165320. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és kemence magas olvadáspontú anyagok folyamatos olvasztására

5 165320 6 A találmány további jellemzője, hogy a víz­fürdő (k) ugyanúgy, mint a kemencefenék me­dencéje, nyitottak, és folyadékszintjük állandó. A medencének előnyösen olyan a mérete, hogy a benne levő vízben a termoszifon elvnek meg­felelő vízcirkuláció végbemenjen. A kürtő keresztmetszete úgy van megválaszt­va, hogy a feldolgozandó anyag az indulástól kezdődően egy kérget képezzen a kemence al­ján. A megolvadás ezen a kérgen megy végbe, amely folyamatosan megújul az üzemelés alatt a betöltéstől kiindulva, vertikálisan. Gondoskodtunk a szabályozható és konstans betáplálás biztosításáról az anyag előmelegítő kürtőben lehetővé téve ezzel a konstans anyag­betáplálást a kéregre következésképpen az egyenletes megolvadást. Olyan eszközöket, mint emelő vagy más ha­sonló előnyösen alkalmazunk a medence alátá­masztására ez egyúttal a kemencefenék-szárí­tókamra rendszer karbantartás céljára való ki­szabadítását is lehetővé teszi. A találmánynak egy nem elhanyagolható előnye az, hogy lehe­tővé teszi rögzített medence és mozgatható ke­mence alkalmazását. Abban az esetben, ha granulált terméket aka­runk kapni közvetlenül a kifolyó nyíláshoz egy granulálásra alkalmas berendezést csatlakoztat­hatunk. Egy a találmánynak megfelelő kemencét, amelynek fém fala nem szisztematikusan volt felszerelve tűzálló béléssel és amely vízmelegí­tővel és vizes medencével volt ellátva egy égő segítségével fűtöttünk és a kürtőn keresztül az előkészített keverékkel tápláltuk egyszer olvadt klinker cement előállítása, majd pedig mono­kalcium szilikát szintetizálása céljából. Szem­ben azzal, ami a korábbi tapasztalatok alapján várható volt, megállapítottuk, hogy mindkét esetben közvetlenül folyamatosan kaptunk kün­kért vagy klinker granulátumot, ill. rudakat a kifolyásnál alkalmazott eljárástól függően. Ilyen technikailag váratlan. eredmények valóban nagy előnyt jelentenek az ipar számára mind a ké­szülék egyszerűsége és aránylag alacsony ára, mind a folyamatosan kapott termék minősége és gazdaságossága szempontjából. A következőkben a csatolt ábrákra való hi­vatkozással leírjuk egy, a találmány szerint tö­kéletesített kemence felépítését. Az 1. ábra a találmány alapját képező elven működő kemence sematikus keresztmetszeti ké­pét mutatja. A 2. ábra az 1. ábra II-II-szerinti metszete. A 3. és 4. ábrák a kemencének a gyakorlat­ban kivitelezett formája sematikus képét mu­tatják, a 3. ábra a 4. ábra III-III-szerinti hossz­metszetét, a 4. ábra pedig a 3. ábra IV-IV-sze­rinti keresztmetszetét. Az 1. és 2. ábrákon egy kemence 1 szárító­kamrája látható, amely egy a 3 füstelvezető­vel, a 4 betáplálónyílással és az 5 égővel fel­szerelt 2 tűzálló boltozatból és a 7 kifolyónyí­lással egybeépített 6 fém kemencefenékből áll a boltozatot és a k«»mencefeneket pedig 8 tar­tólábak támasztják alá. A 9 medence, amely az ábrán nem látható, befolyó és túlfolyó nyílások segítségével IX-IX-nek megfelelő állandó szinten tartott vizet tar­talmaz a 10 emelőkön nyugszik, ezek a kemen­ce üzemelése során biztosítják, hogy a 6 kemen­cefenék a vízbe merüljön. A 9 medence felső széle egyrészt mint 7j a 7 kifolyónyílást veszi körül, másrészt a 9i, L alakú vizes hűtőköpeny­ben végződik, ami a 2 tűzálló boltozat alátá­masztására szolgál és biztosítja a hideg kapcso­latot a 2 tűzálló boltozat és a 6 kemencefenék között. A megőrölt vagy felaprított 11 nyersanyag, amelyet a 4 betápláló nyíláson át adagolunk, a 6 kemencefenéken egy a 12-nek megfelelő ré­zsű formájában helyezkedik el a munkafolya­mat kezdetén, azaz az olvadékfürdő kialakulá­sa előtt. Az 5 égő begyújtása után, amelynek lángját a nyersanyagrézsűre irányítjuk, közel ahhoz a nívóhoz, amit végül az olvadékfürdő­nek el kell érnie, az anyag kezd megolvadni és fokozatosan eltérül a kemencefenék felületén, miközben a kemencefenéken 13 szilárd vagy pasztaszerű zóna, a 14 viszkózus vagy félig ol­vadt zóna és a 15 folyadékzóna képződik belő­le, ami lassanként a 13i saját bélés védőréteg kialakulásához vezet a 6 kemencefenék belső felületén, az olvadék szintje pedig fokozatosan emelkedik a kemencefenékben. Mihelyt a 17 olvadékszint elérte a 7 kifolyónyílást az ismert módon fémrudak vagy esetleg granulátum for­májában csapolhatjuk le az olvadékot a 7 kifo­lyónyíláson. A 3 és 4 ábrákon bemutatott gyakorlati pél­dán a kemence az 1 szárítókamrából, a 2 tűz­álló boltozatból, a 4 betáplálónyílásból, az 5 égőből és a 6 kemencefenékből áll. A 8 tartólábak egy műhely A aljazatán áll­nak és konzolok, tartógerendák és a 8i bordá­zat közbeiktatásával tartják az egész 1 szárító­kamrát, valamint a 4 betáplálónyílást, amin át a végtermék előállításához szükséges nyers­anyag közvetlenül a kemencébe jut. A 9 medence az aljazaton áll, közvetlenül vagy az ábrán nem látható, aknába süllyesztett emelők közbeiktatásával, és körülveszi a 6 fém kemencefeneket. A medence felső szintje egy­részt elérje és körülvegye a 7 kifolyónyílást, másrészt körülvegye az egész fennmaradó ke­mencekerületet, kiképezve a 9i vizes hűtőkö­penyt is, ami felett a 2 tűzálló boltozat lába található olyan körülmények között, hogy eb­ben a zónában hideg vízszigetelő kapcsolódás jöjjön létre a 2 tűzálló boltozat és a 6 kemen­cefenék között. A 9 medencét a 18 csőrendszer látja el vízzel és legalább egy, az ábrán nem látható vízelvezető túlfolyó van elhelyezve a medence 92 felső oldalcsatornáján. A 2 boltozat a szokásos tűzálló anyagból ké­szült. A 4 betápláló nyílás egy vertikális kürtő, körkörös béléssel, alsó széle a 2 boltozaton nyugszik egy 2t közdarab és a 19 körkörös vi­zes hűtőköpeny közbeiktatásával, amely utóbbi-10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 C0 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom