165381. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fehérje-vitamin koncentrátum élesztőkkel történő előállítására állati vagy növényi zsiradékból és készítménnyé alakítására
5 165381 6 zióba vihetők, így az összes szobahőmérsékleten folyékony zsiradék, valamint disznózsír, avas zsír, hulladék zsírok és faggyú. A találmány szerint a tenyésztett mikroorganizmus elsősorban élesztő. E tekintetbe az Endomycetaceae család saccharomycetoideae alcsaládjába, valamint a Cryptococcaceae család Cryptococcoideae alcsaládjába tartozó törzseket részesítjük előnyben, de alkalmazhatók a Fungi imperfecti csoport tagjai közül a Deuteromycetes is. Az alábbiakban közlünk néhány, előnyösen alkalmazható mikroorganizmust. Az élesztők megnevezésénél a „The yeasts- a Taxonomic Study" (Looder és Kreger van Rij, 1967, kiadó: North Holland Publishing Comp., Amsterdam) című munkát vettük alapul. , t Élesztők: Candida guilliermondii Candida tropicalis Candida lipolytica Candida utilis (más néven Torula utilis, Toru- 2o lopsis utilis) Saccharomyces fragilis Saccharomyces lactis Deuteromycetes Geotrichum candidum (más néven Oidium 25 lactis). Az élesztők szaporítását olyan tápközegben végezzük, amely a szénforrásként szolgáló zsiradékon kívül, nitrogénforrásként ammóniumsót. vagy karbamidot, és eRvéb szervetlen ionokat (P04 ",Cr, K\ Na + , 30 Mg2*, Ca2\ Zn2*, Mn2*( Fe2-, és Cu^'j tartalmaz. \-n K KU/.JI nitrogén forrásként alkalmazott sókat olyan koncentrációban alkalmazzuk, hogy a tápközeg nitrogenszuitjc ü,l-U,2%, a NP arány 4:1 legyen. A K- és Cl-ionokat KC1(0,1-0,2%), a Mg és S04 -iono- ,, kat MgS04 (0,080-0,1%) alakjában visszük a tápoldatba. Nyomelemként Zn- és Mn-sókat adagolunk, a többi iont a szaporításhoz használt vízvezetéki víz általában elegendő mennyiségben tartalmazza. Szükség esetén a Saccharomycesek szaporításához nőve- .„ kedési faktorokat tartalmazó anyag, élesztőkivonat alkalmazása (10-25 mg/l) célszerű. A szaporítást 30—40°C hőmérsékleten az esetleges fertőzések elkerülése érdekében 4,5-5 pH-n végezzük. A pH állandó értéken való tartásáról nagy pH ,. értékű vizes közeg (célszerűen hígított ammóniumhidroxid) bevezetésével gondoskodunk. A szaporításhoz nélkülözhetetlen oxigénellátást levegő bevezetésével biztosítjuk, ami a szokásos, Vogelbusch- vagy Lefrancois-típusú berendezések, ,-„ vagy más, az élesztőgyártáshoz alkalmas berendezések segítségével történik. A levegőztetés intenzitása 150-300 mJ/ora.nr lermentor alapterület. A szaporodás befejeztével a zsiradék gyakorlatilag teljesen elfogy, az élesztőt a szokásos módon szepa- j5 rátörök segítségével elválasztjuk a vizes közegtől. A kapott tennék préselt vagy szárított formában további felhasználásra alkalmas. Ily módon a zsiradék fajtájától függően, zsír-kg-onként 0,7-0,8 kg száraz élesztőt kapunk, melynek gQ fehérjetartalma legalább 50%, aminosavösszetétele az élesztőkre jellemző, lipidjeinek zsírsavrésze visszatükrözi a felhasznált zsiradék típusát. Ezeken kívül tartalmaz vitaminokat is, amelyek közül főleg a B-vitamincsoport emelkedik ki, de különösen a B2 -, ,55 BÓ-» B12 -vitamin, nikotinsav- és pantoténsav-tartalom. A kapott vitamin-fehérje koncentrátum viszonylag finiege» i/.e következtében por, vagy pasztillás formában forgalomba hozva tömegétkeztetésben vagy családi ételkészítésben főzelékekbe, tésztafélékbe, süteményekbe bekeverhető, és ezzel a napi fehérje- és vitaminfelvétel növelhető. Diétás konzervipari készítményekbe, főzelékfélékbe, süteményekbe iparilag felhasználható módon olcsóbban lehet fehérje dus termékeket előállítani, ami sok betegség, főleg diabetes esetén igen fontos igény. A felhasználás mennyisége ízlés szerinti, de legfeljebb 200 g/kg készítmény. Húsipari készítményeknél; vörösáruknál, pástétomféléknél jelenleg adalékként használt, nagy keményítőtartalma miatt elsősorban kalóriaforrásként szolgáló növényi lisztek részleges (pl. a rizs, liszt, burgonyaliszt, stb. 25-50%-ának) vagy teljes helyettesítésére minőségileg jobb, fehérjében gazdagabb termék állítható elő. A találmányt személtetik, de nem korlátozzák az alábbi példák: 1. Candida utilis élesztőgombát szaporítunk olyan tápközegben, amely 1% disznózsírt tartalmaz. A mikrobiológiai gyakorlatban szokásos módon fenntartott élesztőt rázólombikos tenyészetben előszaporítjuk, és egyben adaptáljuk olyan tápkozegben, amelynek előállításához a következőket használjuk: disznózsír 1% Ammóniumszulfát 0,5% Szuperfoszfát 0,3% KCl 0,1% MgS04 .7H 2 0 0,1% ZnS04 .7H 2 0 0,17% MnS04 .7H 2 0 0,005% 24—48 órás. 30°C-on történő előszaporítás után a kapott élesztő oltóanyagul szolgál. A szervetlen sokai tartalmazó tapkozeget bevezetjük a szaporítókádba, és megindítjuk a levegőztetést 150-300 m3 /óra/m 2 fermentor alapterület intenzitással, és hozzáadjuk a következőképpen emulzióba vitt zsírt: a zsírt 2-10-szeres mennyiségű, szervetlen sókat tartalmazó tápoldattal összekeverjük, és keverés közben 50-70°C-ra melegítjük. A szaporítókádba történő zsíremulzió hozzáadás után beoltjuk a tápközeget a szénforrásra vonatkoztatott 10-20% mennyiségű oltóélesztővel. A szaporítást 30-35°C-on és 4,5-5 pH-n végezzük. A pH szabályozására 2-10%-os vizes ammóniumhidroxid-oldatot használunk. A szaporodás 10-12 óra alatt befejeződik, a zsiradék terjesen elfogy, átalakul élesztővé. A beadagolt disznózsírra vonatkoztatott hozam 75% szárazélesztő. A kapott termék szárazanyagra vonatkoztatott összetétele a következő: Fehérje legalább 50% Lipidek 7% Hamu 6% Vitaminok Tiamin (B,) legalább 3 mg/100 g Riboflavin (B 2 ) legalább 5 mg/100 g Niacin (PP) legalább 20 mg/100 g Piridoxin (B6 ) legalább 1,5 mg/100 g Ergoszterin (D2 provit.) legalább 3 mg/100 g A keletkezett élesztőt a szokásos módon szeparátorok segítségével elválasztjuk a vizes közegtői, és 3
