enzimpolimer komplexet tartalmazó mosószer
1&53S2 8 rekben általában használt további vegyületeket is tartalmazhatnak, például komplex foszfátokat, mint'a nátriumtripolifószfát és nátrium pirofoszfát, előnyösen a mosószer 40—50, s%-ának megfelelő mennyiségben. Továbbá nátriumcianotriaeetát és nátriumcitrát is használható. Legfontosabb szerepük az, hogy vízlágyítók. Egyéb adalékok például a vízmentes nátriumszilikát, rendszerint 1—10 s% mennyiségben, gyenge lúgok, például nátriumhidrogénkarbonát 20 s%-ig terjedő mennyiségben, töltőanyagok, például nátriumszulfát, és más vegyületek, mint a karboximetilcellulóz, illatszerek és optikai fehérítőszerek. A mosószerek szokásos módon készülhetnek, például az összetevők összekeverésével vagy előbb egy törzskeverék készítésével és annak a többi vegyülettel való összekeverésével. Előnyösen az enzim-polimer komplexet vagy annak fémionnal vágy hasonló reagáló anyaggal reagáltatott termékét a többi összetevő közül egygyel vagy többel, például a töltőanyaggal, amely rendszerint nátriumszulfát, összekeverjük, és az így kapott meghatározott enzimaktivitású koncentrátumot ezután a többi össztevővel keverjük. A fent említett enzimaktivitást a következőképpen mérjük: Az enzim aktivitását egységekben adjuk meg. Egy enzimegység az enzimnek az a mennyisége, amely egy meghatározott kémiai reakciót bizonyos idő alatt végrehajt. A reakciókörülmények nagymértékben befolyásolják az aktivitás meghatározását. Az aktivitást célszerű olyan körülmények között meghatározni, amilyenek mosófolyadékokban várhatók, minthogy bizonyos proteázokat rendszerint mosóporokban használnak. Ennélfogva a meghatározást nátriumtripolifószfát jelenlétében végezzük, minthogy ez a só jelen van a legtöbb mosóporban. Azonkívül a pH-t és a hőmérsékletet a mosási körülményeknek megfelelően állítjuk be. A Delft-egységekben (DE) megadott aktivitás meghatározására az enzimet kazeinnel reagáltatjuk. Az enzim vizes oldatának stabilitását az oldat aktivitásának időnkénti meghatározása alapján ítéljük meg. Az enzim aktivitásának meghatározására a következő reagenseket használjuk: 1. reagens: 130 g CaCl2 . 6H 2 0 desztillált vízben oldva és 3000 ml-re kiegészítve. ,2. reagens: 42 g MgCl2 . 6H2 0 desztillált vízben oldva és 3000 ml-re kiegészítve. 3. reagens: 63 g NaHCOs desztillált vízben oldva és 3000 ml-re kiegészítve. 4. reagens: 100 ml 1. reagens. 100 ml 2. reagens és 100 ml 3. reagens és 9700 ml desztillált víz elegye. Az oldat német keménysége 15°. 5. reagens: 36,34 g trisz-hidroximetilaminometán a 4. reagensben oldva, és azzal 1000 ml-re "kiegészítve. 6. reagens: 100 g nátriumtripolifószfát, 500 ml 1. reagens, 500 ml 2. reagens, 500 ml 3. reagens és 48.5 liter desztillált víz elegye. Az oldatot 10%-os sósavval beállítjuk 8,5 pH-ra. 7. reagens: 54Ó g triklórecetsav desztillált:vízben oldva, és kiegészítve 3000. nú%re. 8. reagens: 900 g nátriumacetát^tArarat' desz-5 tillált vízben oldva, és kiegészítve 3000 ml-re. 9. reagens: 900 ml ecetsav desztillált vízben oldva, és kiegészítve 3000 ml-re. 10. reagens: 2,5 ml Tween 80 (polioxietilén-10 szorbitanmonooleat) desztillált vízben oldva, és kiegészítve 50 ml-re. 11. reagens: 100 ml 7. reagens, 100 ml 8. rea^-geris, 100 ml 9. reagens és 4 ml 10. reagens ilyen sorrendben összeönt-15 ve, és desztillált vízzel 1000 ml-re hígítva. 12. reagens: kazeinszubsztrátum-oldat; "Ez az oldat a következőképpen készül: 36,0 g kazeint (Merck, biokémiai 20 célokra) keverés közbén feloldunk 2,5 liter 4. reagensben. A keverést 10 percig folyta tjük, majd hozzáadunk 300 ml 5. reagenst, és a keveréket még 10 percig keverjük. 25 Ezután vízfürdőn 70°-ra felmelegítjük, miközben a keverést 4öp C-ig folytatjuk. Ezen a hőmérsékleten a pH-t n nátriumhidroxid-oldattal beállítjuk 8,5-re. Szobahőmérsékletre 30 való hűtés Után a keverék térfogatát 4. reagenssel 3 literre kiegészítjük, és ismét keverjük. Ez az oldat hűtőszekrényben eltartva 1 napig használható. 35 A proteáz aktivitását a következőképpen határozzuk meg: Egy homogén enzimkészítmény lemért menynyiségét feloldjuk kellő mennyiségű 6. reagensben. Az oldat pH-ját szobahőmérsékleten n nát-40 riumíhidroxid-oldat vagy n sósav hozzáadásával beállítjuk 8,5-re. Az oldat enzimtartalmát úgy választjuk meg, hogy az oldat aktivitása 20—30 Delft-egység (DE) legyen milliméterenként. Ez az oldat ne álljon tovább 2 óránál. Az enzimol-45 datot, a kazeinoldatot és néhány centrifugacsövet vízfürdőn 40+0,11 °C-ra melegítünk. 1 ml enziimoldatot egy centrifugacsőbe pipettázunk. Amikor ennek az oldatnak a hőmérséklete elérte a kívánt 40<, C-ot, 5 ml kazeinszubsztrátum-50 -oldatot pipettázunk a centrifugacsőbe, és alaposan összekeverjük az enzimoldattal. A reakcióidő pontosan 40 perc. Ekkor 5 ml 11. reagenst pipettázunk a csőbe, és összekeverjük az oldattal. A csövet 30 percre vízfürdőre tesszük, hogy 55 a csapadék koagulálhasson. Ezután a csövet 15 percig centrifugáljuk. Minden enzimoldattal vakpróbát hajtunk végre oly módon, hogv 5 ml 11. reagenst pipettázunk egy centrifugacsőbe, az oldatot 40 60 °C-ra melegítjük, majd hozzáadunk 1 ml enzimoldatot és 5 ml kazeinszubsztrátum-oldatot. A csövek tartalmát alaposan összekeverjük, majd a csövet 30 percre vízfürdőbe tesszük. Ezután a csövet 15 percig centrifugáljuk. A tiszta oldat '85 optikai sűrűségét 275 mte-nál desztillált vízzel
