165382. lajstromszámú szabadalom • Enzimpolimer komplexet tartalmazó mosószer
185382 10 Szemben mérjük egy ultraibolya spektrofotométerrel. Ä próbaoldat és a vakoldat optikai sűrűségének különbsége (4ÖE) 0,4^-0,6 legyen. Ha a különbség túlságosan nagy vagy túlságosan kicsi, új próbát kell végezni hígabb vagy töményebb enzimoldattal. A DE/g enzímtartaLmü anyagban kifejezett enzimaktivitás a ^OE X hígítási tényező X 50 képlet alapján számítható ki. Ebben a képletben ä hígítási tényező az enzimoldat összes milliméterének és a minta grammokban kifejezett súlyának hányadosa és 50 egy átszámítási tényező. A;találmányt a következő példák szemléltetik: említett pH-tartományban, és Hyamine 1622 hozzáadására nem mutatkozott csapadék. Ez a próba is azt mutatja, hogy a példa szerint kapott készítmény különbözik a hagyományos mó-5 don előállított enzimkészítményektől, amennyiben az enzim komplexet képez a polimerrel. Az 1. példa szerint készült enzim-polimer komplexet felhasználjuk a következő mosószer készítésére: 1. példa Bacillus subtilis fermentálásával készült nyers proteázt vízben oldva kb. 100 000 DE/ml koncentrációjú oldatot készítünk. Ezt beállítjuk 7 pH-ra, Az enzimoldatihoz hozzáadunk 10 tf% arányban egy 15 s/tf%-os vizes hígított G—942 polimer oldatot (1:1 arányú maleinsav-sztirol kopolimer 24—26%-os vizes oldata). Csekély •mennyiségű csapadék képződik. A keveréket keverjük, és híg sósavval beállítjuk 5 pH-ra. Proetáz-polimer komplexből álló nagy mennyiségű csapadék képződik. Az így kapott szuszpenziót 1 óra hosszat keverjük. A csapadékot szűrőre visszük, és kellő mennyiségű acetonban szuszpendálva, majd szűrőn elválasztva mossuk. Ezután a csapadékot megszárítjuk. Az így kapott komplex proteázkészítmény tisztasága 2—4-szerese a tiszta kiindulási anyagnak. Az így kapott komplex proteáz és egy hagyományos módon készült proteázkészítmény tulajdonságai közötti különbséget a következő kísérletek szemléltetik. Mindkét készítményt feloldottuk; vízben 100 000 DE m1 enzimaktivitásnak megfelelő koncentrációban, és nátriumhidroxid-oldat egyidejű hozzáadásával beállítottuk 9 pH-ra. Hozzáadtunk híg Hyamine 1622 (p-terc-oktilfenoxietoxietil-dimetilbenzü-ammóniumklorid) oldatot. A példa szerint kapott komplex oldatában csapadék képződik, viszont a másik enzimkészítmény oldatában nem képződik csapadék., A cserzőszer enzimmentes híg oldatával végrehajtott vakpróbában szintén csapadék keletkezett Hyamine 182(2 hozzáadására. Ebből következik, hogy a példa szerint kapott proteáz komplexben a cserzőszer részt vesz. Egy másik próbában a példa szerint készült proteáz komplexet és egy hagyományos módon készült készítményt összehasonlítottunk H. Haglund [Science Tools 14, 2. szám, 17 (1967)] módszerével. A példa Szerint készült komplex a próba során szilárd anyagból álló sávot mutat a kisebb pH-tartományban, és ez az anyagelválasztás és nagy pH-jú vízben való oldás után csapadékot képez Hyamine 1632-<vel. Ennek az oldatnak az ultraibolya spektruma azonos egy híg G—9t4i2 oldat ultraibolya spektrumával. A közönséges enzimkészítménnyel végzett próbában nem keletkezett szilárd anyagból álló sáv az Anyagok nátriumszulfát, vízmentes nátrium tripolifoszf át nátriumpirofoszfát ._ nátriumhidrógénkarbonát karboximetileellulóz dialkilfenoxipoli-(etilénoxi)-etanol az 1. példa szerint készült enzimkomplex súlyrész 54 24 6 10 2 4 2000 DE/g 20 Az így kapott mosószer mosóhatása azonos egy hasonló mosószerével, amelyben az enzimkomplex helyett hagyományos módon készült enzimkészítmény van. A fent megadott összetételű mosószer tisztább és szagtalanabb, mint egy 25 hagyományosan előállított enzimkészítménnyel készült hasonló mosószer. A mosóhatás meghatározására mosópróbát végeztünk a következő mosószerekkel, amelyekben az összetevők az enzim kivételével azonosak vol-30 tak a fent megadott mosószer összetevőivel. Több mintát készítettünk, az 1. sorozatban 0, 250, 500, 1000 és 20O0 DE/g e példa szerint kapott enzimkomplexszel, és a 2. sorozatban 0, 250, 500, 1000 és 2000 DE/g hagyományos módon ké-35 szült enzimmel. A próbában 5X5 cm méretű EMPA—'116 szövetdarabokat (készült az Eidgenössische Material Prüfungs- und Versuchsanstalt für Industrie, Bauwesen und Gewerbe, St. Gallen, Svájc intézetben), amelyek vérrel, 40 tejjel és korommal voltak elpiszkolva, használtunk mosásra. Tisztítóoldatokat készítettünk, 4 g mosószert feloldva 1 liter szintetikus csapvízben (4. reagens). Minden mintához egy 25<0 ml feloldott 45 mosószermintát tartalmazó 300 ml-es Erlenmeyer-lombikot 45 °C-os vízfürdőbe helyeztünk. Minden lombikba beraktunk egy próbaszövet darabot, és pontosan 1 óra hosszat 45 °C-on áztattuk, miközben a lombik tartalmát 10 percen-50 ként felkavartuk. Ezután a tisztítóoldatot eltávolítottuk, 200 ml szabványos csapvizet töltöttünk a lombikba, azt gumidugós csappal elzártuk, és pontosan 1 percig erőteljesen ráztuk. Ezután minden szövetdarabot összegyűjtöttünk egy 55 főzőpohárban, és lassan folyó csapvízzel legalább 10 percig öblítettünk. A szövetdarabokat eltávolítottuk, tiszta törülközők közé helyeztük, és vasalás nélkül éjjelen át Szárítottuk. A mosás eredményét egy Elrepho visszaverődési készülékben 60 mértük, magnéziumoxidot alkalmazva vonatkoztatási anyagként. 1. számú szűrőt használtunk. A visszaverődést azonos gyártmányú tökéletesen tiszta szövet visszaverődésének %-ában adjuk meg. A következő táblázatban közöljük a visz-65 szaverődési százalékokat:
