165322. lajstromszámú szabadalom • Piridnium-S- triazinokat hatóanyagként tartalmazó növények növekedését befolyásoló szerek

165322 2 3 alkilgyököt, halogénnel helyettesített rövidszénláncú alkilgyököt, -NH2 , -OH, fenil- és 4-piridil-csoportot jelent. Kvaternerező szerként a piridilgyökök teljes vagy lépésenkénti alk(en)ilezéséhez szükség szerint használható egy vagy két egyenértéknyi R2 -X képle­tű vegyület, illetve egy-egy egyenértéknyi R2 -XésR 3 -X vegyület, ahol R2 és R 3 az (I) képletnél megadott jelentésű és X halogénatomot, alkilszulfoniloxi-, alk­oxiszulfoniloxi-, arilszulfonUoxi- vagy fluorszulfonil­oxi-csoportot jelent. Abban az esetben, ha Rx —OH csoportot képvisel, az alkilezés egy egyenértéksúlynyi erős bázis, így alkálialkoholát, jelenlétében is végrehajtható. Amennyiben a 4-pridil-csoport jelentésű R'\ gyököt 4-N-metilpiridiliumgyökké kell alakítani, az alapul szolgáló 4-piridilgyököt is kvaternerezni kell adott esetben független reakcióban metilhalogeniddel vagy dimetilszulfáttal. Előnyös, ha a kvaternerezést a reakcióban résztve­vő anyagokkal szemben közömbös oldó- vagy hígítószerekben, így valamely aromás szénhidrogén­ben, például benzolban, toluolban vagy xilolokban továbbá klórozott szénhidrogénekben, például klór­benzolban, valamely N-alkilezett savamidban, így dimetilformamidban, valamint szulfoxidokban, így dimetilszulfoxidban, nitrilekben, így acetonitrilben, ketonokban, így acetonban vagy metiletilketonban, alkoholokban, különösen kis szénatomszámú alkano­lokban, éterekben és éterszerű vegyületekben, vízben vagy ilyen oldószerek egymással alkotott elegyeiben hajtjuk végre. A kvaternerezési hőmérsékletek —20 C° és +250 C° között mozognak. A reakcióidők 15 perc és több nap között változnak és lényegében a reakciópartnerek reakcióképességétől, valamint az al­kalmazott oldószertől függenek. A kapott kvaterner sók adott esetben az esetlegesen fitotoxikus sav anionjának kicserélése céljából más nem fitotoxikus szervetlen vagy szerves savakkal reagáltathatok. Valamely kapott kvaterner piridiliumhalogenid ha­logénionja könnyen kicserélhető bármely más tetszés­szerinti szervetlen vagy szerves sav anionjára, mégpe­dig a következő módon: a) a halogenid hidroxilcsoporttá való átalakítása és a megfelelő savval történő ezt követő semlegesítése útján, b) a halogenidnek vagy a hidroxidnak valamely anioncserélővel való kezelésével, vagy abban az eset­ben, ha jodidionról van szó, c).J2 -vel történő reakció útján J 3 ^anion képzése közben. A (II) általános képletű közbenső termékek több eljárásváltozat segítségével állíthatók elő. 1. Egy mól 1.1 4-aminopiridint (= 4-karbamidoil-piridin) vagy 1.2 4-alkoxikarbonimidoil- piridint, amelyek a (III) képlettel ábrázolhatók, ahol 1.1 esetben X= -NH2 és 1.2 esetben X= -O-alkil­acilezőszer jelenlétében egy- vagy többlépéses eljárás­ban egy mól 4-aminopiridinnel reagáltatunk [J. org. Chem. 30, 707 (1965); J. Synth. Org. Chem. 27, 551 (1969)] vagy 2. Egv mól 2.1 karbamidot, guanidint vagy R'"-C^TM ami­dint valamely lehetséges izomer alakban, vagy egy mól 2.2 R"'-CN képletű vegyületet, ahol R'" valamely alkil-, fenil- vagy 4-piridilgyököt jelent, 2 mól 4-ciano­' 5 piridinnel reagáltatunk. Mind az 1., mind a 2. típusú reakciók valamely katalizátor jelenlétében vagy katalizátor nélkül hajt­hatók végre. A 2 típusú reakciót előnyösen katali­zátor jelenlétében végezzük. Katalizátorokként savak, 10 fey ásványi savak (klórhidrogénsav, kénsav) vagy Lewis-savak (A1C13 , ZnCl2 , BF 3 ) jönnek számításba, de használhatók bázisok is, így tercier aminők, alkálihidroxidok, alkálialkoholátok, nátriumhidrid és hasonló vegyületek. A katalizátor megválasztása az 15 egyes esetekben a reakciópartnerektől függ. Acilezőszerekként az egyes reakcióknak megfelelő karbonsavak, észterek, amidok, klórimóniumsók, ami­dinek és sóik, alkilcianidok, arilcianidok, savhaloge­nidek, savanhidridek, ortóészterek, aminoacetálok, 20 halogéncianidok, foszgén és hasonló vegyületek jönnek tekintetbe. Az 1 vagy 2 reakció típus esetén használt kiinduló anyagok ismertek vagy ismert módszerek szerint előállíthatók. 25 A 4-amidinopiridin és sói ismertek a J. Am. Chem. Soc. 75, 1933-1942 (1953) és a J. Org. Chem. 19, 753-757 (1954) folyóiratokból. Ezt a vegyületet úgy készítjük, hogy 4-cianopiridint valamely alkanollal, így etanollal, a megfelelő iminoéterré (imidsavészter) 30 alakítunk és ezt a vegyületet vizes ammónium-klorid­oldattal együtt melegítjük. A legfontosabb, az (I) általános képletű kvaterner sók előállítására szolgáló (II) képletű közbenső termé­kek, ahol R"! hidrogénatomot jelent, előnyösen úgy 35 állíthatók elő, hogy 2 mólegyenértéknyi 4-amidino­piridint 1 mólegyenértéknyi formilező vegyülettel valamely oldószer jelenlétében reagáltatunk. Formi­lezőszerként például hangyasav, formamid, hangya­savészter, dialkilformamid, klór-N,N-dimetilforma-40 midiniumklorid, formamidin, dimetilamino-bisz(alk­oxi)-metán, s-triazin vagy CO-ból és HCl-ből közben­sőleg képződő formilklorid jön számításba. Nagyon előnyös formüezőszer azonban az alábbi képletű 2-azapropenilidén-ammóniumsó 45 + _ [(CH3 ) 2 N = CH-N = CH-N(CH3 ) 2 ] CF (lásd Angewandte Chemie 72, 959 [1960], amelyet úgy kapunk, hogy cianurkloridot körülbelül 50 C°-on . 50 dimetilformamiddal reagáltatunk. A 4-amidinopiridinnek, illetve sóinak valamely azapropenilidén-ammóniumsóval való reakciója 130 C° és 200 C° közötti hőmérsékleten oldó- vagy hígítószer nélkül vagy oldó- vagy hígítószer jelenlété-55 ben megy végbe. A (I) általános képletű kvaterner sók előállítására szolgáló olyan (II) képletű közbenső termékek, ahol R"! rövidszénláncú alkilgyököt, halogénatommal he­lyettesített rövidszénláncú alkilgyököt vagy fenilgyö-60 köt jelent, előnyösen úgy állíthatók elő, hogy 2 mólegyenértéknyi 4-amidinopiridin-hidrokloridot 1 egyenértéknyi (R'\ — CO—)20 képletű savanhidriddel gyenge bázis jelenlétében reagáltatunk vagy egy mól­egyenértéknyi R"i —COOalkáli képletű sóval reakció-65 ba hozunk. A reakcióhőmérsékletek 50 C° és 150 C° 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom